Nagygeresdi olvasókör
Nagygeresd és a könyvek.
Mint minden ez a történet is úgy kezdődik. Egyszer volt hol nem -nem volt. Ma egy de a történetének majd 700 éve alatt két kicsi Répce melléki falucska. Nevezzük Geresdnek. Az is Kis és Nagygeresd együtt Nagygeresd. Ebben a faluban élt 170 évvel ezelőtt több Nemes ember a Jobbágyaikkal. Volt közöttük gazdagabb de a többség nemesek kisnemes osztályából. Nevük szerint nagyon sokfélék. De mind magyar. Vallástól alá fölérendeltségtől függetlenül. A helyi evangélikusgyülekezet anyakönyvei szerint került k innen is ügyvéd orvos különböző közhivatalnok. Máshonann, tudva még Iró szinházi szerző is.
Ez azt bizonyítja hogy az itteni népek is nyitottak voltak a világra. A birtokviszonyok nem tették lehetővé, hogy minden megszületett gyermek helyben maradjon. A kornak megfelelő helyi főfoglalkozást a mezőgazdasági termelést állattenyészést folyassa.
Amikor ezt történt 1840 körül járt a világ órája. A módosabb gazdáknak, ha könyvtára nem is de néhány könyve az Imádságos Vallási énekes könyv mellet biztos volt már. Kalendárium is lehetett. Tehát tudtak a kor eseményeiről. 1848-49. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK EGYIK LEGFÉNYESBB KORSZAKA. És egyben az egyik legvéresebb is. Innen is voltak a császár hadseregének katonái. Köz katonák, Tiszthelyettesek, Tiszt is akadt. Egy biztosan. Mesterházy István. A szabadságharc ezredese. A bukás után kapta is az ítéletet Kötél, kegyelemből várfogság. Volt egy másik Őt meg Doktorits Károlynak hívták. Tiszthelyettesből a századosi rangig vitte. Sorsa a későbbieken nem ismert. Meg kellene keresni mi lett vele.
Ezen biztos adatok alapján feltételezhető hogy voltak még többen is olyanok akik nem vittek véghez hőstetteket, de aktiv vagy csak háttértámogatóként részt vettek a történelemben.
Tudjuk mi lett a vége. A számonkérés.
A Magyar konok ember. Mind. Volt, aki a ruha egy darabját volt, aki egy zászlót dugdosott várva a lehetőséget, hogy újra elővegye. Ilyennek, itt nem találta senki nyomát.
Néhány év eltelt mire kezdett az élet újra békésebb folyamot venni. A Nagygeresdiek, az első lehetőséget kihasználva addig folyamodtak a Császárhoz, míg a szintén várfogságra ítélt, volt győri Evangélikus Püspöknek ki nem járták, hogy folyathassa hivatását, ha nem is Püspökként de a nagygeresdi gyülekezet Lelkésze lehet . Ő Haubner Máté. Akit később a császári kegy előző hivatalába is visszaengedett. Addig Nagygeresden szolgálta hitét, gyülekezetét.
A nagygeresdi birtokos nemes Mesterházi István a várfogságból betegsége miatt amnesztiával szabadul. Nem tudott ide visszajönni. Mesterházán testvérénél érte a halál.
Valószín hogy betegsége miatt, de az is lehet hogy akkor még nem volt a családnak kriptája, de fölbe temették el. 1860 ban ha csendben is de a környék magyarjai megemlékezést tartottak hamvai felett. Ott lehetek Nagygeresdiek is.
A találékony ember megoldja, ha nem lehet a Templomban a Kocsmában, az utcán, akkor mit tegyünk?. Lehet, sőt biztosan nem innen indul. A kiegyezés körüli időkben már alakulgattak különböző körök. Ami nem volt tilos olvasni. Ha már írní is tudott a magyar magyarul. Itt is megalkakult az Olvasókör. Hivatalosan 1874-ben, lett engedélyezve, de Pomogyi József tanár úr kutatva az eredetet, nyomára bukkant soproni takarékban egy betétnek, amelyik a nagygeresdi olvasó köré volt.1871ben. Ez bizonyítéka a létének.
A könnyebb olvashatóság kedvéért. Betűszerint
A geredsi olvasókör alapszabályai.
1.§ A geresdi olvasókör hirlap és könyvolvasás, társalgás és mulatságos társasjátékok végett alakult egylet, székelye Nagy-Geresd.
