Üdvözlünk a weboldalunkon!

 

 

Nagygeresd Története.

kiegésztések:Ujdonságokban:Nagygeresd és a könv

Ami megvolt iratok leirások könyvek lejegyzett történések formájában annak egy részét a falumúzeum honlapján meg jelentettem. Most ha  erőm és lehetőségem lesz rá itt egy tágabb sokak által hozzáférhetőbb helyen tárom a világ elé amit erről a faluról le tudok írni.

Mindez mások gyűjtése feljegyzései. Magán és közösségi irtok alapján.

Nem szerénytelenség de egy nagyon kicsi része a falu történetének az én kutatásom, eredménye is. Ez azonban csak egy nagyon vékonyka része.

·        

Nagygeresd történetéhez.

Kezdhetném ezt az írást azzal, hogy valaki talált a Szarka tagon szántás közben egy csiszolt kőbaltát. Találtak többet is.Kezdhetném azzal, hogy vasgyűjtéskor előkerült egy bronz tokos balta.

Igen, kezdhetném azzal is, hogy Dr Csatkay Endre a Sopron Vármegye műemlékei című könyvében leírta a faluról-akkor ismert levéltári anyagok alapján-a Nagygeresd Történetét is.

A történet tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor még nagyon kicsi dolgokért is internáltak embereket. 1957 nyarán, a nagygeresdi születésű Németh Lajos tanító urat elhelyezték innen Szelestére. onnan meg a helyére áthelyezték Pomogyi József tanító urat, mert akkor még nem volt meg a tanári diplomája.

A Tanár úr iskolai elfoglatsága mellett igyekezett a falu életének is részese lenni. Járta a házakat, beszélgetett. Nem tudjuk mikor került a birtokába az első tárgy, eszköz, mások által nem sokra tartott irat.

Lehet, hogy az elején nem is több, mint részére csak érdekes dolgok jutottak el hozzá.

Gyűjtögetett. Ő maga, meg a keze alatt tanuló diákokat is bevonta a gyűjtő munkába.

Nagyon rövid idő alatt sok mindent „összehordtak” Neki. Ebben az időben már vezetője a Könyvtárnak és a helyi Vöröskereszt szervezetnek is.

1962-ben az első iskola összevonás elérte ezt a falut is. A felső négy oszályt az újonna épített vasegerszegi iskolába helyezték át. Ment velük a Tanár úr is. A megürült”nagyiskola”. A helyiség a tanító lakás mögött volt. Ott maradt üresen. Valószínűleg a sok tárgy, ami addig összegyűlt inspirálta.

Könyvtárosként, meg a vöröskeresztes munkája is be-be szólította Sárvárra. Ott ismerkedhetett meg Nógrádi Gézával a Sárvári múzeum vezetőjével. Biztosan szóba került a tanár úr is gyűjti a mult relikviáit. Tárgyakat, eszközöket. A tanár úr nem ir sehol arról milyen volt a  viszonya Múzeum vezetővel, de gyűjtőmunkája során állandó kapcsolatban voltak. Hogy Ő vagy a megyei múzeumi igazgatóság volt aki támogatta az ötletet. Igen, mert abban biztos vagyok az ötlet a Tanárúré volt. A helyi tanácsnál már azzal jelenkezett hogy a megyei múzeumi igazgatóság anyagi támogatását bírva javasolja a helyi Tanácsnál egy helytöréneti bemutató kialakítását. Javaslatát elfogadták. Megnyílt az ország első – a Szabadföld országos hetilap tudósítísa szerint is- Falumúzeuma.

Itt munkálkodott a Tanárúr élete végéig. Sok mindent gyűjtött. Helyi népszokásokat. Tárgyakat, könyveket, iratokat. Felkutatta a falu híres szülötteit.

Ide kivánkozik a Tanár úr  1966 május 1-i feljegyzése Szó szerint. „Sok elfoglaltságom miatt elmaradt a feljegyzések gyűjtése. Igaz, különösen érdekes feljegyzésre méltó esemény nem nagyon akadt a faluban. Nem is tartom szerncsésnek ezt a feljegyzési módot hiszen nagyon szubjektív. A későbbi korok kutatói számára feljegyzem, hogy ez a Falukrónka hogyan készül, hogy adatait mérlegelni tudják.

 Egyedül írom. Nem segít benne senki. Csak az iskolásgyerekektől értesülök néha egy-egy eseményről. Ugyanis történelem-ének szakos Általános iskolai tanár vagyok. Vasegerszegen tanítok a körzeti iskolában, hová Vasegerszeg Vámoscsalád és Nagygeresd 5-8 osztályos tanulói járnak. Szabadidőmben sok mindennel foglalkozom. Legelőször is négy gyermekes családapa vagyok. Feleségem nincs állásban, nincs is semmilyen képesítése. Megfelelő munkalakalom pedig nincs számára a faluban. Varáshoz, kézi munkázáshoz, nagyon jól ért. Vezetem a falumúzeúmot. Gyűjtöm a nép életével kapcsolatos néprajzi helyjtörtneti tárgyakat. Az ifjuságvédelmi albizottság elnöke, a vöröskereszt alapszervezetének, a Hazafias Népfront, a tűzoltók titkára, a községi könyvtár vezetője. A kultúrális bizottság tagja vagyok. Még töbet is fel lehetne sorolni az alkalmi tisztségekből, de ezeket is csak izlítőül szántam. A sok feladat mellet természetesen kevés időm marad arra, hogya nekem kedves munkával foglalkozzam. Nagyon szeretek néprajzzal bíbelődni. Összegyűjteni, fel jegyezni, amit lehet. Ha megmarad irásom 100-200 év múlva érdekes lesz. Hiszen mi is élvezettel böngésszük elődeik feljegyzéseit. Írom, amit tudok. Igyekszem becsületesen, tárgyilagosan feljegyezni

Mindenek, ennek, a kutató gyűjtő munkának is vége lett. Meghalt a Tanár úr. Itt hagyta gazdátlanul, a sokak által, felesleges, mások által jobb sorsra érdemes nyugodtan mondhatom birodalmát.

Ez a történet kis szünet után azzal folytatódik, hogy az önkormányzat az üresen maradt lakást- a Tanár úr felesége férja halála után elköltözött a leányhoz –és iskola épületet hasznosítani, eladni vagy bérbe adni tudja a Múzeum anyagát új helyre a jelenlegi helyére (2011) költöztette. Mindent átvittünk az új helyre.

Az átkölözéskor kiderült, hogy a kiállitás területén kívül az iroda és rakár helyiség rengeteg tárgyat és nagyon sok íratot is rejt. Az iratok és könyvek egy nagyonrégi három ajtós iratszekrényt töltöttek meg szinte zsúfolásig.

E sorok íróját bízta meg az önkormányzat, hogy felügyelje, látogatók részére kinyissa a Múzeumot. Ennek már 11 éve.

Most éreztem magamat alkalmasnak arra, hogy az iratok időrenbe rakása után megpróbáljam meg írni a falu történetét.

Emléket álítva a Gyűjtönek, és meg-amenyiben lesz lehetőség, rá- könyv alakban megjelenítve a közösség is olvashassa.

Ide tartozik még. 2010-ben a Falunapon Pomogyi Józseg Tanár úr a falu Diszpolgár lett másik kettő arra érdemes tártásával együtt.

 Béres Kálmán

beres.kalman@ gmail.com.

A képviselőtestület ajánlása

Nagygeresd Története

 

Kedves olvasó, aki ezt kidványt kézbe veszed. Most egy kisfalu múltjával ismerkedhetsz meg. Az elmúlt évszázadok alatt történt itt sok minden. Születtek, házasodtak, örültek, bánkódtak, meghaltak lakói. Sok apró és sok jelentős eseménynek nem maradt nyoma. Történtek itt nagy dolgok is. Születtek híres és kevésbé híres emberek. Mint áltlában a világban és Magyarországon.

 Lehet, hogy az általam meg írt történet nevek időpotok felorolásának tűni. Igaz is lehet. Én nem regényét novellát írok most, hanem a szó alapértelme szerint egy falu életét adom át önöknek olvasásra. Az pedig nevek évszámok történések tömege. Tehetségem szerint átláthatón-legalább igyekeztem- összerakni. Lehet hozzá fűzni, kihagyni belőle.

A Falu területén már az ősember, ha nem is állandó jelleggel, de jelen volt. Ennek a bizonyítéka. Az előszóban emlitett a falu határában talált három darab csiszolt kőkori balta. Ebből egyik,-amelyik a Falumúzeumban látható tabló része - a Szarktag nevű határ részen. Talált eszköz.

A következő adat egyben tény is az ember jelenlétére a falu területén, az Orvosi rendelő, Postahivatal, Autóbusz váróhelyiség építésénél - l966-ben az alapok ásásakor talált 2 db tapasztott agyagedény. (Erről a leletről fényképeket is készített e sorok írója.) Az edények anyaga a Savária Múzeum Kőtárába került. Fénykép a leletről és a megtalálókról a Falúmúzeúmban látható.

Fémhulladék gyűjtésekor került elő l db bronz tokos balta (a Falumúzeúmban látható) szintén a lakott helyre utaló lelet.

A határban, -pontosabban a réten a Répce parthoz közel- némi dombos területet a nép várhelynek nevez. Tudvalevőleg ilyen elnevezéssel önkéntelenül is a törénelem előtti lelőhelyre, jelesül bronzkorira, vagy kora vaskorira hibáz rá. A Nagygeresdiek szimat is helyes volt, mert a soproni Múzeum, innen Pauer Iván hagyatékából két bronzkori tekercses karperecet birtokol, amelyeket gyermekek viseltek.(DrCsatkai Endre SopronVM műemlékei, a pontosítás a szerző)

A jelenleg birtokunkban levő anyag a falu őstörténete.

Nagygeresd az írott emlékekben

A Geresd a keresztény György Árpádkori változata. Nyilvánvaló hogy a kereszténnyé válás után használtak olyan neveket, mint a keresztény György-ből származó Geresd.

Másik változata névre vonatkozóan:

Geresd. Egy tagú helynév. Jelentése ismeretlen. Személynévvel hozható összefüggésbe. „d” képzője által. A név alakjából ítélve a X. XI századra tehető. Geresd mögött Keres Kőrös a Répce mellékfolyójának neve ís lappang (Herényi István: A Répce és Kőrös mellék falvainak története a középkorban 800-1242.)

A Geresd nevű település 1260-ban tűnik fel oklevélben.(Gueruzd néven)

A Geresdi Cuk leánya Kepa, Zsédenyi Pocoz özvegye sógoraival egyezkedik férje ingatlanai ügyében. Itt lehet a személynévvel összeillesztení. A Geresdi Cuk nevű nemes úr leánya 1260-ban már meg özvegyült.

A falut a későbbiekben tulajdonosaik után több néven is említik.

A XIV században már Geresden találjuk a Csáfordiakat

A XIV. század közepén  Thejedi(Tejédi is lehet) Imre győri és szombathelyi várak várnagya birtokot vásárol Völcsi Gergelytől. Jánosgeresden, és Zwunyageresden

1359-ben Geresdi János meghal utód nélkül. A király birtokait Völcsei Pál részére adományozza.

1359.től a Völcseieket is itt találjuk.

1398 Zunyageresd (Zwnageresd

1398-ban új birtokosok jelennek meg. Kis Endrédi Bertalan és Egervári Mihály. Ők egymást perelik Zwunageresd birtokáért.

A XV.században jelentkezik a Kisgeresd elnevezés is. Róla nevezte magát Kisgeresdi família; 1405-ben és 1469-ben történik róluk említés.

1407 Janurár 31-én Felsőliszkói Domokos eladja Zunyageresdi birtokait Egervári Mihálynak. A vételár csak 10 koronát tett ki. A korabeli osztrák betörések miatt nem lehetett eredményesen gazdálkodni.

1420-ban épült a Szent István nevére keresztelt katolikus templom.

A templom Román stílusú szentélye a 12- ik század első negyedére datálható.

1420-ban Domokos rábaközi főesperes és győri vikárius Nagygeresd László nevű papját írásban említi.

1429 Jánosgeresd (Janusgerezd)

1458-ban név nélkül van szó a plébánosról.

Tejedi Imre győri és szombathelyi várnagy Völcsei Gergelytől vett minkét faluban részeket

146o-ban Thejedi Imre a falukban lévő birtokait eladta a Kanizsai Miklósnak és Lászlónak 400 Ft-ét és a sárvári Uradalomhoz csatolták, ezt a birtokot a Nádasdyak örökölték.

Ennek következtében lesz az Osl nemzetség Kanizsai ága birtokos Geresden.

1465-ben Jánosfalva birtokának egy részben Tamássi Demetert jegyzik be birtokosnak.

1469. A Geresd nevű birtokot a Csornai konvent felosztja Unyomi Balkó László, Laki Kacor György és Vági Miklós között.

A Tamási család ez időben kap birtokot itt az egyik Geresdi Nemes után.

A XV. Század végén már több családot találunk birtokosként, akik valószínűleg az Ősfoglaló Geresdi és Csáfordi családok leányági leszármazottai és rokonai. A század végén a Nickieknek is volt birtokuk Geresden. A Geresdi család rokonának tekinthető még a Szemerei Geresdi család is.

1502-ben született Geresdi Albert nagygeresdi nemes. (iratmásoalat szerint) 

Az Ősi Geresdieknek Egerszegen, Újfaluban, és Tapaszfalván is voltak érdekeltségei. Mert különben nem tiltották volna őket a birtokok elfoglalásától, illetve a hasznaik szedésétől.

Nagygeresd falurész tulajdonosa Tahi Bernát az l540-es években.(Feljegyzés l549-ből.) Egy ideig az Isztambuli héttoronyban a Jedikulában raboskodott Török Bálint és Majláth Mihály társaságában, de szerencsésen kiszabadult onnan.

A Johanita rendnek volt a Szentföldi hadjáratokban is részt vett Magyarországi Nagymestere Tahi János a Tahi Bernát fivére.

1550 június 13-án Geresgen tartózkodott az akkori birtokosának Nádasdy Thamásnak a felesége Orsika (A valamikori Nagy geresd területe Nádasdy birtok volt). A faluból a Bécsben tartózkodó szerelmes urának írt levelében .közli, hogy Bence uramnál  ebédelt. A levélben leírja hogy a ”Sénly Ferenc nagy kárt szenvedett kűeső (jégverés) miatt.”

A levél szó szerint:

Ez a levél adassék nagságos Nadasdy Thamasnak Nekem szerelmes uramnak.

Szerelmes uram

Szolgálatomat írom keg’elmednek mint szerelmes uramnak. Továbbá ez estve hozák keg’elmed egy levelét kibe írja keg’elmed hog’ azon napjára jutt be keg’elmed Bétsbe, az mel’ nap én tülem elmene keg’elmed. Én is ma indulék el Söjtörről és itt Geresden ebédelletem Bencze uramnál. De ü es volt az én vendégem, én is övé. Sénly Ferencz nag’ kárt vallott az kűeső miatt, mindenemü vetemén’e mind magának mint jobbág’inak csak eg’ szem nem maradt. Szöleje is nag’ helen mondják ho’ elment mondják, de még nem tudom bizon’al míg ment, de ezennel megtudom és megírom Keg’elmednek. Az küvet tsodálják mel igen sok volt, de én nem merém megírni Keg’elmednek.

Úr Isten tarsa meg Keg’elmedet.

Datum Geresden júni 13 l550 a Keg’elmed Orsikája etc.

Továbbá kérem Keg’elmed mint szerelmes uramat hog’ Írja meg ha lehetsége Keg’elmed felől, ha mégis el kell mennem Bétsbe vag’ immár nem, mert semmit nem tudok semmint miel nem ug’ ülök addig. (Forrás Nádasdy Tamás nádor családi levelezése Körmend  )

1558 évi királyi adománylevél szerint Geresd is a sárvári uradalomhoz tartozott.

1558-ban a Nádasdyak, örökösei lévén a Kanizsayaknak, birtokot kapnak itt. A sárvári uradalomhoz tartozott.

A reformáció itt is korán kezdődött. Evangélikus lelkészei korán lehettek, ezek neve ismeretlen

1579-ben Dormán László kisgeresdi nemesi udvarházát említették.

1585-ben a nemesládonyi nemesekkel határvitája volt a nagy-geresdi lakosoknak.

1592-ben kézzel írt irat szeint két gyemeke volt Geresdi Albertnak.Geresdi Gergöl  gyermeke Geresdi Erzsébet. Geresdi Kelemen gyermekei Orsika Antal, István

1622 –ben felavatatott Eőri Péter az első név szerint ismert nagygeresdi evangélikus lelkész. A templomhoz tartozott a viaszos rét, melyért a bérlők denárt fizettek. Így nevezték, mert karácsonyra gyertyát szokat a bérlők a templomnak adni. A gyülekezetnek három fíliája volt: Kisgeresd, Jánosfalva Csáford.

1633 november 3-án volt evangélikus egyházlátogatás Nagygeresden. A lelkész ekkor Eőri Péter. Jelen voltak: nemes Csoma Mózes gondnok, nemes Hölgyészi Ádám, Pathy János vármegyei esküdt, Pathy Miklós Szabó Mihály, Kis Imre. Kisgeresdről : Sibolti Sámuel, Csejthei (v Csajtai) György. Jánosfalváról: Fáncsi Pál, Törkönyi János, Kerecsényi György vármegyei esküdt. Csáfordról: Balog Imre, Nagy János és más nemesek.

1637-nen Deési Istvánt avatták fel geresdi lelkésznek.

Geresdi lakosok levele (Bathtányiak körmendi levéltárában talált irat) 1639XI 18.

„Nagyságodnak, mint Kegyelmes Urunknak alázatos szolgái”. Lovakat kérnek, hogy meg tudják védeni magukat a betörő martalócoktól. Alá írták: Kiss István Sejtei Ferenc Boda János. Az eredeti levél a Bathányak körmendi levéltárából ennek fotómásolata a Falúmúzeumban látható.

 

1646-ban Gotthard Miklós, mint geresdi lelkész volt jelen a büki zsinaton.

1649-ben Philippi Fülöp Mátyást avatta fel geresdi lelkésznek Musay püspök.

1654-ben Pozsgai Márton a geresdi lelkész (forrás: Adattár Vi.(6.Ehk.Tört.101)

1659-ben Pozsgai Márton a lelkész.

1671 június 4-re Zsinatot hirdet Nagygeresdre. Sz.Fekete István, de igen súlyos okok miatt elmaradt.

1676.-ig Katolikus plébános volt Nagygeresden Nigri Izráel. Nem lévén katolikus hívei, elhagyta a falut. Ő volt a nagygeresdi katolikus hívek utolsó plébánosa a későbbi időkben a Nagy és Kisgeresdi hívek a nemesládonyi plébániához tartoznak.

1677 óta Iványi Mihály lett Nemesládony és Geresd lelkésze.

Az 1681. évi Országgyülésen panaszolták fel Nemeskér, Újkér, Répceszemere Nagygeresd Nemesládony templomainak elfoglalását az evangélikusok.

1682-ben török megszállás alá kerültek a faluk (Nagy-és Kisgeresd is)

l683-ban mikor a török Bécset ostromolta Thököly hadvezérei jártak Sopron megyében s ezek az evangélikusoknak visszaadták templomaikat

Az 1687 évi Országgyűlésen a rábaközi templomok elvétele sérelemként szerepel köztük a nagygeresdi templom is

1695-ben még volt lelkésze a nagygeresdi gyülekezetnek.

1695-ben tanító Nagygeresden Sartosis György. A gyülekezet kéri Nemes Eőry Mihályt, hogy a szombatnapi malomjövödelmet adja meg a lelkésznek

 1695-ban tehá már volt malom Nagygeresden, vagy a határán átfoló Répce partján.

A XVII. XVIII. Században Nagygeresd birtokosait elég nehéz nevesíteni.

1701-ben Geresden Predikáns van.

l706 január 27-én Bercsény Miklós lelkészeket, tanítókat, szolgabírókat hivatott össze Kemenesmihályfára az evangélikus templomba, ahol eskütétellel és aláírásukkal kellett Rákóczynak hűséget fogadniuk. Itt jelen volt Tatai István Geresdi lelkész is.

.

A Katolikus templom

Hivatalosan 1420-ban épült.

Legrégebbi épület része a szentély építésének ideje az 1120-as évekre datálható. A hajó a l4-l5-ik századi gótikus átépítés nyomait viseli. Az 1714-es vizsgálat szerint már állt a kőből készült tornya, karzata és mennyezete fából készült. 1716-ban még az Evangélikusoké volt a templom. 1717-ig használhatták.

1717-ben még vizitáció is esett a nagygeresdi templomban

Az evangélikusoktól történtvisszavétel után 1755-ben esik nagyob restaurálás.

1766-ban a katolikus vizitátor feljegyzi, hogy a mennyezet márványozot stukkóval ékes.