2.§. Az egylet rendes és tiszteletbeli tagokból áll.
3.§. Rendes tag lehet minden tiszta jellemü honpolgár, ki a belépési szándékát az elnöknél bejelenti s, három tagja az egyletnek felvételre ajánl, és a tadsági dijat befizeti.
4.§. A tiszteletbeli tagok közgyülésen választatnak, tagsági dijat nem fizetnek, de különben a rendes tagokkal a kör helyiségében egyenlö jogokban részesülnek.
5.§. Tiszteletbeli tagul olyan egyének választhatók kik az egyletet valamely jótétetényben részesiteték, vagy a magyar nyelv terjesztése és irodalmi munkásság által magukat kitüntetik.
6.§. Az egylet ügyei vezetése és kezelésére elnök, titkár, háznagy és könyvtárnok választatik.
7.§. Az elnök a közgyülést össze hivja, a tanácskozás folyama alatt a közgyülésen elnököl, határozatot a többség nyilatkozata szerint hoz, egyenlö szavazatnál döntő szavazattal bir képviseli az egyletet a hatóságok és harmadik személyek irányánban, akadályozása esetén a titkár helyettesiti..
8.§ A titkár a közgyülésekröl jegyzőkönyvet vezet, mely a következö gyülésen felolvastatván hitelisittetik, hirlapok és könyvek megrendeléséröl a közgyülés határozata szerint gondoskodik, az elnököt szükség esetén helyettesiti.
9.§. A háznagy az egylet pénztárát kezeli, a tagsági dijakat beszedi, világitás és egyéb szükségeletkröl gondoskosik, félévenként a közgyülésnek számot ad a kiolvasott lapokat összegyüjti.
10:§. A könyvtárnok a könyvtárat kezeli arra felügyel.
11.§. A tisztviselök fizetést nem huznak, sem kedvezmény vagy előnyben más tagok irányában nem részesülnek.
12.§. A tagsági dij a rendes közgyülésen félévre állapittatik meg, s; elöre fizettetik.
13.§. Rendes közgyülés évenként kétszer tartatik, usm: Mártzius és September hónapokban, ezeken állapittatnak meg az egylet félévenkénti költségvetései és vizsgáltatnak meg a számadások.
14.§. A mártziusi rendes közgyülésen választatnak az egylet tisztviselöi általános szavazat többséggel egy évre és hivatalosságuk egyik válassztástol a másikig terjed .
15.§. Rendkivüli közgyülést az elnök bármikor hivhat össze ha az egylet érdekében jelentést vagy inditványt akar tenni, 10 tag kivánatára azonban a köteles 3 nap alatt a gyülést megtartani.
16.§. Rendkivüli közgyülésen tárgyaltatnak az évközben bejelentett indiványok panaszok könyvtári ügyek és töltetnek be az évközben netalán üresedésbe jött tisztviselöi állomások.
17.§. Rendkivüli közgyülés ugyanazon hatáskötörrel bir, mint a rendes, azonban ennek összehivása a körülményektöl függ, míg a rendes közgyülést az elnök köteles összehivni a kitüzött hónapokban.
18.§. Közgyülések határidelyét az elnök tüzi ki s; róla a tagokat körözvényben értesiti.
19.§. A közgyülésen minden tag szavazati és inditványozási joggal bir.
20.§. A szavazás nyilvánosan történik s: a jelenlevök általános szavazattöbbsége szerint hozatik határozat, egyenlö szavazatoknál az elnök döntö szavazattal bir.
21.§. Érvényes határozat hozatalra az elnök és 10 tag jelenléte elégséges.
22.§. Ki az egyletböl kilépni akar köteles az elnöknél vagy háznagynál szóban vagy irásban jelenteni.
23.§. A kilépö tag azon félévi kötelezettségének, melyben tagja volt az egyletnek, köteles eleget tenni.
24.§. Ki valamely vétség miatt vád alá kerül s: az reá be is bizonyul, az az egylet tagjai közül közgyülésen kitöröltetik.
25.§. Az egylet helyiségéböl napilap 24 óráig, hetilap egy hétig megérkezése után ki nem vihetö ezután is 24óránál tovább egy lapnál többet magánál senki nem tarthat..
26.§. Kivitt könyvekért és lapokért a kivivö felelös.