Apszisza nagy, félkör alakú, amilyen a nagylozsi Szent István kápolnáé és az ebergőci templomé. Velük együtt a nagygeresdi apszisz is legalább a tatárjárás koráig, ha nem előbbre nyúlik vissza. A múlt században, az –1800 as évek- Rózner Flórisnak jelentették, hogy a mész réteg alatt freskómaradványok lappanganak. Ma a többszörös mészréteg alól csak nehézséggel lehetne erről bizonyságot szerezni. Késői korokban még az apsziszban is történtek átalakítások. Itt vágtak a falba üreget a szentség számára. Ez is megmaradt. Ennek kő rácsa magasba ívelő csúcsív, amelybe úgynevezett orrok nyúlnak és így egyszerű, de jellegzetes gót áttörés keletkezik. ennek tagolása/profilja/ egyszerű, ferdén lecsapott. A korai gótikára, 14 századra jelemző. A hajót a 18 században átalakítva, a benne lévő gótikus részeket ugyan eltüntették, meg maradt még az egyszerű csúcsíves ajtó. A hajó, különben emlékeztet nemesládonyra, falpillér nélkül, a falból előretörő hevederek tartják a három szakasz felett átívelő cseh boltozatot, az oldalfalakat sekély árkádnak képezték ki. A szentély felé csúcsíves diadalív nyílik, az orgonakarzatot két pilléren három köriv tartja. Az ablakok félkörívesek. Kívül teljesen egyszerű a templom. Apszisza szabadon áll, falai kopaszak. Puszta homlokzata elé lép tornya, sem, hosszanti sem szélesség tagolása nincs, félköríves ablakai felett hiányzik az óra. Keskeny koszorú párkány felett nyolcoldalas kősisak, lábánál négy bábszerű dúc. A torony bizonyára a barokk korban épült csak.

A belső berendezés. Elsősorban a szószék vonja magára a figyelmet. Egészen egyszerű ugyan, kőből készült, alacsonyan a nyolcszögnek öt oldalából alakul ki, hangvetője nincs. A régi középkori hagyományok jegyében áll és bizonnyal a középkor szerény hagyatéka is. Rajta kívül csak Ruszton van a megyében hasonló.

A főoltár eredetileg -feljegyzések szerint a soproni Mnych Mikós szobrász faragta. Meg van belőle a tabernákulum, ajtaján feszülettel és két állvány, melyeken újabb angyal figurák térdelnek, a régi részeket rokokódiszek borítják gyéren. Kár hogy az 1773 –as évvel és a művésznévvel ponosan jelölhető munkából csak ennyi maradt fenn. A falon függő oltárkép Szent Istvánt ábrázolja angyalokkal; jó munka, jelezve az 1777. –es évszámal és Schaller István derék soproi festő nevével. Két magas fa gyertytartó a barokk korból áll az oltár mellett.

Érdekes egy zászló is; egyik oldalán az inmusculata és az 1744-es évszám. A másik oldalán Szent István király képe. Az ügyetlen festő a fejénél kezdte a kelleténél nagyobbra, rakta fel a felsőtestet, az után kifogyott a helyből, igy rövid lábakkal elég rosszul fest a Szent király.

Egy igen szép rokokó kehely ezüstből annak a bécsi I.K. mesternek a műve, akitől Fertőendréden és Simaságon is van kehely. Évjegye 1744 sz utólsó betű nem egészen olvasható. A templomnak egy igen régi harangja van Arnold György önötte Bécsben 1604-ben.(Dr Csatkai Endre  Sopron vármegye műemlékei 1935-37)

A templomtorony építése is tehető ide, feltétlve hogy azzal együtt történt harang öntése.

IV Károly már 1716 július l6.-án elrendelte, hogy csak az artikuláris helyeken tűrjék meg az evangélikus vallás gyakorlását.

Pompás ötletete volt a Répce melléki evangélikus nemeseknek; a csukott templomokat feltörő lelkészi családokat kergető pápista papokkal és szedett vedett zsoldosokkal ők nem mérik össze a kuruc háborúban kipróbált kardjukat, hanem bánjanak el velük az evangélikus Dobó Katicák. Seprűkkel, szénvonókkal, trágyajébe mártott „pemetekkel” álltak ki az asszonyok többek között a Nagygeresdiek is és kergették el a vitéz hadfiakat

április l9-én jött a szigorú rendelet a megyéhez, hogy Geresd, Ládony Sobor

Lelkészei, és tanítói más helyre költözzenek .Az ott épült templomokat, parochiákat és iskolákat pedig szintén 15 nap alatt minden esetre katonai karhatalom kíséretében foglalják vissza. Így szűnt meg a régi Geresdi anyaegyház. Ettől az időponttól a nemeskéri artikuláris gyülekezetben annak templomában gyakorolhatták hitüket a Nagy és Kisgeresdi evangélikusok.

1718-ban találjuk Nemeskér anyakönyvében az első nagygeresdi hívek neveit. 1721 és 1782 között nem található irat a Geresdi gyülekezetről.

A templom visszavétel után, Nemesládony leány egyháza lett Nagygeresd. Önálló plébánia a későbbi időkben sem volt. 1755 -ben barokk stílusban átalakították, bár egyes vélemények szerint a rendelkezésre álló kevés pénznek köszönhetően csak felületesen, ami abból a szempontból szerencsés, hogy így nem bontották le az alapokig. 1766-ban leírásra méltónak találták a márványozott stukkós mennyezetét.

1750 márius 1-évolt az Evangélikus artikuláris gyülekezet Ünnepélyes közgyülése Nemeskéren.

Ezen fogadták el az OrdoAdministracionis című 14 szakaszból álló szabályzatot. Minden nagyobb helység számára exaktor néven adószedő algondnokot is választottak. Nagy-Geresden Nagy Ferencet, Kis-Geresden Geresdi István.(Dr. Payr Sándor. A nemeskéri artikuláris gyülekezet története 1932)

1757-ben Kis geresd szülötte Várallyay László.

Keresztelési irat szerint Kisgeresden született 1769 nov 4-dik napján Várallyay János. Apja Várallyay László édesanyja Désházi Erzsébeth. Keresztszülei Kotsis János és Velekay Éva.

 

Evangélikus templom.

Építésére II József türelmi rendelete (1781 októbre 25 –e) alapján az előírt száz család összegyűjtése érdekében összefogtak Kisgeresd, Jánosfa, Répceszemere, Csér, Nemesládony, Tompaháza, Berekalja, Pórládony, Szentgyörgy, Sajtoskál és Nagygeresd evangélikus lakosaival. A gyűjtés sikerrel járt.

Amíg az új templom felépül a nagygeresdi hívek, hogy legyen hol istentisztelet tartani, a Horváth János gazda az udvarában levő pajtát ajánlotta fel, amit az asszonyok meg tapasztották, nagy valószínűséggel az akkori szokás szerint agyaggal fedték be az oldalfalait (fából épülhetett) és meg fehérítették. Az új templom felavatásáig itt tartották az Istentiszteleteket.

Az összeírás szerint Nagygeresden volt 33 család melyek közül áldozatkészséget tanúsítottak: Káldy Mihályné asszony ki csak az építkezésre adott 300 frt, Gerber Mihály 100 frt, Horváth János 25 frt, Hantó Ferenc 10 frt, Tatai Jakab 10 frt, Simolyák Ádám 30 frt, Pathy Ferencz 6  frt, Sárossy János 5 frt Vörös Pál 10 frt (lehet Veöres), Nagy Mihály 5 frt, Horváth Ádám 15 frt. Péterfy Sándor 8 frt. Bejött 641 frt.

Kis-geresden volt l8 család; a nevesebb adakozók: Szegethy Imre 8frt, Kovátsis Mihály8 frt, Németh Péter 50 frt,  Doktorics Sámuel 120 frt, Szedenics János.25 frt,  Désházy István 50 frt, Szarka András 25 frt,  Sáry Tóbiás 8frt, stb összesen bejött 242 frt.

A templom építéséhez az anyagyülekezethez tartozó fílíák evangélikusai is adakoztak. Nemesládonyból 40 család 360 frt.  Berekalja-Tompaházán 51 család 383 frt 30 krajcár. Szemerében volt 37 család 600 frt 6 krajcár.  Csérett volt 30 család 306 frg18 krajcár. Pór-Ládonyban volt26 család 11 frt 30 krajcár. Adakoztak még a templom építéséhez Mesterháziak, Sajtos-Káliak, Hegyfaluiak is Összesen 235 család adománya 3583 frt 88 és1/2 krajcár.

A telket pedig ajándékba kapták. Név szerint néhai alsó káldi Káldy Mihály özvegye született Unger Judith asszony, úgyszintén ifj. Gerber Mihály házastásra szül. Horváth Judith két hold földet adományozott a gyülekezetnek a templom az iskola és a parochia építéséhez Nagy-geresd keleti végén. Így benyújthatták a gyülekezet alapítási és templomépítési kérelmet. Az engedély 1783 április 10-én 421 sz. alatt megérkezet. A gyülekezetet május 10-én hozták létre, az épület alapkövét október 7-én rakták le. A 3539 Ft-ba került templomot 1784-ben szentelték fel. Az újjá alakult Nagy-Geresdi evangélikus gyülekezet első lelkésze -Tatai István unokája- Tatai Pál lett.

Az evangélikus gyülekezet első felügyelője:Kiss Pál 1785 júliús 2-tól 1790 dec11 ig.(A felügyelőkről kimutatás Iratgyűjtőben)

A falu történetéhez szervesen hozzá tartozik az iskola is. A megtalált iratok szerint a Nagy-Geresdi iskola l783-ban épült a templommal és a paplakással együtt a templom mögötti területen a kor építési módjának megfelelően fageredára tapasztással.

1784-ben a nagygeresdi nemes Simonyák úr gyermeket vesz magához, hogy a magyarul beszélő családban tanulja a magyar nyelvet. A kor szokása volt hogy az Ország nyugati szélén a kétnyelvűséget így szerezték meg. Németül beszélő családok magyar gyermeket. Magyarul beszélő családok német gyermeket vetek magukhoz. A terület városainak kétnyelvűsége tette szükégessé az ilyen nyelvtúdást.

A lelkészlak melléképületei 1787-ben épültek meg. A lelkészlak 4 szobából, l kamrából és 1 pinczéből ált. Az iskola a tanító lakással (2 szobából és egy kamrából állt) egy fedél alatt volt, tartozott hozzá melléképület is.

Az evangélikus gyülekezet anyakönyveiben a meg alakulástól napjainkig megtalálhatók a korbeli Nagy- és Kis–geresdi lakosok adatai (Születés, Keresztelő, Házasság, Halál időpontja.

1787  Október 20-án a templomba az első orgonát beállították. A lövői R.kat templom eladó orgonáját vették meg és javíttatták meg.

Horváth József a felügyelő 1790-tól 1795 okt 27-ig

1792-ben a gyülekezet a templom építésekor emelt oltárt elégtelennek tartotta és helyette új Oltárt építtet horpácsi lakos asztalossal. Elkészűltekor soproni mesterrel fehérre festették.

1795 től 182 ig Káldy János az evangélikus gyülekezet felügyelője.

1806 év Úrnapján tartott közönséges examen pontjai

A nagygeresdi Evang oskolában folytatott és Úrnaján 1806-dik Esztendőben tartott közönséges examen alkalmatosságával elöl adatott tudományoknak pontjai.

1.)A Kis Káté 11-dik RészéNek felmondása után A Hiv Hitnek 2-dikArticulussa adtik elő a boldogságra vezető könyv szerint.

2.)Hübner Új telj. Hitv A 12-dik Ki kérdeztetik.

3.) Az egésszéget tárgyalóKatekizmusból. A ragadó betegségekről szólló szakasz kikérdeztetik.

4.)Az állatoról közönségesen, az után a Tevéről és az Elefántfról beszélgetnek rajz szerint.

5.)A deákul tanulók …felmondák s fel olvasnak resodválnk, dediciálnak. Cojugálnak.

6.) Az apróbak a szokott letzkét felmondják

7.)Sz.Íráseli Dictumokat mondanak.

8.) A nagyobbak számot vetnek.

9.) Írásaikat meg mutatják.

10.) Meghalgatásoknak megköszönésével bé fejeztetik az Examen

Írta Kiss Sámuel.

(eredetiben merített papírra írva a Falumúzeumban található Kiss Sámuel aláírásával.)

.

1808-ban új orgonát szerzett a gyülekezet. Az erre bejött adakozás folytán 495 frt. 49 kr. Az orgona ára 496 frt 11 kr.

Edi Illés Pál Író és evangélkus lelkész. Született Rétiben 1793 Június 29-én. Meghalt Budapesten1871 junius 22én Budapesten.

Evangélikus lelkész, író. 1802-tő1813-ig a soproni líceumban tanult.1813 májustól Prónyay Simon házánál nevelősködött, ez után Debrcenbe majdPestre került. Később Ürményben él, aholAppelKároly fiainak nevelője volt. 1815. május 15-én beiratozott a jénai egyetere. Haza térése után káplán lett Rétiben. Evangélikus lelkész volt a nagygeresi gyülekeztben 1818-tól 1823 ig.1823-tól Vanyolán dolgozott. 1831-ben Nemedömölkre került. A dunántúli egyházkerület levéltárokká választotta. Ezen kívül iskoli felügyelő, törvényszéki tanácsos, Vas és Sopron megye táblabírája volt. 1835 szeptember 15-én az MTA levelező tagja lett. 1845-ben a kemenesljai egyházmegye esperessé választotta.

Írásai főleg egyházi témájúak, de elemi iskolai tankönyvnek is szerzője. Az első magyar ismeretterjesztő népkönyvért a Magyar Tudományos Akadémia Marcibányi dijjal jutalmazta 1837-ben.

A Mesterhái család a falu életében.

A falu történetéhez a Mesterházy család a családfájuk 4 ágán kapcsolódik.

 Mesterházy Iytván Táblabíró Született 1771 Szept 16. mehalt 1846 jan 23.

 Megnősült.188  felesége Gömöri Terézia

Gyermekeik:

 Mesterházy Pál Táblabíró. Született 1801XI. 16 meghalt 1871 III. 2

 Mesterházy István Születet 1813 április 3

Az első adat a családról 1795 október27-től 1798 –ig  Mesterházy Mihály gyülekezeti jegyző volt. Őt követte ebben a hivatalban Mesterházy István 1778-tól 1801- ig. ifj. Mesterházy István 1802-től 1810-ig. 1800 –1805 között az evangélikus gyülekezet gondnoka idősb Mesterházy István lett.

Az ő fia 1811 április 3-án született Mesterházy István az 1848-49-es szabadságharc lovassági ezredese. Mesterházy István középiskoláit Sopronban végezte. 1831-ben beállt katonának a császári 32. gyalogezredbe, ahonnét a következő évben átkerült a magyar nemesi testőrséghez. 1837-ben a 6. vértes ezredhez vezényelték, ahol 1846-ban századosi rangot ért el.

1848-ban Heves megye nemzetőr őrnagyának nevezték ki. 1849 januárjában a Tiszához Cibakházára helyezték, ahol kitűnt bátorságával a két osztrák átkelési kísérlet visszaverésekor. Március l-én a honvédséghez került, mint az 1. huszárezred alezredese. Részt vett a tavaszi hadjárat csatáiban, ahol gyakorlatilag már ő vezette az ezredet. Május 25 -én hivatalosan is kinevezték az alakulat élére. Júniusban a hadsereg átszervezése után hadosztályparancsnok lett. A második váci csatában sikeresen harcolt csapatával. Augusztus 2-án a debreceni csatában a többszörös túlerő ellen azonban kénytelenek voltak elhagyni a csatateret. A világosi fegyverletétel után Aradon golyó általi halálra ítélték, amit kegyelemből 18 évi várfogságra változtattak. Olmützből szabadult, 1853-ban amnesztiával. 1854 december 8- án halt meg testvérénél Mesterházán. Egyszerű sírba temették. 1860-ban a környékbeliek, -nagy valószínűséggel geresdiek is- megemlékezést tartottak a sírnál.

1835-ben új harang öntésére megbízottak között szerepel Mesterházy Pál ügyvéd neve.

Gyülekezeti gazda volt 1862- 1863 okt. 10-ig Mesterházi István.

1813 Szuperintendensi (Püspöki) látogatás alkalmával a lelkészlak és a melléképületek rossz állapotáról esik szó. Ugyanis a lapályos területen „főszélnek” épült. A közösségi épületek többszöri javítással szolgáltak 1833-ig. A tanító lakás és iskola épületét a konyhától lebontatták és gerenda alapokra újra építették.

A türelmi rendelet idején torony nélkül építhető templom 1818-ban toronnyal kiegészítve fazsindellyel újra fedték

Az orgona 1822augusztus havában újra befestetvén lecseréléséig szolgála a gyülekezetet.

1825 szep 15 ől 1860 jan 20-ig Káldy József az ev gyülekezet felügyelője

1833 május 15-én itt kötötték az evangélikusok és reformátusok köz i úgy nevezett Nagy-geresdi Egyezményt a társ gyülekezet híveinek kölcsönös szolgálatáról. A szerződés aláírói:Evangélkus részről Kis János szuprintendens,Beliczay Jónás kemenesi esperes,Kiss József nagygeresdi lelkész, Kamondy Lajos, Márton György, Káldy József nagygeredi birtokos világiak voltak a küldöttek, míg a református egyházat a következők képviselék: Tóth Ferenc szuperintendens,Nagy Mihály Tatai esperes, Kolmár János, Szabó Gábor, Sebestén Gábor világiak. A Nagygeresdi egyezmén nem csak helyileg kötődik a faluhoz, hiszen az evangélikus egyházat két naggyeresdi is képiselte.(Dr Ottlik Ernő)

1842 deczember 22-én állította ki Saághy Dániel T.N.Sopron Vármegye Szolga Bírája Kis Geresd községben lakozó Fejér Pál valóságos  nemességét igazoló iratot , igazolva nevezett szabad mozgására jogosultságát. Szabad mozgása az 1848-as országgyűlésen eltörölt jobbágyság előtt csak a nemes embereknek volt (Másolat a falumúzeumban)

 1845 XII. 2-án született  Mesterházy Pál táblabíró fia Ödön  ügyvéd

1848-ban egy szélvihar az evangélikus templom tetőzetét szétszakította. Újra fazsindellyel fedték le. Ez a tetőszerkezet 1849 június elején tűzvész áldozata lett. Ezen év június 24 én tartott convent a leégett templom újra építéséről gondoskodott a tetőszerkezetre most már a medgyesi téglaszínből cserép zsindelyt vettek.

1848-ban Nagy Geresden őrizték a takács céh céhládáját melynek akkor 64 tag 20 legény és 6 tanuló tagja volt.

1850-ben feljegyezték, hogy privilégiumukat 1795-ben kapták Sopron megyétől.

1848-49-es szabadságharchoz kapcsolódik a Doktorits család története is.

.

 

Doktorics Károly

Huszártiszt

Doktorics (Doctorics) Károly Született Kisgeresden 1810. október 8-án

Nemzetes Vitézlő Doktorits János és felesége Horváth Julianna gyermeke

 és az evangélikus vallást követte. Gimnáziumot végzett, majd 1828-ban beállt az 1. huszárezredhez, ahol 1829-ben tizedes,

1844-ben pedig őrmester lett.17

A tapasztalt huszár altisztet 1848. júl. 1-jén hadnaggyá, és az Arad megyei lovas nemzetőrség – meljet gróf Hadik Ágoston alezredes vezetett – segédtisztjévé nevezték ki. E minőségében részt vett a délvidéki harcokban. Október 19-én áthelyezték az alakuló 13. Hunyadi huszárezredhez. Ugyanitt már nov. 13 (1)-án

Főhadnagy. 1849. febr. 16-ával alszázados, május 5 (1)-én pedig fıszázados és századparancsnok lett.

Komárom első ostroma idején (1848. dec. – 1849. máj.) ezrede 1. századával a vár őrségénél teljesített szolgálatot. Későbbi sorsáról nincsenek adataink.

 

A család neve iratokban 1783- tól szerepel. Doktorts Sámuel 120 frt-ot adott az evangélikus templom építéséhez. Ebben az időben Doktorits Sándor volt a gyülekezet pénztárnoka. 1805-től a gyülekezet gondnoka Dotrorits Pál. Ezt a tisztséget töltötte be 1839-től 1844  február 2 -ig Doktorits Imre. Gyülekezeti jegyző volt Doktorits Pál 18001-1802, Doktosits Sándor 1869-1880-ig. Pénztárnok volt a fentebb már említett Doktorits Sándor 1783-84-ig. Gyülekezeti Gazda volt Doktorist János 1807-tól 1808-ig  (Az iratok szerint fizetést nem fogadott el)

 A Doktorits család síremléke a kisgeresdi temetőben a Mesterházy család síremléke mellet van. A feliratai a mészkő obeliszknek lekoptak. A szomszéd sírban egy Doktoritsné van eltemetve. Mesterházy Sándor vasegerszegi lakos volt polgármester mondta el, hogy ő az édesapjával festette újra a Doktrits család sírkövét is a család temetési helye mellett, hiszen rokoni kapcsolat volt a két család között.

Jelenleg a Falunak nincs Doktorics nevű lakója.

 

1852 ben az összeomlott régi tanítólakás és iskola helyett a templom épületétől nyugatra elkészült most már téglából a kor követelményeinek megfelelő emeletes iskola épülete. A földszinti „osztály” a tanító lakást 2 szobával a szükséges mellékhelyiségekkel foglalja magába, az egész emelet egy kis vendégszoba kivételével az iskolateremnek ad helyet..

1856-ban a leromlott kisszerű lelkészlak helyett helyi földbitokos T Ruprecht Lajos ajándék telkén felépítették az új most már téglából készült 5 szobás épületet. Amely az 1970-es években épült új lelkészlak és imaház helyén állt.

1856 a falu életében még egy jelentős eseményt hozot a gyülekezet többszöri kérvényzésnek eredményeként itt folytahatta lelkészi szolgálatt Haubner Máté. A szabaságharc idelyén kiadott körlevele miatt várfogságr itélt, maj két év mulva kiszbadult de szolgálattól eltiltott szuperitendes.

Hajas Sándor a Gyülekezet pénztárnoka volt, Takács Andrásnak viszont nagy valószínűséggel lova vagy lovai is voltak az alább nyugta szerint Sopronból hozatott valami ára és szállítása cimén felvett összegről

 Nyugta

3 fr 12 krról pöngőben millet Hajas Sándor úr nékem 2…. mikért sopronbl hozva forral együtt kifizetett. 25 Máj 1858 Takács András(eredeti)

Az evangéliks gyülkezet a megöregedett tanitójának Kiss Pálnak lakást és nyugdíjként Kenyérgabonát adott.

A gyülekezi gazda Bakó Sámuel kezéből.

Nyugta

Nyolc mérő rozsról és négy mérő búzáról mellyeket én alulirot mint egész évi nydíjamat a Nagy Geresdi gyülekezet részéről Bakó Sámuel urtól mint a gyülekezet gazdájától hogy felvettem légyen elismerem.

Kelt Nagy Geresden október 24 kén 1859

Előttem Kováts László segédlelkész Kiss Pál nyugalmazott tanító (eredeti)

Karcsay Lajos

(1860, Kiskölked - 1932, Nagygeresd)

Münchenben tanult s korai plein air képeivel nagy feltűnést keltett. „Kedves emlék” c. képével 1885-ben megtartott országos kiállításon a nagy érmet, 1886-ban „Almaszüret” c. képével a Ráth-díjat nyerte. „Fösvény” c. képét 1887-ben a király részére vásárolták meg. Legnagyobb műve a „Boszorkánykonyha” (1890) és „Elhagyatva” c. olajfestménye a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Sírhelyét egy Kő síremlék jelzi a Nagygeresdi temetőben.

Nincs nyoma annak, hogy a gyülekezetnek honan volt gabonája de volt, és tanitó fizetésének is része volt a természetbeni juttatás azt bizonyitja mennyi búzát rozsot és áprát kapott az akkori tanitó Németh Ferenc

Nyugtatvány

20 mérő búza, 20 mérő rozs és 10 mérő árpáról mellyet alulirott 1859/60 –dik évi fizetésem fejébenT.N. Bakó Sándor urtól mint a gyülekezet gazdájától Átvettem.

N Geresd Marty13-dikán 1860

Aláirás Németh Ferenc tanító(eredeti)

Fodor Pál a felügyelő a nagy geresdi ev gyülekezetnél 1860 június 10-től 1866 okt 21-ig.

A nagy-geresdi templom, iskola és paplak.

Nagy-geresd helység fekszik Sopron vármegyének déli részén, kellemes rónaságon, termékeny szánóföldek és rétektől körülvéve. Maga a helység oly kisszerű, hogy róla alig mondhatnék valami nevezeteset. Figyelemre méltóvá az teszi, hogy a közel levő tizennégy kis helységnek itt virágzó evang. anyagyülekezete van. Ezen gyülekezetnek épületei azok, melyeket itt két rajzban bemutatunk.

A kétezer lelket számláló egyháznak nincs sem tőkepénz, sem fekvőbirtoka, amire rendkívüli esetekben támaszkodhatnék minden ereje, egydül a hívek buzgóságában rejlik. Ha csak rövid tizennégy év történetét tekintjük is az egyházak, csodálkoznunk kell azon, hogy még fenn áll, sőt virágzik.

Az 1848-dik év volt az midőn a csapások hosszú sora megkezdődött. Legelesőben is az akkor kijavított templomtetőt egy borzalmas éjszakán iszonyú szélvihar kétfelészakítva, földe sújtá s egészen hasznavehetetlenné tevé. A következő évben újra felépült az Úr hajléka fazsindelyre, de alig hogy elkészült, a helységben kiütött tűz által iskolával ésmelléképületkkel együt lángok martalékává lőn. Sehonnan sem ékezett segély, de lassankint mégis felépültek az elpusztult épületek. Elkészült a templomető; romokból felemelkedett a csinos emeletes iskola, mely a tágas tantermen kívül a tanító lakásául négy szobát foglal magában; felépült a háttérben láható melléképület is szilárd anyagból, cserép-zsindelyre.

Most a nehéz terhek viselése után megnyugodhatott volna a nép, de az 1853-ki évben Főt. Haubner Máté superitendens urat választván lelkészül, hogy harmadfél éven át óhajtva várt lelkész úrnak diszes és kényelmes lakhelye legyen, a még jó karban lévő, de kisszerű paplak helyett egy új, a képünkön is látható díszes öt szobából álló paplakot építtelé. De még ennyi áldozat sem volt Még egy csapás volt hátra, aminek a gyülekezetet érnie kellett, s ez a múlt évi aúgusztusban kitört tűzvész vala mely a még szalmával fedett paplakhoz tartozó melléépületeket is elhamvasztá. Újra fel kellett ébrednie a hívek buzgóságának, s rövid pár hét alatt felépült ezen épület is cserép-zsindelyre. És ennyi vész után-mely tizennégyezer autsz.ért. ft-nál többet felemésztett- fennáll a gyülekezet, s hogy buzgóságból és áldozatkészségéből semmit nem veszítet, bizonyítja az is hogy,

Legújbban a lelkész és tanító díjazásának javítására önkéntes adakozás utján ötezer Ft-ot gyűjtött.

Sok ilyen derék gyülekezetet a népünkben. Mindenütt, ily nemes buzgalmat, s áldozatkészséget, s akkor teljes bizalommal nézhetünk a jobb jövő eléje.

N.F

/Vasárnapi Újság. Tizedik évfolyam 47.szám.Pest november 22-én 1863./ (másolat)

Kézzel irva: Valószínű Németh Ferenc tanitó irta a cikket i 1853-1870 között volt az iskola tanítója.

A Lelkész  készpénz fizetését naptárhoz kötött félévenként kapta. Az alábbiak szerint.

Nyugta

 52ft 50 król azaz övenkettő forint ötven krajcárról mely összeget hgy mint az 1863dik év szeptember havától 1864dik évi Sz Görgy napig járó késpénzfizetésemet ek Hajas Gábor pénztárnok úrtól felvettem, ezennel megismerem

Kelt Nagy Geresden aprilis 26-án 1864

Trsztyensky Gyula

Ev lelkész(eredeti kézel írva)

A félévenkénzti fizetési rend Szent Gyögy naptól Szent Mihályig vonatkozott a Tanitóra is. Melyösszeget hiány nélkül felvett Hajas Gábor Pénztásrnokól Németh Feren Tanító.

Nyugtatvány

26 f 25krajcárokról az az Huszonhat forint huszonöt krajcárokról oszt ird mellyeket alulirott mint az1864-dik évi Szt.Gyögynaptól ugyazon évi  Szt Mihályig járó fél évi fizetést Tek Hajas Gábor úrtól mint gyülekezeti pénztárnoktól hiány nélkül felvettem.

 N-geresd juni 21 én 1864

Németh Ferenc

Tanító (eredeti )

A renszeres és biztonságos gazdálkodás eredményeként a lelkész is minden félévben, rendben megkapta készpénz fizetését

Nyugta

52 ft 50 król mely összeget az 1864dik évi Szt Györgynapjától ugyanazon év Szeptember végéig járó fél évi készpénz fizetésemet hiánytalanulf felvettem a gyülekezet pénztárnokától T Hajas Gáb úrtól, ezennel elismeem

Kelt Nagy geresden Szept 29n 1864.

Trtyensky Gyula

ev lelkész.(eredeti)

Alapítvány levél.

 A Nagy Geresdi Ev. Gyülekezet egyházi tisztségviselői fizetéseinek javítására.

Hét oldalon kézzel írt okiratban az alapitvány célja annak végrehajtása és a jogosultak jogai és köteleségei.

Aláirva az ev gyülekezet valamenni községéböl egyházi tagok által 1866 jan 27

Okirat utólsó oldalán:Lelkészi és kánori föld alapívány 1866.

Lelkészi 7 kh(1600) 805 négyzögöl összesen 12005 négyszögöl.

Kántor 2 kh (1600) 650 négyszögöl öszesen 3250 négyszögöl.

A végrehatjó működésének bizonyítéka az alábbi irat.

Nyugtavány

10 forinokról az Tíz forintokról, amelyeket mai alulirott napon hogy Gyarmati Zsuzsánna Doma Istvánné a Nagygeresdi Gyülekezet részére hagyományozott boldogult Szemerei Pálné Gyarmti Juliannának által 100 ftot azaz egyszáz  oszták forinokat mely fizetes fönt kifizettek Doma Istvánnétól terhelvén az eseti szüléjének fönt menevezett 10 forint járadék iletéket pótlékokkal együtt kezemhez lefizetett a Gyülekezet helett meg ismerem. Kelt R szemerében 1866 november hó 20án. Takács Károly Végrehajó(eredeti)

A Nagy-geresdi gyülekezet felügylője Nagy János 1866 dec 2 1867 febr 12.

1867 márc 10-től 1870 márc 27-ig Fodor Pál másoszor lett a gyülekeze felügyelője.

A Nagy-geresdi Gyülekezet számadása az 1866-67 évről. 1868 január 26 án. 561,40forint bevétellel és436,45 kiadással (az eredeti irat múzeumban őrzött irajegyzékben látható)

1868 ifj Ruprcht János a gyülekezetnek toronyórát adományozott.

„Az iskola lépcsője” iskolaavatási egyházi beszéd. Elmondta a farádi ev iskola megnyitásakor Trsztyensky Gyula  nagygeresdi ev. Lelkész és eperes.1868-dik évi september 8-án(eredeti)

Rupprecht József 1870 április 1-től 1872 nov 10-ig az evangélikus gyülekezet felügyelője.

A nagygeresdi Gyülekezet beadvánnyal fordult Sopron megyei evagélikus egyházmegyéhez. A két fiókgyülekezenek Kántortanító fizetésnek a gyülekezetek közötti megosztáskor kialakul vitában. Aláírta Rupprech József 1870 június 19-én ( másolat)

1871-ben már működött a Nagy Geresdi olvasókör. Létezésüket a soproni takarékban elhelyezett pénzük bizonyítja. Az olvasókör ünnepségeket, mulatságokat is rendezett ezek bevételéből a 48 –a huszár ezredes Mesterházy István hamvaira (A mesterházai temetőben) síremléket állítattak.

1872. de.1-1881.ápr.5 között Ruprecht Lajos látta el az evangélikus gyülekezet felügyelői hivatalát.

Az evangélikus gyülekezet új orgona építését határozta el, 1873 február 9-én. A templomban levő helyett.

 1873 VI 19 Megszületett Mesterházy Ödön ügyvéd gyermeke 

Ernő a Nagygeresdi Kastély építője.  Vetőmat nemesitő Jogi Doctor.

Az Új orgonát, amely most is szolgál (2011) Tausz Antal Németszentmihályi orgonaépítő készítette,

1874 okt. 11 én lett felállítva. Trsztyenski Gyula lelkésznek az orgona avatásán mondott beszéde „Az orgona hangja” cimmel könyv alakban is meg van. Helyi múzeumban őrizzük. A kor technikályával készült korabeli inkább füzet nek nevezhető nyomdai termékekkel együtt.

1874-ben a belügyminisztérium Jóváhagyólag láttamozta az olvasókör 32 §-ból álló működési szabályzatát. Az eredeti irat fénymásolata a Helyi Könyvtárban és a Falúmúzeumban is látható.

Imádságos köny 1861- ből Fedőlap belső oldalán Bakó Pál feljegyzése kézzel írva kislányunk született 1904 november13-dikán 1777 év szám készer is beírva. Bakó Pál(valószínüleg az ő születési idelye.)A másik oldal felső részén kézel írva Bakó Gizella.

1879 szeptember 28-án megalakult a ”Répcze -vidék első önkéntes tűzoltó egylete” Ifj. Ruprecht János főparancsnokságával. A tűzoltó egylet, alakuló ülésén az evangélikus gyülekezet lelkésze által mondott beszéd „Oltsátok a tűzet” cimmel megtalálható a Múzeumban. A beszéd nagyon sok hasznos tanácsot, intelmet tarlma a tűz, mint kárt okozó esemény megelőzésére is.

Doktorics Benő

(Kisgeresd, 1879. dec. 11. – Martonvásár, 1958. márc. 13.): mérnök. 1897-től a Budapesti Műegytemen tanult, ahol 1901-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1903-tól a Magyar. Királyi. Államvasutak Gépgyárában mérnökgyakornok, 1919-től a mozdonyépítési műhelyszolgálati ügyosztály főnöke, 1922-től a mezőgazdasági géposztály vezetője, 1928-tól gyárfőnök helyettes., 1930-ban nyugalomba vonult. Fő kutatási területe: különböző energiafajtákkal működő erőgépek tervezése és szerkesztése. 1920-ban szabadalmaztatta függőleges tengelyű szélturbináját és fáradt gőzzel működő kondenzátoros lokomotívját, 1923-ban összenyomott levegővel működő munkaátviteli berendezését. Többfajta, évtizedekig használt gőzmozdonyt tervezett. Műszaki cikkei és tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Az 1906. évi milánói nemzetközi kiállításon ezüstérmet kapott. – F. m . Szívógépek, gázfejlesztők és erőtelepek, mindenféle tüzelőanyag felhasználására való szerkezetek ismertetésével (Bp., 1934; németül is)

1881 nov -tól 1888 okt 25 ig Mesterházy Ödön a felügyelője az ev gyülkezetnek.

Balázs Sándor; Breiner

(SzületettNagygeresd, 1883. szept. 17.– Meghalt Bp., 1982. ápr. 25.): Író színházi szerző. Budapesten elvégezte az egyetemet. 1906–07-ben Szentgotthárdon, 1907–1917 között Székelyudvarhelyen, 1917-től Budapesten tanított. Regényeket, novellákat, színműveket írt. Drámáival három ízben elnyerte az MTA pályadíját. Drámái: A feleségünk (1913); Küldöttség (1917); Álarcosok (1921); Az öreg tekintetes (1933); Mindenki lépik egyet (1935); Bikfic tanár úr (1936); Darázsfészek (1954); Érettségi után (1958).

Pomogyi József tanár úr az 1960-70-es években több levelet is váltott az íróval. Az író kézzel írt levelei a múzeumban láthatók.

Az evangélikus Gyülekezt története Irta Farkas Mihály a nagygeresdi evangélikus gyülekezet lelkésze Kiadva a templom fennálásának 100-ik éfordulója alkalmából. A könyv tartalma be van dolgozva a falu történetébe .(eredeti)

Házassági szerződés

Moór Józssef vőlegény és Horváth Julianna menysszony kötött.,Kelt Nagy geresden Május 3kkán 1885

1-ször is én Moór József min vőlegény midőn isten rendelete szerént Nagygersdi Helységen lakozó HorváthJuliannát jövendőbeli hitvesemül eljegyeztem volna, hozzzá vonzó igaz és tiszta szeretetet igérek holtom napjáig.

2-szor én Horváth Julinna mint menyaszony Nagy Geresi Helységben lakó Moór József vőlegénynek mint jövendőbeli férjemül elválasztottam volna, igérek  néki állandó, tiszta és eddhetetlen szeretetet és éltem napjáig tartó hívséget. Valamint magtalanul tőrtendő halálom esetén féjemhez Moór Jósefhez viendő butor s ruhanemű hozományom vissza száll családomra.

3-szor. Ezen szerződésünkben köz megegyezéssel kikötjük, hogy amit éltünk foltán közösen szerzün az legyen akár ingó akár ingatlan birtok aszt mindenkor közös bitoknak tekinteni kivánjuk, és akarjuk, úgy hogy aró egyik sem másik fél többrül mint feléről ne rendelkezhessen. (eredeti)

Abban a korban szokás volt a házasulndók között a házasság megkötése előtt Házassági szerződést kötni. Nem is volt az szükségtelen a későbi vitákat megelőzenő kitételei miatt.

Nyugta

 1 ft o.é(osztrák érték)Egy ft mely összeget a „Gyámintézet története” 1 füzetéért Balogh Sámuel úrtól a gyámintézet javára átvettem.

Nagygeresd 1885 dec2

Farkas Mihály (eredeti)

az 1 ft abban a korbn jelentős értéket képiselt.

Nyugta 18 ftról. A lelkészi hivatal részére járó 12 öl fa egy ölnyi mennyiségének az ára fuvarral felhasogatással együt. Farkas Mihály ev lelkész írával.

1886 február 25

 Nyugta 105 ft egyszázöt ftot o.é. mely öszeget mint az 1885 no v 1886 okt 01-ig terjedő évre, a lelkézi hivatal számára járandó készpénzilletményemet, mint a nagy-geresdi ev. Gyülekezet pénztárnokától hiány nélkül felvettem.

Nagy Geresd 1886 ápr 8

Farkas Mihály

Ev.lelkész 105 o.é(eredeti)

Nyugta

2 az két forint ft 100 kg mészt T Szarka István urtól felvettem Kelt N. Geresd 26/9 1886Kahu Ignácz(eredeti)

A tüzépek ,még akkor nem léteztek a falvak lakossága az oltottmeszet a vándor kereskedőktől vette meg és otthon olttmeszet kézitett belőle. A fenti tétel biztosan elég volt a templom Paplakás és iskola kimeszelésére.

Az üveg nem úgy vásott el akkor sem ami ablaküveg meg kitörött a helyett újat kellett csináltatni. Vándor üvegesek járták a falukat is. Bizonyiték a

Nyugta hetven krajárról üvegezésért 1886 okt 14(eredeti)

Simon István az evangélikus gyülekezet felügyelője 1889 szept 15 ől 1890 jan 16-ig.

1890 május 11től 1902 ig felügyelője a Nagy geresdi ev. Gyülekezetnek Rupprecht Olivér

1890 július 2-án  Soproni alsó áh hitv Ev.egyházmeye Nemeskéren rendes közgyülést tartott. A közgyülé történéseiről készült jegyzőkönyv könyv(füzet) alakban, nyomtatában is megjelent. Kiadvány tanúsága szerint a Nagy geresdi ev. gyülekezet is képviseltette magát. Az egyházmegye különböző szervezeteiben Nagy és Kis geresdi hivek is viseltek tisztséget.

Az egyházmegyei népiskolai bizottság jelentésében szerepel Nagy Geresd. A bizottság itt ujból sajnosan kénytelen hangsúlyozni a hanyag iskoláztatást, a mennyiben a tankötelesek. közül többen csak octóber hó végén jöttek fel az iskolába és április végén néhányan már kimaratak. Midennek dacára Dicséretes eredmény éretett el. Különös kiemelendő gyemekek folyékony és helyesen hangsúlyozott olvasása. Vizsga az ismétlő iskolásokkal is tartatott.

A népiskolai Bizottság enöke Zongor Endre Kisgeres

 A  Számvevői jelentés megvizsgálását Zongor Endre kiérd esperes urra-Kisgeredi földbitokos-bizták.

Vegyes ügyek között találjuk

A Nagyságos Simon István úr meghalt (nagy valószínűséggel nagy geresdi birtokos) Az egyházmegye számvevője is volt. Helyére Zongor Endre Kis geresdi Birtokos esperest választották.

1898 Júliusában a Kis Gerersdi Várallyay Sándor községi biró volt Kocsmát árvereztetett. (soproni napló1898 júl)

1898-ban Horváth József tanító alakította Kis és Nagygeresdi Tej –és egyéb termékeket értékesítő szövetkezet. Első elnöke fent nevezett volt.

A geresdi tejszövetkezt alapszabályai.

I. fejezet. Sékhelye, szélaa, tartama és kezdete.

A sövetkezet neve,

            1. Neve:Geresdi Tejszövetkezt.

            . Székhelye: Kis geresd.

            3 Czélja: A tejnek közösen való értékesítése.

4. Tartama: határozalan idő.

 Kezdete: 1898ik év őszén.