27.§. Az egyleti tagok egymásközti viszályai elintézése végett esetröl estre a felek két két békebirát választanak a tagok közül, kik az egyleti elnökkel együtt az ügyet magán tanácskozmányban felveszik és határozatot szavazattöbbség szerint hoznak s. a feleknek azt azonnal kihirdetik, mely által az ügy végleg eldöntöttnek tekintetik.
28.§. Az egylet helyisége hétköznap délután 5-10 , ünnep és vasárnapokon 2-10 óráig áll nyitva
29 .§. Világitás és más aprólékos költségek fedezésére tarozik minden tag a háznagynak 5 frt fizetni, ki a befolyt összegröl számot adni, félévenként a rendes közgyülésnek tartozik.
30.§. Hazárdjáték és a poharazó mulatság tilos.
31.§. Vendégek a kör helyiségében csak rendes tag által bevezetve jelenhetnek meg.
32.§. Alapszabályok módositása és feloszlás esetén az egyleti vagyon hovaforditása iránt hozandó közgyülési határozatok foganatositásuk elött a magyar kir.belügyminisztérium elé terjesztetnek.
Kelt Nagy-Geresden l874 jan 8 án.
Rupprecht …….
Elnök
11476 szám
Látta a magyar királyi belügyminiszter oly megjegyzéssel, hogy az egyleti tagok közt az egyleti viszonból eredő viszályok elintézse a 27.§ban megállapitott választott biróság megalakitására és eljárásra nézve az 1868 LIV évi t.cz.9 czim 3 fejezetben foglalt szabványok veendők zsinórmértékül.
Buda-Pesten 1874 évi márczius hó 21 én
A miniszter helyett
Zeyg Károly
államtitkár.
Másolat Magyar Királyi Belügyminisztérim
11476 szám
Sopron vármegye közönségének
Sopronban
A „geresdi olvasókör” nek folyó évi mártius hó 15-én 3798 szám alatt kelt alispáni jelentéssel megerősités végett fölterjesztett alapszabályai oly megjegyzéssel vétettek tudomásul hogy az egyleti tagok közt az egyleti viszonyukból eredő viszályok intézésére a 27.§.-ban meg állapitott választott bíróság megalakítására nézve az 1868 évi LVI t.cz. 9. czimen 3 fejezetben foglalt szabványok veendők zsinórmértékül.
Miről a megye közönsége oly felhivással értesittetik hogy ezen alapszabályoknak egyik példányát saját levéltára számára visszatartván, másikat az érdekelt egyletnek szabályszerüen kikézbesitse.
Budapesten 1874 évi Márczius hó 21 én a miniszter helyett Zeyk Károly sk államtitkár
1093 szám 11/874
a. 874
Ezen mag.rendelet másolatban az alapszabályok egyik példányával az illetők értesitése s; kézbesités végett Csontos Mihály szolgabiró urnak, ugy a másik ered. alapszabály példány a levéltári megőrzés végett Nagy Miklós levéltárnok urnak kiadatik
Sopron 874 mártius 27-én
…….
Alispán
278
Ngeresd
Ettől az időponttól, hivatalosan is működött az Olvasókör. Alapszabályainak apró módosításaival. Hol csak a falu, néha a környék olvasni vágyó, tudó polgárinak nem kis örömére 1945- ig. Ez az egylet lett aztán a falu életét jelentősen befolyásoló újabb szerveződéseknek is. Tagjai voltak a Falu vezetői Lelkészek Tanítók Községi elöljárók Jegyzők Mint az Alapszabály leírja lehetőséget biztosíva, művelődésre szórkozásra. Az Olvasókör égisze alatt egyéb rendezvények lebonyolítására is.
Nincs adat, de a „Felsőrépcemente első Önkéntes tüzoltóegyesülete” megalakítása is az olvaskör létének köszönhető. Ahogy a század végén megalakított Tejfelvásárló és értékesítő szövetkezeté is. A Nagygeresdi Amatőr szinjátszás kezdetei is innen erednek. Az Evangélikus dalárda is jöhetett innen. Egy véletlennek köszönhető az is hogy a közgyűlési jegyzőkönyv egy –utólsó- példánya fent maradt és a Pomogyi József Tanár úr kezébe került. Abban a könyvben leirtak adják a múlt század első felének történéseinek nem kis részét.
Nem tudom a alakuláskor hol működött az olvasó kör. Kik adták az induláshoz a könyveket a helyet tárolót , a müködtetés eszköz és anyagi fedzetét. A működése során sokan sokall gyarapították.