Részletesen szabályozva van a továbbiakban a tagok jogai kötelezettségei. Szabályozva van a beszállított tejfogadása és visszautasítása. A szabályzat meg nem tartássáról való büntetés is. Nem szól az irás a szövetkezt tulajdonát képező –a falu nevezte tejgyár -mikor épült és milyen pénzből. Az alapszabály tartalmaz utalást adósság teherre. Ez lehet az indulás költsége és a felépitett épület ára. Az épület, ha alig használható állapotban, de még most is áll (2011), első része egy ablaknélküli jégverem ezt követi egy helyiség, ami a mindenkori működés idélyén a tej átvételére és a szállításig tárolására szolgált. Ezt követi nagy valószínüséggel a tej átvevőhelyet működtető-alapszabályban „szogálati egyének” részére épitett külön bejárattal a szoba konyha kamrás lakás. Nem található korabeli leirás hogy hova kinek adták el a begyűjtött tejet. Ki milyen eszközel szállíttotta. Azt sem tudjuk ki volt az első tejkezelő. Az épület fala mellet közvetlenül egy nagy vizhozamú ásott kút is van ebből látták el a tejgyárat és a lakást.

Az alapszabály aláírói:

Vörös Gyula sk            Zongor Ende sk

igazgatósági elnök        elnök

Kotsis Sándor sk         Karcsai Lajos sk

Pénztáros

                        Váralljay János sk

                        Jegyző.

 

1899 Április 7 péntek .A nagygeresdi anyakönyvi kerületbe Várallyay János bírót anyakönyv vezető helyettesnek nevezték ki.(Soproni napló)

1899 december 10-én Vasárnap Sopron vármegyei jövő évi esküdtek között  szerepel.(Soproni Napló)

1899-ből van a múzeumban Népfölkelési igazolványi könyv  Alapi Sándor  földműves 1857-ben  született Kis Geresden  huszár részére, kiállítva, aki a M. Kir.pápai huszár ezredben 12 év 3 hónapot szolgált. Ebben az évszázadban a katonaidő legalább 12 év volt. Az, aki kiszolgálta obsitot kapott. A legény, ha kiszolgálta a katona idelyét utána választott magának feleséget. Előfordult, hogy a menyasszony bácsinak hivta ifjú férjurát.

 

1900 Január 1 született Váralljay György Kisgeresden. Vegyészmérnök. 1954-ben halt meg. Mosonmagyaróváron utca van el nevezve róla.

Ifj Dr Várllyay György szül 1935 júli 17 professzor vegyészmérnök. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Testvére Várallyai László elektromérnök.

1900 március 8 Csütörtök. Sopron. Várallyay János geresdi földbirtokost rendes esküdtnek sorsolták ki.(soproni Napló)

1900Április 24

Várallyay János kétnapos esküdszéki tárgyaláson volt a Mihócza-ügyben.

Karcsa Lajos 1902 ápr 13-1906 nov 1 az evangélkis gyülekezet felügyelője.

A Nagygeresdi olvasókör 1902 évi számadó és tisztújító közgyűlésén felvett jegyzőkönyv. szerint az olvasókör megünnepelte március l5-ét. Ugyan ebben az évben (Szószerinti idézet): Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének100-ik évfordulóját.1902 Szeptember hó 19-én az iskola termében ének és szavalatokkal egybekötött ünnepélyen, melyet társas vacsora követett.

Ez a bejegyzés bízonyíték arra, hogy az olvasókör tagjaiból és a falu lakóiból működő Énekkar is volt. A színjátszás alapjait is innen eredeztethetjük.

Ebben a jegyzőkönyven található feljegyzés a Mesterházi István honvéd ezredes síremlékének bekerítésére és felújítására tartandó táncmulatságról is.

Az olvasókör választott tisztségviselő 1902 ddecember 28-án:
            Elnök MesterházyErnő

            Alelnök Horváth József

            Könyvtáros Doktorics Sándor

            Helyetes könyvtáros ifj Ágoston József

Pénzutárnok Sári Sándor (István fia)

            Helyettes pénztárnok ifj Horváth József

Háznagy ifjú Ágoston István

            Helyettesháznagy Bakó Pál

            Jegyző Jakab Imre

1904 július 3 án és l0 én tartott műkedvelői előadás bevételeiről készült olvasóköri jegyzőköny a Mesterházy István sírmlékének rendbetételére.

Haszonbérleti szerződés mely kötetett Vörös Sándor és Vörös Samu háztulajdonosok másrészről Kiss József bérlő között. 1905 szeptember 1-én. Lakóház istáló pajta épület eggyüttest évi 240 koronáért. A bérleti dij négy egyenlő részletben fizetendő (eredei irat a Muzeúmban)

1905 nov 19 Vasárnap Várallyai Sándor esküdt volt (Nemzetőr)

1905-ben Ágoston József pajtája kigyulladt. Abban az időben a házak és a melléképületek is zsuppfedésűek voltak

A pajtától elégett a Mesterházi Ernő uraságpajtája is, ami te le volt takarmánnyal és gazdasági-eszközökkel. A tüzet a falu lakói kézi fecskendővel és a környékbeli falukból is jöttek oltani. Valószínű, hogy akkor a kocsífecskendő a még nem volt a faluban.

Az ev gyülekezet felügyelője 1907 ápr7 ől 1924 aug 10-ig Dr Mesterházy Ernő Nagygeresdi földbirtokos.

Népfölkelői igazolványi könyv.

Sáry Sámuel született Nagy geresden 1863-ban gyalogos aki a Császári 76-ik gyalogezredben szolgált 10 év 3 hónapot, a soproni 18ik honéd gyalogezredben kettő évet öszesen 12 év 3 hónapot híven szolgált Népfölkelő jelentkezési kötelezettségét is teljessítetel utólsó bejelenkezése Ságon 1906 X.hó .14 én

Himlőoltási bizonyítvány

Szényi Ilona Nagy Geresdi 9 hónapos 1908 év IV hó 9én sikerre beoltatott Répceszemere 1908 V.hó

oltó orvos.(eredeti)

 

1908 ban égett le Jakab Imre jegyző pajtája a hidasokkal együtt. A hidasokban bent levő sertéseket nem tudták kihoznia tűz miatt nem tudták megközelíteni. A tűz eloltása után a félig el égett sertéseket húzkodták ki a füstből.

1909 március Nagygeresdden Választó összeíró tag  Várallyay János(SoproniNapló)

 

Himlőoltási bizonyítván

Szényi Gizella Kisgeresd 7 hónapos oltásra kötlezett 1909 május 5-én sikerrel beoltatott.

1909 május 11-n.

oltó orvos.(eredeti)

1909 November Törvényhatóségi bizottsági tag Várallyay János Kisgeresd(Soproni Napló)

1910-ben épült (jelenleg ÁFÉSZ vegyesbolt) Kaszinó, és az elemi iskola alsó 3 osztályának egy tanterem, és a szegény ház.

1911 április 4-én leltári ív a nagyeresdi iskola, ingó és ingatlan vagyonáról, amiket átadott Dávid János kántortanító és átvette Farkas Mihály evangélikus lelkész. (másolat)

1911 február 26 Vasárnap A geresdi dalkör táncmulatsáfgán felülfizetett Várallyay János kisgeresdi birtokos. (soproni Napló). Ezen a táncmulatságon, ugyan úgy mind a többi rendezvényen a helyi olvasókör tagjai is részvettek. A Dalkör is az olvasókör része volt.

1911 évi első rendes ülésszakon rendes esküdt volt Várallyay János. 1911 IV.9. Soproni napló. 

Dávid János1909-től 1912 ig volt tanító, az evangélikus iskolában. 1912 től Nagy Kálmán tanította a diákokat 1940-ig.

Nagy Kálmán.  Született 1883 február 2-án Uraiujfaluban. Elemi iskla elvégzése után Polgári fiúiskolában járt 2 évet utána a soproni ev tanióképzőt sikeresen elvégezve kezdte meg tanítói munkásságát. A Csöngei ev népiskola II.számú tanítója lett. 1903 jan 31-ig 1903 febr 1-től 1911 április 30-ig a vönöcki ev népiskola osztálytanítója volt. A nagygeresdi  Ev népiskola megüresdett tanítói állására meghivást elfodva tanított és a falu életének is aktiv résztvevője volt egészen nyugdjbavonulásáig 1940-ig. A falu olvasókörében, a dalárda betanításában Szindarabok rendezésében Ünnepségeken vett részt. Munkásságát aVilágháburús emékmű avatáson résztvevő dalárda szerepléséröl és számos szindarabról készült fénykép örökti meg az utókor számára. Személyes iratai a Múzeum iratgyűjteményében találhatók. Működését igazoló iratok Iskolai bizonyítványok.

Szényi Ida Makkoshetyei születésű  9 ½ hónapos Kisgeresd Himlőoltási bizonyítványa 1912 május másodikán Sikeres. Aláírás Dr Halász oltóorvos. Ő meg nyugdijba vonulásig volt a falu orvosa Répceszemeréből hozták szekérrel a Geresdi betegekhez. Nem volt válogatós zörgős szekéren is eljött. Volt egykarosszéke azt tettete fel abban utazott a betegeihez oda meg vissza. Mi náluk is járt a családnál.  Az én koroszályom biztosan emlészik reá.

1912-ben a régi elavult emeletes iskolaépületet elbontották és a helyére a most 2011 -ben is látható új tanító lakást és tantermet építettek.

 Gyászjelentés

Özvegy SzalaiFerenczné születet Trsztyensky Vilma haláláról Sáry Pál gazdálkodó részére cimzve Nagy geresdre.(eredeti)

 

1912 novemberében égett el Könczöl János háza. Az emberek a mezőről a csírázásból szaladtak haza tűzet oltani. 

Dr Balázs Ernő gyászjelentése Sári István úrnak cimezve Nagy geresd re Balázs Sándor iró testvére volt . aláirák az orvos testvérei. Breiner Pál. Balázs Sándor(az iró) Balázs Gyula.(eredeti

1921 XII. A kisgeresi határban levő Karolina majorban  Várallyay Jáno bérlő gazdaságában egy szecskavágó gép Király János Béres egész karját leszakította, menthetetlen volt. (Sorponi Napló)

Himlőoltási bizonyítány.

Szényi János Kisgeresd. 1 éves kötelező oltása 1913 április 2án sikerrel megtörtén. 1913 május 9-én

Dr Halász oltóorvos.(eredeti)

Elemi iskolai végbizonyítvány.

Velekay József részére született Nagygeresden 1900 június 19-én kiállítva és a Nagygeresi Evangélikus Népiskola köralakú -a közepén babérkosorúba fogott Magyar cimerrel- pecsétjével ellátva aláirt Nagy Kálmán igazgató(tanító)(eredeti)

1913 júniusában égett le a Pethő János pajtája és a Horváth Ferenc pajtája. Nagy tűz lett belőle az alábbi házak és melléképületek égtek le.  A pásztor ház, Szarka Dénes háza, Sörös Mihály háza, Győrfy István háza, Sári Sándor háza Német János háza.

Fejér Sándor Született1894 Július 9. 1914 október 26iki bevonult Bécsbe, és onét Január 26iki elment Orosz lengel országba utólsó levelét a Kárpátokból április 28dikán. Szolgált a 76 gyalogezred 1 század 3 cruk Tábori Posta 59.

Feljgyzésbevonúló katonáról. 1915(eredeti)

Hadikölcsön Biztosítás. A Magyar országos Biztosító Intézet R.T.által kibocsátva.

Bokor István Nagyeresd 1000 azaz Egyezer korona tőkét biztosít.1918 ugusztus 18(eredeti)

1919-ben a községi kovácsműhellyel szemben levő házban keletkezett kisebb tűz. A kovácsműhelyből kipattanó szikra okozta. A szalmatetős házról leégett egy része szalma.

Gyászjelentés

Halász Istvánné haláláról. Halász János úrnak Nagygeresd A sopron Posta pecsétjének részletével 1920 Január 27.(eredeti)

Gyászjelentés.

Farkas Miháy a nagyeresdi Evangélikus gyülekezet lelkésze a soproni alsó ev egyházmegye esperese. Meghalt 1920  május 12-én Cimzett: Halász János Nagygeresd(eredeti.)

Tagsági Köny .

 Németh Sándor marc részére a A”Nagy és Kigeresdi „Hangya” fogyaszási és értékesíési szövetkezet” pecsétjével.1920 Június 1 napján Aláírta Nagy Kálmán igazgató Kocsis Sándor igazgató. Eddig a napig működhetett a Geresdi Tej értékesítő Szövkezet is és az akkor  megalakult Hangya szövetkezet működtedte tovább.(eredeti)

Fizetési meghagyás.

 Fejér Józsefné és Fejér Jánosné Kis geresdi lakosok közötti ingatlan adásvételi illetékéről 1920 Október 7 (eredeti)

 Törlési Engedély Péterfi Lidia Kisgersdi lakos jelzálog biztosítékáról Csepreg Község Takarékpénztára pecsétjével.(eredeti)

 1924 február 24-én Vitéz Balogh Ernő lett a nagyresdi ev gyülekezet lelkésze.

Rupprecht Antal a felügyelő az ev gyülekezetben 1924 aug 10-től 944 ig.

1925-ben Horváht István háza és éget le mellette Hajba József istállója.

1925 bena Világháborúba elvitt harangok helyett az ev gyülekezet egy vasánapi gyűjtésen össza adott 35 millió koronát, ez az összeg és Dr Mesterházy Ernő magánadományából, a soproni Seltenhoffer cég öntötte két új harangra. Ezeket a harangokat 1925 Június 25-én avatta fel az egyházkerület püspöke Kapi Béla (Vitéz Balohg Ernő a Nagygeresdi Evangélikus gyülekezet  rövid története1923-1947)(másolat.

1926 március11-én a délelőtti órákban Orbán Pál háza gyullad ki. Ebből megint nagy tűzvész keletkezett. Leégetek az alábbi épületek: Moór József háza, Németh László háza, Orbán József háza, Bakó János háza, Tóth Istvánné háza ebben a házban, az istállóban bentfulladt három nagy szarvasmarha. Könczöl János háza, Szigeti József háza, Kiss János háza László Gyula háza Hőbér János háza Sári Lajos háza Sári István háza, Balog Samu háza. A tűz át tejed az utca másik felére is ott Cvitkovics Gyula háza Varga János háza Varga Lajos pajtája Moór József háza Kotsics Sándor pajtája. Bakó Pál pajtája, Sári József pajtája.

  1927

Várallyay János egyházi gondnok.

1927 augusztus 23 án kedden este 11 órakor gyullad ki Somogyi János háza a katolikus templommal szemben, ekkor égtek le még az alábbi házak, Bokor István háza, Őri Sándorné háza Istenes István háza, Györgyi Lajos pajtája, a ház azért nem égett le, mert az már cserepes volt. Asbóth Lajos háza.

1928 Január l a Belügyminiszter rendeletére a Két falu (Kis-és Nagy- Geresd ) Egyesült Nagygeresd néven.

1928 január 29-én az ev gyülekezet a fenállása óta kapott ajándékokból képzett alapítványai  átalakításával, ugyanis a háborút követő infláció a Pénzbetéteket fillérekre apasztotta.a Pengő bevezetésekor. Uj alapítványokat létesitett. A 180 Pengőset a lelkész 60 pengőset a Kántortanító, egy 80 pengőset egyházfenntartási öröktőkeként.(másolat ev gyül tört 23-47)

1928-ban a hivek adójából és adakozásából elkészült az ev gyülekezet épületei ( Paplakás Templom Iskola és tanító lakás) előtti díszes Cement és sodronykerítés, másutt deszkaból készült új kerítés. (Ev. gyülekezet története1923-47) 

1928 szeptember14-én kelt díjlevél Varga Erzsébet II. sor számú, tanító alkalmazásról az iskolában. Varga Erzsébet férjhez ment a nagygeresdi körjegyzőségen adójegyzőként dolgozó Hajnal Endréhez ezen a néven tanított tovább.(Másolat)

1928-ban egy vasárnap reggel égett le Sári István és Vigh József háza. É két ház eresze összeért és a két ház egyszerre égett.

 1929 febr 26 Szombat. Soproni hírlap irása. Várallyay János A sopronmegyi állandó választmányának tagjai között.

 1929 Július 29 A vármegyi virilisták között Várallyay János nagygeresdi földbirtotos. Soproni Hírlap.

Még az újság írók sem mindig helyesn írták le a falu nevét. Igaz a falulakói még ma is néha megkülönbözettéskén használyvá a Kis és  Nagy előnevet.

 

 1930-ban a nagygeresdi temetőben Síremléket állítatott a gyülekezet az ott nyugvó lelkészének, Farkas Mihálynak.(ev egy tört 23-47 másolat)

1930 ban volt nagy tűz az akkori Kisgeresden.

Leégetek az alábbi épületek: Szényi János háza Alapi Sándor háza Kiss József háza

Németh Samu háza, Barki Péter háza Rácz István háza. Németh József háza Varga István háza Halász József háza Talabér Gábor háza.

1930 április 12-én az olvasókör rendkívüli közgyűlésén, a Magyar Királyi Földművelésűgyi minisztérium 103 kötetes ajándékát átvegyék az olvasókör használatára. Az ajándék könyvtár látogatottságáról a Minisztérium felé évenként jelentést kellett adni.

1931ben a Világháború evangélikus hőseinek állitatott emlékművet a gyülekezet a közbirtokosság támogatásával. A szoborcsoport alkotója Rumi Rajki István szobrász Szombathelyről. Az ev temlom előtti emlékmű avatásán készült fénykép a Dalárda szerepléséről és a korabeli prominensekről, mint támogatókról is.

 1931 okt 18 Vasárnap. Sopron. Délután 4-kor a Pannónia Szállóban tartota A sopronmegyei Párt alakulóközgyülését,melyen Várallyay János megyebizottsági tagként szerepelt.( soproni Hírlap).

Kivonat hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvből Velekai József utáni öröklésről 1932 márc 22-én(eredeti)

1932 ben november 20-án kigyulladt Tamaska Pál háza és a közelében levő Sáry Gyula pajtája is leégett. Az istálló már cserepes volt. A tűz nem tudott tovább terjedni.

1933 Január 29-én a gyülekezet alapítványainak hasznából a lelkész számára 1000 öl rétet a Kántortanító részére 300 öl szántót vásárolt.

Vízkereszt Háromkirályok köszöntője .1933

Három királyok napján összeveszett két cigány.

Egyik tegnap másik ma megfulladt a mácsikban.

Mert a mácsik zsíros volt a cigány meg torkos volt.

Szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt.

 Hol van a zsidók királya? Betlehemben találjuk a Kisjézsust imádjuk.

Feljegyezte Pomogyi József.

Hír.1933 márc 3.

 Megáradt a répce. Csepregnél átszabta a gátat. Ez a feljegyzés valószínűleg azért került az

 iratok közé, mert a répce ha máshol, akkor itt a falu határában is ki öntött áradásokkor.

Fizetési meghagyás Vagyonátruházási illetékről Özv Németh Jánosné Nagygeresdi lakos terhére 1933 március 7 (eredeti)

Iskolafentartó Gyülekezeti adó kivetés Özv Fejér Jánosné számára az 1933 évre.

1933 Május 1 Balogh József sk Erőss Sándor sk

 az adót megfizette 1933 okt 10 Fejér István exaktornak.(eredeti)

1934 április 20 Péntek. A Vármegyeház nagytermében a Sopronmegyei Gazdsági Egyesület tavaszi közgyűlésén résztvett Várallyay János. Dr Kovatzik Károly előadással. Várallyay György vegyészmérnök.(soproni hírlap.)

1934 szept 12 A sopronmegyei virilisek között szerepel Várallyay János nagygeresdi földbirtokos.(Soproni Hírlap)

1934 Nov 1 Csepregi állatkiállításon a nagygeresdi Várallyay János. Bikájáért 6q árpát, üszőjéért 25 Pengőt kapott.

 1934 nov 10. Szombat. Csepregi állatkiállításon bíráló volt Váralyayi János. Bikájáért a nagygeresdi Várallyay János 1q árpát kapott üszőjéert I. dijat 25 pengőt kapott.

 1943 dec 4 Kedd. Sopron. A Soproni hírlap közölte a tegnapi virilsta válaszás erdményét, mely szerint a II. csoport rendes tagja lett a 14 helyen. Várallyay János nagygeresdi földbirtokos 37 szavazattal.

1934 villácsapástól kigyullad egy szilfa a Váralljay János zsellérháza előtt és a tűz a házra is átterjed.

1934-ben leégett a Répce mellet Király malom.

A tulajdonos ifj Király József a bizosítás öszegéből felépített a régi helyén egy nagyobb alapterületű és egy szinttel magasabb hengermalmot. A régi és az akkor újonnan épületről a tulajdonos által készítetett Képeslapok másolatai tanúskodnak.

Ifj.Király József malom tulajdonos l935-ben kiépítette a faluban a villanyvezetéket az oszlopokra világító lámpákat, szereltetett. A házakba, aki azt kérte be vezettette a villanyt és általány díjért (pausale), áramot szolgáltatott, a lakásban használt villanyégők teljesítménye alapján.

Az evangélikus gyülekezet a lehetőséget kihasználva a Templomba, a Paplakásba,  a tanítólakásba és az iskolákba is bevezette a villanyvilágítást.( Vitéz Balogh Ernő A nagygeresdi Gyülekezet történet 1923-1947-ig)

1935 április1-én Mogyorósi Lajos pajtája égett le semmit nem tudtak kimenteni.

1935 április 1-én Kisgeresden is félre verték a harangot. Ott is tűz volt. Váraljay János pajtája istállója, Adorján Lajos pajtája Perenyei János háza, Bálint Kálmán háza égett le.

1935 április30-án 6 ház égett le. Horváth Ferenc háza gyullad ki, Pethő János, Karcsay Lajos cselédháza, Ágoston János háza, Bokkon Lajos háza, Orbán Pál háza.

1935

1935-ben Szentháromság vasárnapján délelőtt égett le Ágoston József fehérre meszelt pajtája.

1935 Szeptember 1-én Németh János háza végében levő rossz pajtát meg gyújtották, és attól gyullad meg a házuk is meg Béres István pajtája és háza is. A tűz átterjed Mogyorósi Lajos hidasai tyúk óljaira is, azok is leégtek.

1936 Szept 27. Vasárnap. Répceszemere. Állatdíjjazáson a tehenek csoportjában második díjat nyert a nagygeresdi Várallyay  János Piroska nevű tehene. És negyedik díjat füge nevű tehene, az üszők csoportjában negyedik lett Böske nevű üszóje.

Várallyay Jánosnak földbirtokosnak köszönetet nyilvánítottak természet és pénzbeli adományaiért(SoproniHírlap)

1936    X. 31 Szombat. A gazdasági egyesület tevékeny réstvevői között szerepel Várallyay János( soproni hírlap)

1937 V. 23. A zsirai állatdíjazáson a teheneknél a bíráló bizottságban volt Várallyay Márton.(Soproni Hírlap).

Választási Plakát 1938 ból. A Független Kisgazda Polgári és Munkás Párt.Vajon ki őrízte meg számára fontos plakátot.

Idézvény

Özv Fejér Jánosné hagyatéka ügyében Szényi Gizella és Fejér Gizella. Részére 1939 május 5 (eredeti)

Idézés hagyatéki ügyben

Özv Fejér Jánosné Pétergy Lídia. Hagyaték ügyében. Szényi Gizella. Részére. 1939 jun 12. királyi közjegyző aláírásával.(eredeti)

1939 szept 12. Ked a megye virilisei között szerepel Várallyay János Nagygeresdről( Soproni Hírlap)

1939 Nov 18 szombat. Eladó törzskönyvezett tenyészbíkák. Várallyay Márton Nagygeresd.

Váltó 50 Pengőről, amely összeget Horváth Kálmán adott Pethő Jánosné és Pethő József részére. Jelzálogilag biztosítva I. helyen pecséttel 1940 márc 10(eredeti)  A kor biztonsági követelményei szerint kiállítva aláírva.

1940 szeptember 1-én kelt díjlevél szerint kántortanítónak alkalmazták a nagygeresdi születésű Németh Lajos kántortanítót (A nyugdíjba vonult. Nagy Kálmán helyett,)

Javaslat.

 A Nagy-Geresdi ev Gyülekezet mesteri hivatala által a helyi elemi iskolai Néptanító és kántori feladatiot ellátó mester(tanító) fizetésének megosztására.(másolat)1940 szept 1.

Leszerelési jegy

Németh János hu Nagygeresd lakos nem tényleges szolgálatba helyzéséről. Kelt Gyulafirátót 1940 okt 15

 A M.Kir III.honvéd fogatolt Vonatosztály visszamaradó különítmény körpecsétjével.(eredeti)

Nagy Kálmán ev ig tanító a Nagy és Kis Geresdi Hangya Fogy és Ért Szövetkezet ügyvezető elnöke részére kiállított okirat a HANGYA bronz emlékérme adományozásáról.1940 nov 15(eredeti)

 Az új tanító tudva, hogy elődei mennyit tedtek a település előre haladásáért szintén tenni akart. Elkészítette egy A 4 méretű rajzlapon a község hatásának rajzolt térképét. Feltüntetve aa dülők akkori nevét, utakat, árkokat a rövidítésekhez jelmagyarázattal.

Az 1941-es év Magyarországon már háborús évnek számított erre bizonyíték a 3750/1940 begin_of_the_skype_highlighting INGYENES 3750/1940end_of_the_skype_highlighting es a kenyérgabona szabad forgalmazását tiltó rendelet alapján Vásárlási engedély melyet kiállított Hajnal Endre Németh Gyula részére 2q búza és 1q rozs vásárlására. 1941 január 4-én. Nagygeresd Körjegyzség pecsétjével.(eredeti)

 Gabonalap az 1941/42 évre Alapi Sándor részére.két felnőtt  részére engedélyezett 450 kg kenyérgabona őrlésére. Az okmány belsejében a vámőrlést végző Műhenger Malomtelep Nagygeresd pecsétjével és Király József molnár eredeti aláírásával. Kiállítva1941júl 1.(eredeti)

 Kimutatás a nagygeresdi ev elemi népiskola benépesedéséről. 1941 okt 22-én Tanulók létszáma 1942/43 91 begin_of_the_skype_highlighting INGYENES 1942/43 91end_of_the_skype_highlighting fő

1941 Április 28-án meghalt vitéz Balogh Ernő evangélikus esperes felesége Kapi Magdolna Kapi Béla püspök leánya két leánygyermekét és férjét hagyva hátra. A nagygeresdi temetőben temették el. Halála után Férje is oda lett temetve.(HARANGSZÓ1941 MÁJUS 4)

Állami finomliszt és kenyérjegy Érvényes 1942 jul 6-tól október 4-ig Nagygeresd körjegyzőség pecsétjével.(eredeti)

1942-ben a községet rákapcsolták az országos villanyhálózatra.

1942 XII. hó 13 Vasárnap. Az OMGE( lehet Országos Mező Gazdák Egyesülete) közgyűlésén gr Somsits László elnök,báró Bánffy Dániel földművelsügyi miniszter jelenlétébe nyútjtota át a Jutalomdijakat.„A Liptay Jenő alapítvány kamatát Várallya György . kir kisérleti fővegyész, a Moson-Magyaróvári M.kir- Növénytermesztési és Növénynemesítő Kisérleti Intézet talajtani és kémiai osztályának vezetője kapta. Az elnök megállapítása szerint kimagasló érdemeket szerzett a kisérletügy terén kifejtett eddigi kisérlei és irodalmi mukásságával. Tanulmányai főképp a talaterővisszapótlás, a talajjavítás, az öntözéses, a talajművelés, továbbá a terményvizsgálat és talajtérképezés kérdéseire terjedtek ki, amely tárgykötökből eddig 38 különbözö tanulmánya jelent meg részint a Köztelekben és egyéb szaklapokban(Közetelek 1943)

1943 VI.hó 9  Szerda Sopron. „ A talajtani térképezést,melyet ez idő szerint Harka  és Kópháza könyékén folyik, munkatársaival. Várallyay György mosonmagyaróvári kir. Fővegyész végzi( soproni Hirlap.

.1943-ben Sári Lajos Háza éget le.

Gyászjelentés Özv dr Sonnewend Frigyesné haláláról 1943 aug hó Pethő János úrnak címezve.(eredeti)

A nagygereresdi ev elemi népiskola tanulói 1943/44 évben 94 fő.(Németh Lajos statisztikája alapján.)

Felszólítás Jegyző úrnak szappan osztás ellenőrzésére. 1943 okt 27

Aláírta Főszolgabíró.(eredeti)

Határozat. A Főszolgabíró által lepcsételve és aláírva az 1943 október 24-i légitámadással kapcsolatos kártalanítái kérelmekről másolat példány hátoldalám községi bíró és feltételezetten a károsultak aláírásával. Eredeti Példányon a Nagygeresdi körjegyzőség iktató bélyegzője. Kézzel írva bomba károk.

1943-ban leégett a Király malom belseje. Kétszer is volt ott tűz.

Van a múzeúm birtokában 2 db Hatósági szalonna jegy 30 és 60 dkg szalonnáról a Nagygeresd körjegyzőség pecsétjével dátum nélkül (valószínűleg 1944 évjáratú.)

 1944 aug 9-én az 1925 ben öntetett harangot a háborús célra vette igénybe az államkincstár (Szép megfogalmazás, a toronyban most is a megmarad kis és nagyharang szolgál 2011) )

A nagygeresdi ev népiskola tanuló 1944/45 évben 98 fő (Németh Lajos)

Sertés vágási engedély. Igaz Kőszegre Pomogyi József a Tanár úr édesapja részére. Pontosan ilyen kellett kiállítatni a mi falunkban is első sertés után 4 kg zsirleadás, a család nagyságától függően.1944 október 28

3 db Vételi jegy. Németh János Nagygeresdi lakos részére a Futura Budapest nek leadott  Búzáról, Rozsról, és Zabról.(eredeti)1944 december 29.

Elszámolás Németh János Nagygeresdi lakos a futurának leadott Gabonál árér kapott összegekről. 3 db eredeti okmány 1 q búza kinti állomási termelői ára 42 pengő 70 fillér. 1 q Rozs termelői ára 39 Pengő 40 fillér. 1 q Zab termelői ára 42 Pengő 40 fillér. 1944 december 29

Elszámolás Futurának leadott Gabonákról. Az állakassza is űrült, mert az árak így alakultak Búza 40 pengő Rozs 37 pengő Zab 40 Pengő  1945 febr 8-án (eredeti)

1945 március 29 –én a II. Világháború átviharzik a falun. Ez sem egészen ennyi volt. A Mi községünk légtere ís része volt az Angol, Amerikai bombázók célponjai felé oda is meg vissza is. Itt húzták át a Sopron felől berepülő bombázó gépek amelyek terhüket a Pápai reptérre szánták. Amit nem sikerült leszórni azt visszafelé a Nagygeresd és Vasegerszeg közötti rétre szórták. A bombázó parancsnok emberségének köszönhetően. Lengedheték volna bárhol lakott terület felett is. A Repülőgépek hogy legyen elég üzemanyaguk oda vissza, repülésre, a szárnyalatt, pótttarályokban hoztak magukkal üzemanyagot. A kirült tartályok egy része is itt a falu körüli réteken landolt. Az ügyesebbek (bátrabbak) néhányat be is mentettek belőle. Tilos volt hozzányúlni. Finom alumínium ötvözet volt. A hadiapar egyik alapanyaga. A katonaság szedte össze. A falu felett vagy a körülötte levő légtér elég sok légicsatát megért. Mesterházán volt a németeknek egy ideiglenes reptere a Vadászgép Messersmíd ek onnan szálltak fel, hogy megtámadják a bombázókat. Egy ilyen légi csata emléke a nagygeresdi temetőben nyugvó német pilóta. Itt lőtték le a falu felett Még volt idelye gépét a nem lakott terület felé irányitani. A nemesládony felé vezető út melett volt egy kisebb fölterület az is káposztás kernek hivták. Oda zuhant le szerencsétlen. Itt temették el a faluban. Sírja most is ott van. Joachim Neckels Született 1925 Meghalt 1944. A temetőbe járók gondozzák, raknak rá virágot is. Az Önkormányzat polgármesteri irodályában van egy kétnyelvű emléklap a Német hadísírgondzóktól kapta a falu katonasír gondozosát megköszönve.

 1944 öszén egy magyar fogatolt századot telepítettek a faluba. a katonák a lovaikkal szekreikkel azon házaknál lettek el szállásolva, ahol volt akkor istálló ahol még két ló elfért. Nem sokat tartózkodtak ott szinte állanóan uton volt majd mindegyik. Ezekek „vonatos” katonáknak volt a dolga a harcol alakulatok elátása a hátországból. Este általában haza értek Reggeli után meg indultak a következő útra.  Ugyancsak ezen a télen valószínűleg februárban Német Térképészeti alakulat is elhelyezést kapott a faluban Mi gyermekek örültünk, mert az iskola termeit vették igénybe.Nem volt hova iskolába menni.

 Kézzel  irva A 4-es méretű mappában. A kommunista pártnak 6 tagja volt 1945-ben..

 Földosztó Bizotság:

Simon József

Id Istenes Jenő

Németh István(zitsi)

Varga János.

 Az ellátó szovjet alakulat a felszabadulás után egy héttel érkezett a faluba. A Mesterházy állatait vette át. Kiosztott állatokat a cselédeknek 1-3 tehenet növendéket növendék lovat.

Hoztak állatokat Zircről is. A sz alakulat  1947 tavaszán ment el?(kérdőjellel)  Másik lapon 1946 öszén mentek el. Sz csapat távozása után lebontották a Mesterházy major Góréit. A Lábaspajtát szétszedték.

Kisnoteszes feljegyzés a gyűjtő írásával. A nagygeresdi földbirtokos családok vagyonáról és a falu lakói közül az általuk foglalkoztatottak ról.

Mesterházy( dr Mesterházy Ernő és családja)

Sárosi Rozi néni szakácsné

Szobalányok:

            Németh Erzsébet

            Hollósy Roza

Reichardt József erdős és pallér.

Kovács Antal erdős, pallér.

Király János gazda és faragó

Sárosi(ssy-al irva)István pardés kocsis.

Németh József kertész

Kreiter Géza kovács

Igás kocsisok: 

            Horváth Imre

            Horváth József

            Szabó János

            Reichardt István

            Bencsik János

Béres:

            Mesterházi László

            Horváth Kálmán

            Orbán János

            Szabó József

            Bokor József

            Varga István (Répcelak

            Németh Lajos kertész(a kertész fia)

 

Gulyás(fejő gulyás)

Horváth János

Szegedi Sándor

Szabó József

 Sárossy János elletőben

Sertés gondozó (kanász)

            Németh István

Horváth Erzsébet kannamosó baromfi gondozó.

Ceruzával írva 6 zsellér 4 köblös.

két lappal hátrább

Mesterházi Zsellérek:

Horváth János

Horváth Sándor

Tamaska József

Szalai József

Tóth István      

Istenes Jenó

Istenes István

Istenes Sándor

Köblösök:

            Németh István (Marcinka)

            Németh József (elnök)

Horváth Sándor

Tóth István

 

Karcsay(Karcsay Lajos festő Családjának birtoka)

Orbán Pál gazda

Bencsik Ferenc parádés kocsis

Nagy István kertész

Istenes József kocsis

béres:

            Istenes Sándor

            Gergye József

            Borkor Isván

Marton József

arató:

            Id Gergye József

            Moór Sándor

            Tóth Sándor

hónapos gyerek.

            Istenes Jenő

            Orbán József

 

Váraljai( Várallyay János családja)

 

Király János gazda

Németh János(barna) parádés kocsis

Németh József (barki)

Horváth István kovács

 

Váraljai Sándor

2 konvenciós cseléd

 2 arató

 

Csitkovics(Cvitkovits) Gyula

2 konvenciós cseléd

2 arató

Közép parasztok felsorolás.(a noteszban csak a nevek)

Sári Gyula Sári Lajos Sári József. R Takács Gyula

Adorján Lajos Dénes Gyula.

Kézzel írt a/4-es mappa tömben.

1945 áprilisában alakult a Helyi Nemzeti bizotság.

Tagjai :

Adorján Sándor elnök

Szabó József

Moór János

Németh Pál

 Simon József

Földigénylő bizottság

Varga János

Szabó József

Németh János(ügyv)

Németh Sándor

Németh József(orosz)

 1945 őszén megalakultak a pártok mellett a z ifjúsági szervezetek MADISz a Karcsay Kastélyban.EPOSZ:az olvasókör helyén. Ellentét alakult ki a  Csite féle biliárdasztal miatt. Már akor is volt ellentét, és milyen alapon tartottak igényt egy maszek kocsmáros tulajdonát képező eszközre. Lehet, hogy biliárd asztal a kocsmában volt csak a használata körül volt vita ki mikor menyi ideig.

 

Kézzel írt feljegyzés 1945-ben kiosztva Összesen 402 kat. H.

Juttatás 3 közület (állam ev gyül, Község)

78 személy 2-8 kh-t kaptak.

 Mesterházy birtok       286 kh

Karcsay                       110 kh

Különféle                     003 kh.

Összesen                     399

Kvóta személyenként megállapítva.

A földosztáskor kapott földekről

Birtoklevél

A Nagygeresd község Földigénylő Bizottsága Nagygeresd községben Suskus stb. dülőben 13.60.196 kiosztási szám alatt felvett 4/négy/föléje írví kézzel 5 Öt kat hold kiterjedésű földingatlant Németh József k.birtokába adja. Kelt Nagygersden 1945 augusztus hó 26.án Aláírás Nagy Ferenc földművelésügyi miniszter

Varga János Községi földigénylő bizottság elnöke (eredeti)

Birtoklevél

 Németh József o. Nagyeresdi lakos részére szintén javítottan 5. kat hold kézzel 6

1945 Aug 26 (eredeti)

Birtok levél

Bokor István felső Nagygeresdi lakos részére 2 kat hold 1334 négyszögöl birtokba adásáról

1945 aug 26 (eredeti)

Államadósággi kötvény 10kg búza pénzbeni egyenértékéről 1946 júius 1-én kelt. (eredeti)

Államadóssági kötvény 100 kg búza pénzbeni egyenértékéről 1946 július 1-én.(eredeti) A Magyar Köztársaság államadósságáról . lejárta 1948 évi december 31. évi 4 % kamattal.

Ezek a  kötvények előzték meg a forint bevezetését a vágtató inflációjú pengő helyett.

 Kézzel írt feljegyzés 1946 július 30 n l l bor ára elrettentésül az utókornak:

4 585247 969547 897658 597586 Pengő.

 Négy trillió Ötszáznyolcavanötezer kettőszáznegyvenhét billió Kilencszázhatvankilencezer ötszáz negyvenhét  miliárd Nyolcszázkilecvenhétezer hatszázövennyolc  millió Ötszázkilncvenhétezer ötszáznyolcvanhat Pengő.

Ha jól emlékszem. Igaz iskolában nem tanultuk csak az életben a hetenként kiadott új pénzekről meg a felülélyegzett pénzekről.

A nagygeresdi ev. Elemi népiskola tanulói létszáma az 1945/46-os tanévben 103 fö(Németh Lajos)               

Németh István (Apja Németh István- Anyja Gémes Anna) sorozási bizonyítvány. 1947 Május 5-én kelt a csepregi Sorozó járás pecsétjével és Főszolgabíró aláírásával.

 1947 Június10 az evangélikus gyülekezet földbirtoka a többi községben lévőkkel együtt 60 kathold 329 öl földterület .

1947 Jul 12 kelt Végzés a Csepregi Járásbíróságtól mint telekkönyvi hatóság A Nagygeresdi Evangélikus Gyülekezet javára bejegyzendő Ingatlanokról

Szántó a Káposztás dűlőben 1445 Négyszögöl.  Szántó a Pénzvermi dűlőben 726 négyszögöl. Juttatás jogcímén melyet megváltási ár és költség terhel(eredeti)

Végzés

Németh István és neje Fejér Fgizella részére birtok bejegyzésról 1947 júl 12 (eredeti)

 1946/47 tanévben az  ev elemi népiskola tanuló létszáma 106 fő(Németh Lajos)

Az ev  elemi népiskola tanulói létszáma az 1947/48 tanéveben 118 fő 

A kimutatás itt lett lezárva a hat oktatási év alatt összesen 608 diákja volt az iskolának.

.

1947 november 12-én vasárnap hajnaban meggyilkolták Király József nagygeresdi malom tulajdonost. A tetteseket hamar elfogták és a felbujtókkal együtt statáriális bíróság elé, kerültek Varga József és Varga Károly vámoscsaládi lakosok a két tettes valamint Székely Ernő és felesége valamint  A Vasvármegye szerint Hüber János (Hőbér) biztosítási ügynök.

A két tettest 15 illetve 12 év fegyházra ítélték. A fiatalabb Károly a börtönben meghalt Bátyja kiszabadulása után Állami gazdaságban dolgozott. És később munkahelyén öngyilkos lett.(VAS VÁRMEGYE 1947 november19

Sertés vágási engedély

Asbóth József Nagygeresdi lakos háztartásában 4 személy tartozik. 1948 febr 20-tól 1949 febr 20-ig terjedő időre 4 személy zsírjegy jogosultságáról lemond,  kb 120 kg súlyú hízott sertést ezen engedély alapján a kiálítástól számított 3 napon belül levágni. Az engedély keltétől számított 8 napon belül tartozik 2 kg sertés zsírt beszolgáltatni a Hangya Szözsírgyűjtónek Nagygeresd 1948 évi febr 20

Aláírás Erős Sándor jegyző.(eredeti)

 Kézel írt mappából: 1948 február ban alakult meg a helyi DISZ (Dolgozó Ifjuság Szövetsége)

 Az 1948/49 tanév már az Állami Általános iskolában folytatódott. Az egyházi iskolai oktatás megszüntetésével

1948 ban a Kisgeresdi részen leégett a Váraljai János zsellérházának teteje.

Végzés telekönyvi bejegyzésről Németh János és Neje Fejér Gizella nagygeresdi lakosok birtokbejegyzéséről. 1948 okt 30 Járásbíróság csepreg pecséttel.(eredeti)

Még kettő Végzés ugyan azon okokkal, mint az előző. Pethő János és Neje Molnár Vilma nevére kiállítva 1948 okt 30-án.(eredeti)

Ebből derül ki hogy az 1945-ös földosztás sem volt ingyen, megváltási árat kellett fizetni.

Orsz Tásadalombiztosító Intézet(OTI)

 Tagsági igazolvány 1914 10 10 begin_of_the_skype_highlighting INGYENES 1914 10 10end_of_the_skype_highlighting jelzőszámú 2 családi pótlékra jogosult személlyel Németh Lajos  házastársának neve Lenk Paulina

Születési helye Nagygeresd 1914 X.10

AnyjaVarga elmosódot keresztnév.

 Munkáltató neve Nagygeresdi „Hangya” Fogyasztási és értékesitő szövetkezet. 1948 VIII. hó 1(eredeti)

 Milyen beosztása lehetett a Tanító úrnak a „Hangya” szövetkezetnél?

Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége(EPOSZ)  Sopron Megyei szervezetétől köszönő levél Kreiter Géza nagygeresdi kovácsmesternek. A helyi szervezet támogatásért mond köszönetet. A levél érdekessége még az aláíró ifj Szabó József EPOSZ megyei Titkár(lehet hogy a későbbi simasági Tsz elnök,)

1948    aug 17-én(eredeti)

Átvételi jegy.

 Földműves Szövetkezet községi zsirbegyűjtó által 2 kg zsir leadásáról melynek értéke 18 Ft volt aláírta Halász Géza boltvezető, és aki leadta id Németh Sándor nagygeresdi lakos. 1949 jan 29(eredeti)

Ez az irat és a következő is azt bizonyítja 1949 januárjában államosítás megtörtént.

 Hivatalosan a vagyon és üzletrészek birtoklását nélkülöző Földműves szövetekezet egyesűlt több mint 30 éve működó „Hangya” szövetkezettel. Bekebelezve vagyonát a tagok üzletrészét is át vette.

 Jegyzőkönyv.

 Készült Nagygeresden, 1949 február 3-án, a volt Nagygeresdi Hangya Fogyasztási és értékestési Szövetkezet üzlethelyíségében, a Nagygeresdi földmíves szövetkezetbe beolvadó Hangya Szövetkezet vagyonának átadása alkalmával. Átadó Németh Lajos a szövetkezet lelépő ügyvezetője. Átvevő a Földműves szövetkezet ügyvezetője Kondor László.

 Felsororolás következik a hagya szövetkezet vagyonáról eszközeíről üzleti könyveiről. A jegyzőkönyv melléklete tartalmaz egy kézzel írt jegyzőkönyvet a Hangya szövetkezet utólsó űléséről is, mellékelve van az üzletrész tulajdonosok kimutatása is az 1946 dec 31 i állapot szerint.

A  lezárás kézzel írva

Nagygeresd,1949.febr.3-án

                                                                                              Németh Lajos

                                                                                                 Átadó

                                                                                              Kondor Lászó

Előttünk : Papp István.

Takács Gyula

Horváth Imre.(eredeti)

Szövetkezeti üzletrész könyv Galambos János Vasegerszegei lakos részére 1947  márc 20 tól tag (Dátum nélkül kiállitva) a Földműves szövetkezetek 1949 jauárjában alakultak meg. Beszolgáltatási és Gabona lap 1949/50 évre Pethő János és Pethő Jánosné részére. A betétlapona részükre előírt beszolgáltatott gabonák részletes felsorásával.

 6 kh 1433 öl földterület birtokosai voltak ebből szántó 5 kh 1033 nöl. Ekkora terület után kötelezően előírt beszolgáltattott Búza 415 kg Rozs 96 kg Árpa 53 kg

 Kukorica 61 kg. A kkor kisalföldön elvárt termésátlagai mellett ezt a mennyiséget nagyon nehezen tudták teljesiteni. Abban az időben a Búza ocsun kívül kenyérgabonát tilos volt megdaráltani. A családoknál megmaradt termés meg alig vagy nem is fedezte a megőröltethető családi szükségelet. Első bejegyzés 1949 VIII hó 24.(eredeti)

 Vételi  jegy  Beszolgáltatásról Id M Németh Sándor Nagygeresd Leadott 78 kg Kukoricát 38 Ft 60 filléres áron

Átvette Kondor Földművesszövetkezet Nagygeresd körbélyegzővel

1949 évi Nov hó.17 n(eredeti)

1950 ben nyomtatott Szegénységi bizonyítvány nyomtatvány melyen még alá író a Bíró, vagy polgármester volt.(a falumúzeomban látható)

1950 február 12-én kelt levél a Földbérlő Csoport elnöke által. Az evangélikus gyülekezet rétjeinek kishaszon béreti alapon vette igénybe a Heji TSZCS részére a fennálló rendelkezések értelmében (eredeti)

1950 Május 28 án a Helyi DÉFOSZ Csoport bélyegzőjével ellátott levélben (nehezen olvasható). Értesítik az evangálikus Gyülekezetet. Hogy, a rétjeit kishaszonbérbe veszik. Indoklás: Így határozott a helyi Défosz(DolgozóParasztok és Földmunkások országos Szervezete).szervezet, mert a helyi tszcsnek mint a szocializmus építésének helyi támaszának a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez a földterületre szüksége van. (Egy közösség tulajdonát, ami évszázadok során adományokból jött össze egy tollvonással elveszik.) Eredeti iratok a Falumúzeumban.

Gabona lap Pethő János Nagygeresd Fő utca lakos részére 1950 1951 begin_of_the_skype_highlighting INGYENES 1950 1951end_of_the_skype_highlighting évre  Négy főre öröltehetett 880 kg kenyérgabonát a belső oldalán az örlések idelyén beírt mennyiség Homor István aláírásával. Hátoldalán vámőrlési engedélyek Vasmegye Nagygeresd község Végrehajtó Bizottsága körpecséttel olvashatatlan aláírásokkal. Tartalmaz egy vételi jegyet egy hónapban leadott élő baromfi és 48 db tojásról Takácsné aláírással.

 (eredeti).

1950 szepetember 22-től a helyi előljáróság helyett választott Helyi Tanács elnöke Németh József. Kézzel írt mappából.

Kimutatás a nagygeresdi Petőfi Tsz alapító tagjairól. Az alakulás időpontja 1949 május 1.

Kreirter Géza

 Könczöl János

Németh József

 Németh Pál

 Kiss József

 Id Takács istván

 Ifj Takács István

 Mesterházi Lajos

Mesterházi László

 Horváth István

 Király józsef

 Galambos József

 Horváth János

 Istenes Kálmán

 ifj Király János.

Ez a nyilvántartás a TSZCS , mert akként alakult meg alakulásának  20-ik évfordulójára készült(eredeti)

Megbízó levél

A helyi tanács tagjául megválasztott Németh Pál Nagygeresd község tanácsába. Kelt Nagygeresd 1950 október 23.

 Aláírók Papp István a választási bizottság elnökhelyetese, Németh Pál a választái bizottság elnöke. A két aláírás között ugynevezett száraz nyomatú körbélyegző: Tanácsválasztás Választási Bizottság Nagygeresd

 1950 október 22.

Még a látszatra sem adtak, meg választották saját magukat és még a megbízólevél aláírását is saját maguk végezték el.(eredeti)

Dolgozó Parsztok és Földmunkások Országos SzövetségeTagsági Könyv kiállítva Pethő Jánosné Nagygeresd részére 1952 III. hó 8-án.(eredeti)

Beadási Könyv Németh Lajos tanító nevére kiállítva.

1951/52 5 fő 6 év feletti családtag. 2 kh 1373 öl szántó 258 öl ket. 54,67 aranykorona értékben

 Ezet terület után az előírt beszolgálatás

486 Búza kg

Kenyér gabona 160

Takarmány búza 73

Állat és zsír búza kg 195

 Baromfi 6,45 kg

Tojás 84 db

Burgonya 58 kg

Kézzel írva a hivatalos feljegyzések oldalon. Kenyérgabona beadási kötelezettségét előreláthatólag nem tudja teljesíteni, tekintve, hogy a fejadag sem lesz meg.(eredeti)

Id Németh Sándor Bedási könyve 1951/52.

Földterülete 4 kh 1175 öl szántó 2 kh 102 öl rét 91,84 aranykorona értékben ezen terület után előírt beszölgáltatandó 1244 kg búza kg  de köteleőzen előírt termelendő növények a kenyérgaboná kívűl 

 Cukorrépa 600 öl

Bíbor 400 öl

Cikorí 200 öl

 Napraforgó 200 öl.

Ebben az időben már volt a faluban I. tip Tszcs is. Enek a tagjainak volt előírva kötelezően termesztendő növények területe.

Utalvány 75 Ft értékű iparcikk vásárolható Kibocsátó hely megyén belüli iparcik vagy földműveszsövetkezeti üzletben.  Községi Tanács vb, Nagygeresd körpecséttel érvényes 1951 nov 7-ig. (eredeti)

Zsírebeadási igazolás Id Németh Sándor 8 kg sertés zsírt beadott.

Nagygeresd, 1952 jan 1(eredeti.

 

Beadási könyv  özv Pethő Jánosné részére1952/53 évre.

 1,32 kg sovány baromfi  0,88 kg kövér baromfi 30 db tojás. A Bűrokrácia precizitása. Leadás teljesítése 1,70 kg baromfi  30 db tojás.

Szavazó lap

Az 1953 május 17.  Országgyűlési képviselő választásra Vasmegyei Választókerület részére

 9 képviselő.

            1 Piros László

            2 Kovács Rudolf

            3 Ilku Pál

            4 Gosztonyi János       

            5 Bodorkós István      

            6 Urbán Ernő

            7 Pócza Istvánné

            8 Makrai János

            9 Nagy Károlyné

           

 

És 5 Pót képviselő.

            Giczi Ferenc

            Kovács Imre

            DR Horbváth Boldozsárné

            Horváth Józsefé

Hodászi Ede.

A lap alján kisbetűvel. Aki a lajstrommal nem ért egyet az a kört (az írott szöveg alatt) Két vonással keresztül húzza. Így lehetett választani. Ajánlott volt mindenkinek, a résztvétel, mert falun különösen kis falukban, ahol mindenki ismert mindenkit. Ugyancsak számon tartották, ha valaki nem ment el. A választások idelyén a választást meg előző nap reggelétől a választás helyileg lezárta idejéig szesztilalom volt életben. Ha befejeződött, mindenki leadta szavazatát, a Területi Járási Pártbizottság engedélyt adott a kocsma (Italbolt) kinyitására. Akkor aztán mindenki még a nem rendszeres kocsmába járok is bementek szomjukat oltani.

Beadási könyv Bencsik József részére az 1953/ 54 évre.(be kellett szolgáltatni a gazdálkodónak Sovány baromfit, Kövér baromfit. Tojást, és mert tehén ís volt a háznál tejet is.

Pethő János beadási könyve 1953/54-re.

 Előírás egész évre       150 kg sovány baromfi(ez  50 db tyuk súlya)

                                   100 kg Kövér baromfi (20 db Hizott liba)

                                    250 kg tojás(5000 db)

Ezt aki leírta is tudta hogy az idős ember aki közben valószínűleg meghalt -a másik könyv a feleségéé- volt özv névvel- nem tudja teljesíteni.

Magyar Szabadságharcos Szövetség Tagsági Igazolványa. Németh Pál Nagygeresdi lakos Tsz tag részére kiállítva 1954 III.9

 Magyar Szabadságharcos Szövetség Vasmegyei Bizottsága pecséttel Táncos Lajos aláírásával. A könyv tartalmaz három évre valószínűleg tagdíj bélyegek beragasztására alkamas oldalt 1954-55-56-ra.

Jó és lelkiismeretes tag lehetett a tulajdonos Egyetlen bélyeget sem ragasztott be. Lehet, hogy nem is kelett fizetnie?(eredeti)

Diszoklevél a „Petőfi” tsz Nagygeresd az 1956 évi Országos Mezőgazdasági kiállításon Rozzsal részt vett II. dijat kapott. Budapest 1956 szeptember 16(eredeti)

 Évenként volt Kiállítás Budapesten, amelyre, az arra érdemes kiválasztottak küldhettek terményt, állatot és azok az ott bemutatott termékek különböző dijakat okleveleket kaptak. Több évben is volt a Nagygeresdi Tsz mint kiállító az országos kiállításon.

1957 november l5 Németh Pálné nevére kiállított az 1949 Vl. hó15-én megalakult Földműveszövetkezeti üzletrész könyv.

A Földművesszövetkezetet az addig működő Hangya Fogyasztási és értékesítés Szövetkezet u tódaként annak vagyonára alapították. A Múzeumban megtekinthetők az átalakuláskor felvett jegyzőkönyvek az üzletrésztulajdonok nevével.

 1958 julius 20 kelt irat Balogh Ernő lelkész aláírásával, A nagyeresdi templom története cimmel. Ebben az iratban van leírva hogy  1935 –ben a gyülekezet be vezetettete a villanyt a templomba a mennyezetről három díszes üvegcsillár függ alá Húsz darab égőtest lett az orgona felett egy függő égőtest az orgona játékasztala felett elhelyezve. Avillanyvilágításhoz. Az égőtestek a templom stílusának lehetőleg megfelelően kovácsolt vasvól készíttették egyes gyülekezeti tagok.

 1938 ban a gyülekezet akkori felügyelője  készitetett egy különleges fatüzelésű kályhát., mely alkalmas aránylag kevés tüzelőanyaggal 4-5 óra alatt 9-10 fokra felfűti a mintegy 2000 köbméter űrtartalmú templomot.

 1958-ban a szükséges javítási felújítási munkák között szerepel a bejáratí ajtók cseréje. Ennél fontosabb volt a 150 évnél is ídősebb elkorhadt fa ablakok cseréje.

 Diszes oklevélszerű Beléplési nyilatkozat.  Elején a „Petőfi” mezőgazdasági Termelőszövetkezet Nagygeresd hosszú bélyegzővel.

Kiállítva 1958 október l.

 A belépőnek sem családjának a belső oldalon felsorolható földje  állatállománya sem felszerelése nem volt

Aláírók. Belépő családfő Horváth István. Reichardt István tsz elnök. Béres Ida vezetőségi tag.(eredeti)

 Megbízólevél. Németh Pál megválasztott Járási tanácstag részére 1958 nov 18.

A választásra készített korábban már leírt Száraznyomatú alkalmi bélyegzővel, a nyomat a választás dátumát is tartalmazza. (eredeti)

Belépési Nyilatkozat Istenes József és felesége részére a nyomtatvány szerint kérik felvételüket a „Petőfi” mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, koránt sem olyan, diszes mint az amit előbb leírtam. És két tanú előtt tettek nyilatkozatot. 1959 február 4-én.(eredeti)

Termelőszövetkezeti tagok balesetbiztosítása. Kiállítva Szényi Gizella részére. Biztosítás éves díja harminc forint. Fizetendő a Tsz tag 66.ik évének betöltéséig. Baleseti halál esetén 7500 ft Állandó rokkantság esetén 15000 ft erejéig. A harmadik oldalon felsorolt balesetből származó rokkantsági foknak megfelelően.

Kiállítva 1959 III. 25. Állami Bizoít Vasmegyei igazgatósága.(eredeti)

Értesités

a Nagygeresd község földrendező bizottságától Fehér Sámuel és f Szarka Terézia Nagygeresd Szabó Lajos u 34 sz alatti lakos 1kh saját tulajdonú helyrajziszáma 029/2 ingatlan helyett csere ingatlankét a Baksád dűlőben 1 kh  A Petőfi Tsz Tulajdobána levő l kh cseereingatlant. A dolog érdekessége a fent neveztt első világháburús rokkant két kis székkre támaszkodva tud helyet változtani.  Feleségével él gyermekük nincs A falú határának a lakhelyüktől legtávolabb eső részében kapták meg. Oda kell járniuk, hogy a megélhetésükhöz szükséges terményeiket meg termeljék. Két tehenük volt azokat befogva az asszony  a szekérre felsegített urával úgy ment nap mint nap a mezőre a teheneket vezetve. 2 óra járás biztosan volt oda vissza naponta.

 

1959  Augusztus 30-án Evangélikos Élet cimű újságban A nagygeresdi türelmi rendelet műemlék templomunk cimmel az 1784-ben épült templomról és a gyülekezetről vitéz Balogh Ernő tollából.

1960 márius 2-án szerdán a Vas Népében megjelent cikk.  Este a faluban címmel (Takács Ferenc a szerző.) Több községben is járt a szerző. Nagygeresden a felnőtt korúak esti iskolájában is.

Pethő József társaival algebrát tanult Pomogyi József tanító segítségével. Társaival együtt a fiatalkorukban 6 elemeit végzettekkel a 8-ik osztályt végzik.

Dátum nélküli levél a Művelődésügyi minisztériumból.

Részletesen leszabályozva benne az területi gyemek és ifjúság védelmifeladatokat egészen a helyi tanácsokig.

 Részlet a levélből: Tágabb értelemben jelenti a község, a város, a kerület anya és csecsemővédelmi intézményeinek, a területi és üzemi ovodák, napközi otthonok ellátottságának megoldásában való segítségnyújtást,

Az iskolaügy kérdéseinek.- ezzel kapcsolatban- a tanulmányi szinvonal alakulását, az iskolakötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérését, az adott terület közegészségügyi egészségvédelmi, helyzete gyermekvédelmi vonatkozásainak rendszeres vizsgálatát, valamint az ifjúság igazi kultúrájának, művelődés és értékes szórakozásának sokoldalú biztosítását.”

 Volt itt feladat bőven. Fentről leosztva minden tanácsra. A tanács meg megint tovább osztotta a feladatokat a felelősökre. Tanácsüléseken foglakozni kellett, és jelentést írni, azt felfelé felterjeszteni. Csak éppen a község helyi feladataira jutott a legkevesebb idő. De jelentés készült lent is meg felfelé is.

 1961 ben egy részletes tanulmány a faluról Pomogyi József tanító aláírásásval a tanulmány harmadik negyedik oldala van meg. Ki tudja mért nem maradt meg az első lap. Ebben a tanulmányban leírjí a Tanító ur.  Többek között, azt hogy a falu szövetkezeti boltjában nagyon sok cukorka fogy, minden szülő rendeszeren vesz a gyermekeinek cukorkát. Ez egészsgételen minek következtében a gyermelkeknek sok rossz foga van. Mennyire igaza  volt a Tanító úrnak. Csak hogy azok a szülők, aki ezt teszik gyermekkorukban, lefeljebb búcsúkor kaptak egy nyalókát. Édeségre nem jutott egyéb alkalmakkor. A faluban még a karácsonyfára is ritka helyeken került cukor csokoládé. A többség fáin meg sütemény dió és alma volt az ehető dekoráció.

 Meg jegyzi a tanító úr az öltözködés kapcsán, azt hogy a munkavégézéshez haszált ruházata az embereknek szakadozott ronygos és piszkos is. Ez így volt igaz, de természetes is. A gyárba, üzembe járók is az ott kapott munkaruháíkat legfeljebb szombaton vitték haza javítani, kimosatni. A falusi ember  meg különben sem kapott munkaruhát.  Mindig a legvásottabb volt, amiben az írhatom nyugodtan piszkos munkát, elvégezte. Mi is nem volt piszkos munka a mezőgazdaságban? Semmi, mindentől poros sáros lett, aki dologozott.

 A falu egészségügyi helyzete kapcsán megjegyzi többek között, hogy van a faluban egy orvosi rendelő amely nem igazán jól van elhelyezve sem ellátva eszközökkel.amikor ezt leírta nem sokkal előbb lett helyben hetenkénti orvosi rendelés. Addig, aki beteg volt ment Sajtoskálba, vagy ha annyira beteg volt kihívták hozzá az orvost.

 Részletesen beszámol a falu vöröskeresztes elsősegélyhelyeinek munkályáról illetve a munka eredményeként, említi hogy már minden háznál(majdnem minden)  van otthon steril vatta meg kötözőszer.   Felpanaszolja, hogy nincs a faluban egy klubhelyiség, ahol felvilágositó munkát vöröskeresztes elsősegélynyújtó továbbképzést lehetne tartani. Az egészségügyi helyzet javításának lehetőség az ismeretterjesztés, tájékoztató táblák, kihelyezésében látja. Tudta Ő is hogy az csak látszat, megoldás.

 1962. Ettől az időponttól a falu története egy kettősséget tartalmaz, a Pomogyi József tanár úr által leirt események eredetiben, mellete az újságokban megjelent cikkek ismertetése, és  Gyűjtő által megőrzött iratok leirások helyenként a szerző kiegészitéseit  tartalmazza ez a krónika.

 1962 április 25-én kelt levél Vasmegye Tanácsa VB Művelődésügyi Osztálytól Pomogyi József tanár részére Nagygeresd.

A Műemlékvédelmi  jelentőszolgálat beíndításáról.

Ez az irat  felkéri a tanár urat hogy vegyen részt a munkában ezzel is bizonyítani tudja annak hasznosságát a helyi vezetők előtt.

 Háromhavonként kértek jelentést a helyi illetve a terület –a környező községek műemlékeinek állapotáról.(eredeti)

Krónika Nagygeresd. Pomogyi József feljegyzései az 1962-es évről

1962 márc 1. Csütürtök.

Tegnap este, február 28-án megalakulta Honismereti szakkör. Ennek a szakkörnek feladata lesz hogy összeszedje a község Múltjának történetének emlékeit. Nem lesz könnyű, hiszen a nép ajkán élő hagyományon kívül alig van valami. Írott emlékekre nem sokra számíthatunk. Községünk valamikor Nádasdy birtok volt. A Nádasdyak levéltára Sárvárott volt. Ez a levéltár 1945-ben elpusztult. Talán találuk majd valamilyen kevés kis anyagot a soproni levéltárban.

A Múlt elveszett. De a nem szeretnénk, ha a Jövő is elveszne. Ezért elhatároztuk, hogy folyamatosan írni fogjuk a község krónikáját.

1962 Március 3 

. Este az ifjuság szindarabot Játszott. „A vén Bakancsos meg a fia a Huszár” Utána reggekig tartó táncmulatság volt.Szép rendben zajlott

1962 Márc 5 Hétfő

Havazás, olvadás, erős szél.

Délelőtt fél kilencre összehívták a falu népét, hogy a Termelőszövetkezet tervismertető közgyűlést tart. Egy órai várakozás után kiderült, a járási Tanács Mezőgazdasági osztálya nem ere a napra ütemezte be a gyűlést. A Tagság szétoszlott, és munkához látott. A kocsisok téglát hordtak a Kultúrház udvarára, mert tekepályát szándékozik a község építeni..

1962 Márc 7 Szerda

Erős szél

A Répcelakra járó cipészek Németh Géza és Németh József 8 óra körül hozták a hírt, hogy nem lehet Vasegerszegre menni, mert az országúton átfolyik a víz, a Répce kiöntött. Az autóbusz pontosan megjött s az iskolás tanulókat elvitte Vasegerszegre iskolába. Ekkor már a vasegerszegi domb alatt kb 100 méter hosszúságban20-25 cm magasan ömlött a víz, keresztül az úton. A déli órákban a víz már 40 cm magasra emelkedett. A Suskus és a Petes víz alatt állt. Az iskolásokat Hegyfalu, Tompaládony felé hozta haza az autóbusz.

Délután 4 órakor. Dr Horváth Boldizsár a sárvári kórház igazgatója tartott előadást; „Amit a rákról tudni kell” címmel. 87 asszony hallgatta meg az előadást

1962 március 4 vasnépe melléklete A nagygeresdi példa cimmel cikk jelentmeg arról hogy a helyi Termelőszövetkezet 3000 Ft –ot fordít a helyi könyvtár fejlesztésére. Sajnos a szerző ismeretlen.(nem tartotta a gyűjtő fontosnak a neve megjegyzését)

.Márc 8 Csütörtök.

Tavaszias idő.

Délután kibővített végrehajtó bizottségi űlés. Az ülésen, ismertették a termelőszövetkezet 1962 évi munka és költségvetési tervét. Este már a falu népe tárgyalta az utcán. Nem volt vele megelégedve. Sokallták a kiadásokat. Keveselték az előirányzott jövödelmet. A tavalyi rossz eredmény miatt a termelőszövetkezet vezetőségét szídták, s hangoztatták, hogy le kell váltani Őket.

A Répce már apad. Az országúton már nem folyik a víz, keresztül. Az út két széle azonban víz alatt áll, az árkok tele vannak vízzel.A Kultúrház melett melegágyakat készített a termelőszövetkezet. Nem helyes, hogy a kultúrház bejáratátó alig 20 méterre készíteték, mert az  odarakott sok trágya bizony nem diszítí a környéket.

Márc 9

A termelőszövetkezetben tervismertető közgyűlés volt. A falu népe már jóval előbb készült a közgyűlésre, mert a vezetőség munkályával nem volt megelégedve. Kevésnek tartotta a  jövödelmet, sok hibát látott, kifogásolta, hogy a vezetőség tagjai keveset tartózkodnak a Tagok között A munkahelyeken nem jelennek meg, állandóan isznak, majdnem naponta részegek Ezek a megállapítások elsősorban az elnökre vonatkoztak. Hiszen vezetőségről nem is lehetett beszélni, hiszen vezetőségi ülés évenként alig volt. Az ügyeket Sárosi István elnök és Tóth Istvánné könyvelő intézték. A vezetőség 1959 február17-e óta látta el tisztét. Akkor volt a felfejlődött termelőszövetkezetnek az alakuló közgyűlése. Azon a gyűlésen az alábbi vezetőséget választották meg. Elnök Sárosi István, Elnökhelyettes Reichardt István. Brigádvezetők: növénytermesztésben Reichardt István és Németh Pál. Állattenyésztési brigádvezető Béres István. Vezetőségi tagok: Istenes Sándor, Kiss Sándor, Bencsik József, Horváth József (kanana) Hőbér János, Németh István (kertész) Horváth István(pipás), Szabó József. Ellenőrző bizottség tagjai: Németh György, Marton Imre, Pethő József.

A taggyűlésen először Istenes Istvánné ismertette az 1962 évi gazdálkodási tervet. A tagságból néhányan hozzászóltak, de a terven nem módosítottak. Ez utána Sárosi István elnök a vezetőség nevében lemondott. A tagság a lemondást elfogadta, majd jelölőbizottságot válastotttak. A jelölőbizottság az alábbi személyekre tett javaslatot, melyet a tagság elfogadott.

Elnök: Könczöl János, elnökhelyettes Németh László (ciffer) Növénytermesztési brigádvezetők: Németh László (Nagygeresden)Simon Kálmán (Kisgeresden) Állattenyésztési brigádvezető: Könczöl József(Gönczöl) Vezetőségi tagok Ifj Németh János(barna) Ifj Németh Béla, Kreiter Géza, Ifj Németh István(marcinka) Id Király János.

 Ellenőrző bizottság Pethő Jótzsef,Bokor János, Szabó József, Ruzsa János, Horváth János(Kis Jani)

Fegyelmi bizottság: Varga József(bózsi) Horváth Imre, Gyurácz Ferenc

Az új vezetőség nagyon nehéz helyzetben vette át a termelőszövetkezet vezetését. Kevés a takarmány, alig van alomszalma. A munkafegyelem nagyon rossz. Nagyon sok a lopás. Vasvillák vakarók kefék állandóan elvesznek. A szalmakazlakat szétdúlták. Répa répaszelet elfogyott. Nagyon nehéz tavasz lesz. A A házaknál is nagyon kevés a takarmány.

Márc 10

A termelőszövetkezet új vezetősége megkezdte munkáját. Első dolga volt, hogy lejárták a falut s megnézték, hogy hol van igénybe vehető takarmány.

Tájékoztatásul feljegyezek néhány adatot.

 1961-re 64.741 munkaegységet terveztek. Ezzel szemben felhasználtak 69.364 munkaegységet. Egy munkaegység értékét 33.45 Ft-ra terveztek. Ez év végén egy munkaegység értéke 20.44 Ft volt. A munkaegység értékéből 20,56 Ft értéket gabonából, 12,90Ft-ot pénzből terveztek kiadni. Év végén a tagok 11,15 Ft értéket kaptak természetbeniből és 9,29 Ft-ot készpénzben. A készpénzt azonban nem tudták kifizetni, mert a tagok közül jónéhányan év közben előlegeket vettek fel, s így a termelőszövetkezet felé 55.000 Ft –al tartoztak. Azon tagoknak kik kaptak volna az év végén a készpénzt nem tudták ki adni, mert a szövetkezet pénztárában nincsen pénz. A szövetkezet össz vagyonának értéke l961 december 31-én 2.543.226 forint. A szövetkezet adóssága a Nemzeti Bank felé 1.999.800 Forint.

 Ilyen nehéz helyzetben nem lesz könnyű dolga az új vezetőségnek sem.

 Este az Ifjúság Csáfordjánosfára ment hol az itthon már lejátszott színdarabot a ” Vén Bakancsos, meg a fia a Huszár” mutatták be.

Március 11

A tegnapi jó idő elromlott. Esik az eső. Az ifjuság Simaságra ment szindarabot játszani.

Márc 12

Reggel megrázta Gergő a szakállát. Erősen havazot. Délre azonban elolvad.

Márc 13

 A tegnapi havazás hatására a Répce erősen megáradt az egerszegi utat elöntötte a víz.

Márc 14

A felduzzadt Répce vize a hidat erősen megrongálta.  Déli hídfőt alámosta. A hidon veszélyes a közlekedés. Az autóbusz az iskolás tanulókkal Tompaládony felé közlekedett.

Márc 16

 Még mindig magas a Répce vize, de az útról már lehúzódott. Az Út már járható Most erősen fagy.

Márc 17

Délután 5 óra körül hatalmas hóvihar tört k. Utóljára 1929-ben láttam ilyen hóvihart.

Márc18

A tegnapi hóviharban a sajtoskáli körorvos Dr Bozó Antal, ki községünknek is orvosa személygépkocsijával összeütközött egy vontatóval. Az autó utasai közül Szalai Zoltánné életveszélyesen megsérül. Szalai Zoltánné a hegyfalui körzet egészségügyi védőnője, sokáig itt is helyettesített, így mindenki ísmeri és nagyon aggódik életért, mert nagyon szerették. Az Összeütközés Vasegerszegen történt.

Márc 20

Március 31-re ingyenes véradás van tervezve. A szombathelyi vérellátó munkatársai jönnének ki vért venni. A szevezés már két hete folyik, de nagyon gyenge eredménnyel. Ma estére összehívtam néhány felnőttet, hogy a szervezési munkát nagyobb lendületbe tudjam hozni. A 35 meghívott közül csak Ments Gyuláné jelent meg. Kevés remény van a sikerre.

A termelőszövetkezet kibővített vezetőségi ülést tartott. A vezetőségi tagokon kívül másokat is meghívtak. (Kihúzvaolvashatóan)  A régi elnök évente alig kétszer tartott vezetőségi ülést. Úgy látszik, hogy most rendszeresen meg fogják tartani.

Márc 21

 A tavasz első napja hóviharral köszöntött be. Az iskolában ma nem volt tanítás. A tanítók ideológiai konferencián voltak Vasegerszegen. Ilyen konferencia éventte 6-8 alkalommal van.

Márc 22.

Ma reggel 10 cm-es hóra ébredtünk. Az emberek keserűen nézték. Nagyon későre marad a tavaszi vetés. Az őszi vetések nagyon ritkák. Egyes foltokban ki is veszett. Az állatok takarmánya már nagyon fogytán van. Nehéz lesz a tavasz, ha későn lesz zöldtakarmány

Márc23

A felső tagozatos tanulók Vasegerszegre járnak iskolába. A Mávaut közforgalmú autóbusza szállítja őket az iskolába. Ma reggel elvittek bennünket, de délben nem tudtak bennünket hazahozni, mert a kocsi meghibásodott. 3,5  km-t gyalog kellett megtenni, ami  a hideg szeles időben nem volt kellemes.

Márc 24

Délután a termelőszövetkezet taggyűlést tartott. Melyen Nagy István tanító feleségét könyvelőnek választották meg.

Márc 26

Este gyűlések sora. Összehívtuk a tanácstagokat és a vöröskeresztes aktivistákat, hogy  véradók táborát megerősítsük.(Kihúzva de olvashatóan) Ugyancsak összehívtuk „Honismereti szakkör” tagjait is, hogy községünk múltját megbeszéljük és lejegyezzük. A tanácselnök ugyanerre az időre tanácstagi beszámolókat rendezett. Igy természetesen mind a három gyűlés kapkodásba fulladt.

Márc 30

A hideg ellenére ma reggel 7 óra körül megérkeztek a gólyák. Jó volna, ha megérkezésük a tavaszt jelentené.

Márc 31

 Véradónap a faluban. A véradásra 52 véradó jelentkezeztt. A falu lakói közül a véradáson 33-an jelentek meg s 24-től vettek vért. Tompaládonyból 7 véradó jött, így összesen 31-en adtak vért. Ezért bizony nem volt érdemes a nagy autóbusznak kijönni. A véradók ingyen adták  vérüket beteg embetársaiknak.

 Ezen a napon kezdték meg a vetést a község határában. Nagyon szomorúak a kilátások. Az őszi vetések alig látszanak. A tavaszi vetés nagyon későn történik. Az állatok takarmánya elfogyott. Búzaszalmát etetnek már. Zöldtakarmányra kilátás nincs. A termelőszövetkezet vezetősége mindenhez kapkod, hogy valahogyan át tudják vészelni ezt a nehéz időt.

 Ápr 4

Ünnepély a kultúrotthonba. Nagyon gyenge ünnepély. Alig voltak felnőttek. Azok is inkább a televízió kedvéért mentek el.

Néhány éve mé nagyon megünnepelte a falu népe ezt a napot. Ma inkább mindenki dolgozni ment. A vetést ma is folytatták.

 Április 12

8-12 között 4 napos tanfolyamon voltam Velemben. A tanfolyamon a falu életének, emlékeinek gyűjtésérről, kutatásáról volt szó. Most már sokan észrevették, hogy népünk életét alig ismerjük, múzeumainkban alig van olyan tárgy, mely a nép életére emlékeztet, melyet a nép használt valamikor. Kicsi 30 tagú, de lelkes gárda gyűlt össze. Ez kis gárda sok emléket meg fog menteni, de sajnos nem mindet.

Ezen a napon befejezték a kőművesek a tekepálya falainak felhúzását. Remény van rá, hogy májusban már játszani lehet az új pályán.

 Ápr. 16

Megkésve, de ma elkezdték a cukorrépa mag vetését. Tavaly nagyon gyenge volt a cukor répatermés. Alig 180 vagonnal volt a termés. Tavalyelőtt rekordtermés volt 220 vagonnal szállítottak a vámoscsaládi állomásra.

Ápr 21

A termelőszövetkezet nagy takarmány gonddal küzd. Az állatoknak már nem tudnak enni adni. Sem, széna sem szalma nincs már. A termelőszövetkezet teherautója Szentgotthárd mellé a Jugoszláv határ mellé jár szénáért. Ma mentek 11.-szer. Közel 300.000 forintba kerül az a széna. Egy alkalommal 15- 17 métermázsát tudnak hozni. Az állatok nagyon rosszak. A nagygeresdi istállóban 74 db tehén van. Este 17-18 liter, reggel 25 liter tejet visznek a tejcsarnokba, illetve, ahogyan itt hívják: csarnokba, tejgyárba.

 Ápr 25

Hajnali 3 órakor kigyulladt a községi Tanács épületet melett álló zsuppos ház. A ház eredetileg Várallyai Sándor cselédháza volt. A közelmúltban vásárolta meg Németh János útőr, kit a faluban Víg Janinak hívnak. Tegnap délután meszelték ki a szobát, konyhát hogy beköltözhessenek s ma hajnalban leégett. Igen nagy kára van szegény embernek, mert a biztosítás még nem volt rendben, így nem fog kapni kártérítést sehonnan sem. A tűz eloltásában a falu népe nem tudott segíteni, mert a községi rángatós fecaskendőt hiába hozták elő az nem sok vizet adott. A (kihúzva sárvári föléje írva) szombathelyi tüzoltók meg már későn érkeztek, addigra az egész tető leégett. Később tudtam meg, hogy nem a sárvári, hanem a szombathelyi tüzoltók jöttek ki.

Ápr 30

Ma délelőtt jelölték ki a háztáji krumliföldeket. Délután már az egész falu kivonult krumplit ültetetni.Természetesen az sem ment minden zúgolódás nélkül.A fiatalházasok,kik apjuk, vagy nagyapjuk házában laknak, nem kaptak háztáji földet. Ugyancsak nem kaptak háztáji földet azok, sem akiknek házuk udvara vagy kertje nagy. Az előbbiek, közé tartozik ifjabb Németh György, Ments Gyula Galambos József (pedig ott négy gyermek van) az utóbbiak közé Sári Lajos került. Ugyancsak nem kaptak földet azok sem kik, tavaly ugyan kaptak, de nem tagjai a termelő szövetkezetnek. Dr Török József a mesterséges megtermékenyítő állomás állatorvosa, Selmeider (Schneider) József a tejcsarnokvezetője, meg az a néhány cipész, kik szakmályukban dolgoznak. Természetesen nagy a faluban a zúgás, hiszen mindenki szeretne néhány állatot tartani, de ez föld nélkül nem lehetséges. Az Új vezetőség itt szerezte első ellenségeit.

Máj 1

 Hideg szeles nap. Az iskolás tanulók fél kilenckor gyülekeztek a tanácsháza előtt, hogy az ünnep tiszteletére Felvonuljanak. Néhány felnőtt csatlakozott csak hozzájuk. A felvonulás csak 9 óra utá 10 perccel kezdődhetett meg mert a tanácselnök, Németh József, csak ekkor volt hajlandó megjelenni. .Az ünnepély hamar lezajlott, mert mindenki a televízió közvetítését akarta nézni.

 Máj 4

A termelőszövetkezet már nem csak takarmány hiánnyal, hanem szalma hiányal is küzd. Néhány állatot eladtak, hogy szalmát tudjanak venni. Sorokpolányban kaptak, s most onnét hordják.

Máj 11

 A termelőszövetkezetet újabb baj érte. Elromlott a tehergépkocsi. Nem csoda, hiszen már hat éve járnak vele s ezen idő alatt töbmint 400.000 km-t futott a kocsi. Most aztán egy általános nagyjavításra van szükség, de nincs rá pénz

Máj 13

 Ma reggelre Sári Gyula 65 éves ember az udvarán álló, létrára felakasztotta magát. Valamikor elég nagygazda volt. 25 kat. hold földdel rendelkezett. Most a termelőszövetkezetben volt éjjeliőr. Mindig attól félt, hogy éhen hal. Tavaly házának zsuppos teteje is összedőlt. Udvarát, kertjét a gaz ette. Szomorú élete volt, de maga volt az oka.

A termelőszövetkezet új traktorja megjött. Hidas traktor. A munkagépeket a vezető elé lehet fel függeszteni. Szabó József lett a vezetője. Kicsit furcsának tartom, hogy őt osztották be a gép mellé, mert eddig még nem dolgozott géppel, így aztán nincs hozzá gyakorlata.

Máj 27

A termelőszövetkezet tehereutóját Budapestre vitték. Már nagyon tönkre volt. Több mint 400.000 km-t futott. Az utóbbi időben már állandóan javítani kelett. 1956-ban vették.

 Délután író olvasó találkozó volt a Kultúrotthonban. Cs Nagy István és Urbán László költők jöttek el. Dobozy Imre Kossuth díjas írónak az írószövetség titkárának érkezését is jelezték, de betegsége miat nem érkezett meg. Kb. 120-130 főnyi közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa a költők verseit.Erről az eseményről a falu Múzeumban van egy plakát  is.

Jún. 2

Feljegyzésre méltó esemény nem történt községünkben, de mégis előveszem a „Krónikát”, hogy a falu népének gondját, baját feljegyezzem. Jelenleg a legtöbb gondot az időjárás okozza. Május hónapban gyakran esett az eső, de hiányzott a meleg. Most is olyan hideg van, s erősen fúj a szél, hogy senkinek sincs kedve kimenni. Jelenleg a répaegyelés folyik, de az emberek nagyon fáznak. Néhányan ott is hagyták a répát s elmentek kukoricát kapálni., mert ott mégsem fázik annyira a kezük. A vetések nagyon ritkák. Télen nem volt rajtuk hó takaró, így nagyon sok kifagyott. A kukoricák kikeltek ugyan, de nem tudnak fejlődni. Alig látszanak ki a földből. Nagyon sárgák.

Jún 3

Ma néhány szót a labdarúgásról írok. Az elmúlt években a község fotball csapata a járási bajnokságban szerepelt. Legtöbbször az 5. vagy 6. helyen szoktak végezni. Tavaly ősszel egyik mérkőzésen botrányos verekedés volt, amiért a csapat elvesztete a pályaválasztó jogát. Egyszer elmentek Uraiujfaluba játszani, de többet nem mentek sehova sem így a csapat a járási bajnokságból kiesett. Tavasszal már meg sem indúlt a labdarúgó élet. A tanácselnöknek azonban nagyon hiányzott a mecs ezért nagy nehezen összeszedett tizenegy játékost s a múlt vasárnap elmentek Ivánba barátságos mérkőzést játszani. Ma az ivániak jöttek el, a visszavágót lejátszani. A mérkőzést a faluban nem is nagyon hirdették, így alig néhányan túdtak róla.

Eddig a faluban ez az egyetlen sportolási lehetőség volt..

Most ez is megszűnt. Négy évvel ezelőtt. Többen felajánlottuk segítségünket, hogy megerősítjük a csapatot, a sportkör munkáját megjavítjuk, más szakosztályok életét is megindítjuk. Fáradozásunk eredménytelen marad. A teke, asztalitenisz, atlétika, kerékpáros szakosztályok működése elé akadályokat gördítettek, a labdarúgó szakosztály életébe pedig nem engedtek senkit sem beleszólni. Néhányszor részt vettem a labdarúgó szakosztály megbeszélésén. Először is a játékosok közül csak öten –hatan szoktak megjelenni. Azután Németh József fél –háromnegyedórán keresztül szidta a játékosokat, hogy melyik mérkőzésen milyen hibákat követtek el. Természetesen ilyen bánásmód melett nem is vot kedvük az ifjaknak a játékhoz. Ha a csapat itthon játszott, akkor még meg volt a létszám, de ha vidékre, mentek, akkor alig tudták összeszedni a tizenegy játékost. Vidékről soha sem jöttek haza józanon, még veszett mérkőzés esetén sem.

Jún 4

Tegnap volt az egész országban a pedagógus nap. Nagygeresden nem emlékeztek meg róla. Az alsótagozat tanulói ma reggel virágot vittek magukkal s tanítóikat, Nagy Istvánt a II. és, IV.osztály, Németh Béláné, Lunk Ilonát az I. és III. Osztály tanítóját felköszöntötték. Jellemző ez a pedagógus nap községünkre. Sem a falu vezetői sem a szülők nem törődnek az iskolával.

Engem Vasegerszegen köszöntöttek, mert a felső tagozatos tanulókkal én is átjárok Vasegerszegre. Igaz a vasegerszegi pedagógusnap ünnepségébe sem kapcsolódtak be a nagygeresdiek.

Nagy István tanító ma említette, hogy községünkben a Sztálin utca nevét Petőfi utcára változtatták. A gyerekeknek említette. Nem tudom hol, kitől hallotta, de mindenesetre furcsa, hogy még ezt sem közlik a falu népével. Vagy talán csak én nem tudtam róla?

Jun. 6

Nagyon hideg van, erősen fúj a szél. A mezőn az emberek nagykabátban kapálnak. A kukoricák alig bújtak ki a földből s nagyon sárgák. Nem lehet jó termésre számítani.

Jun. 8

Ma reggel a Répce hidja melett egy zárt kocsi jelent meg. Hasonló a bútorszállító kocsikhoz. Valamilyen építővállalat kocsija lehet. Nincs mellete senki. Építés lesz?  Délelőtt a régi Tsz vezetőségnek bírósági tárgyalása volt. A közös tulajdon hűtlen kezelése a vád ellenük. egyenlőre, nem szivárgott ki semmi.

Jun. 11

Mozgalmas nap a faluban.

 Megkezdték a rétek kaszálását. Négyszáz katasztrális hold rétje van a Tsz nek. Nem lesz gazdag a szénatermés. A hideg időben a fű sem tudott fejlődni. Az összes rétet kézzel fogják levágni. Panaszkodnak az emberek, hogy nehéz kaszálni, mert a múlt esztendőkben géppel vágták a kaszálókat s most a tavalyról megmaradt magas száraz tarló igen akadályozza a kasza munkályát.

A faluban átépítik a villanyhálózatot. A mérnökök az új oszlopok helyét mérik.

A Répce hídja mellett álló kocsi lakói is megjelentek. A Vízügyi Hivatal mérnökei. A Répcét mérik, mert szabályozni fogják- A jelenlegi fából készült híd helyett új beton hidat fognak építeni, de nem a régi helyére, hanem  Bokkon-közzel szemben. Most az út igen kanyarog a kertek alatt s ezeket a kanyarokat le fogják vágni.

 Délután a termelődszövetkezetben előleget fizettek. A múlt év Júliusában kaptak utoljára pénzt a tagok. Most is a legtöbben csak elszámolást kaptak. Lefogták a balesetbiztosítást, öregségi hozzájárulás és a kijáró háztáji tehenek után havi nyolcvan forintot. Nagyon nagy az elkeseredés. A háztáji földeket is nagyon megnyirbálták, pénzt nem kapnak, így az elkeseredés érthető.

Jun.14

Délelőtt fél kilenkor a termelőszövetkezetben havi taggyűlés volt. Úgy látszik az új vezetőség legalább a látszatot meg akarja őrízní, hogy szabályosan, demokratikusan vezetik a szövetkezetet.. A gyűlésen nagyon kevesen jelenetek meg s nem is hoztak különösebb határozatot.

Jún 17

Hűvös hideg vasárnap. Mégis mindenki a mezőn van. Nincs megállás. A karó parancsol. A közös táblán minden szövetkezeti tagnak kimérték, hogy mennyit kell megkapálni. Mindenki siet, hogy a kijelölt területével minél hamarább végezzen. A kukorica nagyon rossz. Alig hogy arasznyi és nagyon sárgák. A hideg idő nem kedvez nekik. Gyenge termésre van kilátás.

Jun 21

Elkészült a tekepálya. A községi tanács a büki KTSZ (Kisipari Termelő Szövetkezet)-el építete meg. A költségeket a Községfejlesztési alapból fedezte. Elhibázott dolog az egész tekepálya. Szórakozás helyet kulcsrakészen építtettni? Egy kézmozdítás társdalmi munka sem volt benne.  A helyet a tanácselnök jelölte ki. A kultúrotthon igazgatóját meg sem kérdezte, hogy mit szól hozzá. Ennél rosszabb helyre már nem is lehetett volna építeni. A KTSZ az építéssel készen van, de a megmaradt építési törmelék mind ott hever még. Törmeléken átmászva lehet csak az ajtót elérni. Meddig fog az ott maradni? Este már birtokba is vette a falu népe. Legalább van egy új szórakozási lehetőség. Nem tömörül a falu férfinépe az italbolt kicsi helyiségébe.

Jún 23

A hideg szeles időre hirtelen forró kánikula köszöntött. Szinte elviselhetetlen a forróság. A mezőn többen rosszul lettek a tűző napon. Mindenki az esőt várja, mert már nagyon száraz minden.

Jún 25

Szentivánfa községben tegnap volt a Búcsú. Nagygeresdről nagyon sokan átmentek. Az elmúlt évekeben nem látogatták enyire a búcsút. Jól érezték magukat, mert ma hajnalban jöttek haza vidám nótaszóval. Le sem pihentek, hanem átöltöztek, s azonnal indultak bibort aratni.

Jún 26

Csöpörgős, hűvös szeles idő. A szénát kellene vágni, forgatni, gyűjteni, de senki nem megy mert  midenki kapál.

Júl 8

Eseménytelen napok voltak. Mindenki szorgalmasan dolgozik. Az idő hűvös. A növények lassan fejlődnek. Aratásra még gondolni sem lehet. A kapás növények elég gyengék. Sári Gyula házát (lásd V.13-án kelt bejegyzést)ma a rokonság szétszedte. Legalább eltűnt a falu közepéről a falut elcsúfító rom.

Jul17

Az elmúlt napokban nem történt semmi, ami érdemes lenne feljegyzésre. Esős, csapadékos, hűvös az időjárás. Majdnem miden nap esik az eső. Tegnap terjed el a hír, hogy Kőszeget, Csepreget, Pósfát, Rábapatyot elerte a jég.

Ma reggel megkezdődött az aratás. Az Őszi árpával kezdték a munkát. Kézi kaszával folyik az aratás. A napot nem tudták végig dolgozni, mert délután fél hat körül nagy eső kerekedett.

Júl 18

Vizsgálókocsi jelent meg a Répce hídjánál. A terv szerint a közeljövőben betonhidat fognak építeni a mostani fahíd helyére. Volt már itt betonhíd, de azt a visszavonuló német csapatok 1945 márciusában felrobbantották Most az altalaj teherbíró képességét, vizsgálták. 8-10 méter mélységig fúrtak le s mintát vettek a talajból, melyet Szombathelyre vitte.

 Júl 22.

Tegnap este a TSz két tinót és 3 sertést vágott, hogy, az arató tagságnak friss hús jusson a nehéz aratási időszakban. Az elmúlt években, a faluban élő más foglalkozást űzők is kaptak ilyenkor húst, kilónként 10 forintért.. Tavaly már nagyon felemelték a hús árát. A kívülállók kilónként 25 forintért kapták a marhahúst, 30 forintért a sertés húst. Ekkor a kívül állók közül mind kevesebben mentek a TSz-be húsért, hiszen a városi mészárszékekben olcsóbban jutottak hozzá.

Néhány napja hír terjed el a faluban, hogy a TSz idrodájában találtak egy listát, mely a következő cimet viseli ”A község dologtalanjai, kik csak húsért jönnek” Aláírás rajta Sárosi István elnök. A listán fel vannak sorolva a pedagógusok, nyugdíjasok, KTSz és üzemi dolgozók. Nem kell csodálkozni, hogy a hír nagyobb felháborodást váltott ki.

Aug 1

 Ma délben befejeződött a búza rozs és árpa  aratás. A zabbal még várni kell néhány napot. 50 kat holdat aratott csak kombájn. A többit kézi kaszával vágta le a tagság. Délelőttönként 15-16 kasza ment Nagygeresden és kisgeresden is. Délutánonként már többen voltak 26-30 kasza ment. Milyen eredmény fog mutatkozni azt még csak találgatják. A hangulat, bizakodó.

Aug 2

Meg kezdődött a zab aratása. A tagság bizakodva fogott munkához. Mindenki reménykedik, hogy elegendő gabonához fognak jutni.

Aug 4

Tegnap kezdődött a masinálás. Községünkben a cséplőgéppel való cséplést masinálásnak nevezik. A kijelölt helyen le álítják a cséplőgépet, mindenki a helyére áll. A fogatok megkezdik a gabonák hordását. A képékből hordják a fogatok a kévéket. Ezt a masinálási módot „ráhordásnak” nevezik. Hátránya, hogy míg a szekereket cserélik, addig nem tudják etetni a gépet

Aug 8

 Nagy baj szakadt a falura. Németh László (ciffer) házában elpusztult két sertés. sertéspestisben. A községet lezárták. Nem lehet sertést kivinni a faluból. Az állatorvos rögtön leoltotta a falu sertéseit.

Aug 15

 A nyár folyamán mérnökök többször felmérték a Vasegerszeg felé vezető utat. A hírek szerint 1963 október  31-ig el fog készülni az új út, és híd. Ma munkások jelentek meg a 6-os szelvénykőnél s az átteresz gyűrüit kiemelték s egy öntött áteresz készítéséhez fogtak.

 Aug 18

 Elkészült az áteresz. Elég gyorsan. Bár az út is ilyen gyorsan készülne el.

Aug 20

 Búcsú a faluban.. Nagyon sok vendég érkezett a faluba, Az elmúlt években nem volt ennyi vendég. A TSz-ben két tinót s három sertést vágtak, hogy búcsúra friss hús is legyen. Délután mozgalmas volt a falu. Midenki a kultúrház felé igyekezett. A bejáratnál a pénztár asztal ált. Mindenkinek öt forint belépődíjat kellett fizetni. Belül a sárvári földműveszszövetkezet bazár részlegének Sátrai álltak. Nagy volt a forgalmuk. Az épület mögött asztalokat helyeztek el. Melletük az iváni zenészek húzták a talp alá valót. Már kora délután megkezdődött a tánc. Jó hangulat volt. Reggel 4 óráig tartott a vidám hangulat, mikor egy kis verekedés miatt hirtelen vége szakadt a táncnak. S a kocsmáros Nagy Ferenc (Nagy csendőr fia) beszüntette az italmérést, mire a vendégek szétszéledtek.

Aug 27

Megkezdték a sarjú kaszálását. A (marfur) traktor kezdte el a munkát. Elég jónak igérkezik, bár a nagy szárazságot megsínylette. Most sopánkodik a falu népe, hogy milyen jó volna, ha lenne öntözőberendezés. Valamikor volt nekik, de egy esősebb esztendőben eladták.

Szept 1

 A nagy kánikula után hűvös, nagyon szeles reggelre ébretünk. Reggek a Répce hídjánál állottam s csodálkozva számoltam, hogy tizenheten mentek Uraiujfaluba az orvoshoz. A falu két orvoshoz is jár. A legtöbben Uraiujfaluba Dr Kovács Józsefhez, pedig nála fizetni kell, igaz hogy nagyon olcsó orvos. A község a sajtoskáli ovosi körzethez tartozik, hol Dr Bozó Antal a körorvos. Ő ingyen látja el s biztosított betegeket, s minden szerdán kijön rendelést tartani. Őt is sokan keresik fel. A betegeket a TSz kocsin és szekéren viszik az orvoshoz. Ezért sem kell fizetni. Uraiujfaluba Bencsik János fogata megy. Ő a TSz parádés kocsisa. Igen jól ellátja hivatalát. Mindig lehet rá számítani. Éjjel napapl jóidőben rossz időben befog, ha kell. Sajtoskálba Kucsera György fogata jár. Ő is ritkán végez mezőgazdasági munkát, mert az Ő fogatát is sokan igénybe veszik.

Délelőtt megkezdték a sarjú összerakását.Ezt a munkát főkép, az asszonyok végzik. A rendsodró összesodorja egy keskeny rendbe, s azt az emberek asszonyok petrencébe rakják. Utánuk lovas gereblye gereblyézi össze a rétet. Délben a Kisgeresdiek befejezték a masinálást. Örültek neki, mert már megunták a port nyelni. A masinálás eredményét még nem tudják.

Szept 2

A kisgeresdiek megtartották az aratás és cséplés áldomását. Ebéd után  a kisgeresdi major udvarán csapra ütöttek egy hordó sört. Mindenkinek jutott egy -két pohárral.

Ma terjedt el a híre, hogy tegnap reggel Németh Jánosné (sörösd vagy ügyvezető) a padlásról leesett és comcsont-nyak törést szenvedett. A mentők elszállították, de nem vitték egyenesen Szombathelyre, hanem felvéve a beteget még elmentek Káldra egy másik betegért. Így mire Szombathelyre értek Némethné törött lába összehúzódott, 10 cm-rel rövidebb lett, mint az egészséges lába. Az orvosok fogták a fejüket. s most előre láthatólag 2 hétig húzatni kell.

Szept. 3

Nagygeresden is befejeződött a masinálás. Ezzel a nagy nyári munka véget ért. Tarló is alig van már a határban, mert a zetorral Fehér József mindent felszántott.  Estefelé a nagygeresdiek is megtartották az aratás-cséplés áldomást. Kint a mezőn, a cséplőgép mellet ütötték csapra a söröshordót.

.Megkezdődött az 1962/63-as tanév. Az alsó négy osztály itthon jár. Az I. és III.osztályt, Rózsa László fogja tanítani, ki eddig Vasegerszegen működött, mert Németh Béláné Lunk Ilonát saját kérésére Lócsra helyezték. A felsőtagozat 50 tanulója Vasegerszegre fog járni a körzeti ikolába. Idén talán rendesebben fog közlekedni az autóbusz, mint tavaly.

 Szept 8

Estefelé az ifjak kiszedték a májusfákat. Valamikor május utólsó éjszakáján szedték ki a májusfákat. Most már csak találomra, mikor eszükbe jut.

Szept 10

 Ma megszüntették a községben a sertés zárlatot. Augusztus 8 óta nem volt szabad sertést kivinni a faluból.

Szept 11

Csodálkozva figyeltem meg ma, hogy a Termelőszövetkezet gépkocsija bekapcsolódott a mezőgazdasági munkára s ma. egész nap trágyát hordott. Eddig még ez nem fordult elő. A gépkocsit eddig nem használták ki. Gyakran közlekedett a kocsi kihasználatlanul.

 Szept 17

 Vége a nagy aszálynak. Ma megeredt az eső. Nagyon jó, csak előbb kellett volna. Az aszály igen sok kárt okozott.

Okt 5

Az egész falu egyszerre fogott hozzá a krumpli szedéshez. Elég jó a termés. Általában 200 négyszögöl krumplija volt mindenkinek. 25-26 zsákkal termett egy-egy TSz tagnak. Csak azoknak lett kevesebb, kik zömmel őszirózsaát ültettek. Már nem díszlik az őszirózsa. Cserélni kellene a vetőmagot.

Okt 21

 Megkezdődött a kukoricaszedés. A háztáji földeken szedik a kukoricát. Egy-egy család összefog a rokonokkal s a jó szomszédokkal s neki fog a munkának. Már két év óta a szárán fosztják. Igyekeznek minél több szedőt hívni, hogy a 800 1000 öles kukorica földel fél nap alatt, végezzenek. Minden szedő rááll egy sorra, kifosztja a kukorica fejet, majd letöri. A letört fejet a nyakukba akasztott szedőruhába, esetleg kosárba gyűjti. A letört fejeket a kocsis gyűjti  össze s hordja a szekérbe. Egy tag általában 2 szekeret kap, hogy gyorsan menjen a munka, ne kelljen a szekérre várni. Ritka volt hogy egy Tsz tag termése nem fért volna fel két szekérre. A TSz vezetőségének sok gondot okozott a szekerek szétostása, hiszen a közös gazdaságban is kellenek a szekerek, ott is van munka bőven.

A kisgeresdi majorban az egyik szekérszint bedeszkázták, mert az uraiujfalui Á.Gazdaság vezetőinek tanácsára csibéket akarnak nevelni. Mindenki reménykedik, hogy sikerül majd a csibenevelés hoz valami jövödelmet.

Nov 17

Kopogtat a tél. Reggel már gyenge fagy mutatkozott. Korán fog beköszönteni a tél? Még ráérne, mert még sok munka lenne a földeken. A termelőszövetkezet a cukorrépát hordja a vámoscsaládi állomásra. Kevesebb lesz mint tavaly volt. Tavaly 220 vagonnal volt. Idén 180 vagonra számítanak. A tagság nagyon gyorsan kiszedte. Alig 3 Napig tartott a szedés.

 Nov 18

 Ijesztget a tél. Reggel havaseső esett. Megváltozott az időjárás. A nagyszárazság után esős, csapadékos ősz következik.

Nov 19

Délben igen nagy eső volt. Az árkok szinte pillanatpk alatt megteltek, s a lapossabb helyeken tavak keletkeztek.

 Nov 20

 Este tanácstagi beszámoló. A tanácstagoknak nem volt miről beszámolni, mert az elmúlt 4 év alatt nem tettek semmit.

Nov 22

Délben vad hóvihar kerekedett Sárváron voltam, kisfiamat vittem be a kórházba, alig tudtam hazajönni. A vad vihar estig tartott.

Nov 24

Vad, viharos szél, havazás, hófúvás egész nap. Nem lehet a házból kimozdulni. Az esti Vonatok már nem közlekedtek.

Nov 25

Vasárnap van. Egész nap vad hóvihar tombolt. Délben Sárvárra akartam utazni kisfiamhoz. Közel egy óráig tartott az út, míg a vasegerszegi állomásra értem. Ott tudtam, meg hogy csak egy vonat tudott elvánszorogni Szombathelyről Csorna felé. Visszafelé egy és fél óráig tartott az út. Mindenütt nagy hófúvások. Vasegerszegen az utólsó háznál, Csempeszéknél már l m-es hó torlasz. A közlekedés teljesen megbénult. A mezőgazdaságban is megakadt minden munka. Pedig lenne még elég. Kb 100 vagon répa van még kit a földeken. A közös táblákon még sok kukorica van fent. Mikor fogják azt be betakarítani?

Nov 26

A vihar megállt. Az utakat kibontották. Hóekével felszerelt teherautók, Láctalpas vontatók végzik a munkát. Délben már a vonatok is megindultak.

Nov 27

Felmelegedett az idő. Erősen olvad. Mindenütt sok a víz. Erős iramban hordják a répát a vámoscsaládi állomásra. A hóval borított kupacok alól lapáttal kell kiásni a répát, és csákánnyal szétverni, hogy fel tudják rakni.

Nov 29

 Estefelé kiöntött a Répce. A petes már víz alatt van. Az országúton is átfolik avíz. Száraz lábbal már nem lehet Vasegerszegre menni.

Nov 30

A Falu népe gyorsiramban végzi a betakarítási munkát. Ma kb 50  métermázsa káposztát hordtak be. Azt is a hó alól kellett kiásni. Minden fej megfagyott. Az árviz növekszik. Az egerszegi utat már két helyen is elborította a víz.

Dec 1

 Erősen fagy. A Répcéből kiömlött víz is ráfagyott a rétre. Hatalmas korcsolyapálya. Közel 6 km hosszú és l km széles. Az úton átfolyó víz is megfagyott.

 Dec 3

A könyvtár elhelyezésének hosszú vitája véget ért. Tovább, mint 2 évig egy padlásfeljáróban voltak a könyvek elhelyezve. Könyvtári munkáról ott szó sem lehetett. Most sem sokkal jobb a helyzet, mert a Kultúrház sötétszobáját jelölték ki könyvtár helyiségnek. Fűteni ezt sem lehet. A könyvállománynak is kevés már a két szekrény. Hosszú idő kell még könyvtár elhelyezése nyúgvópontra jut.

Dec 5

Kemény, hideg idő. Még a gyermekek is fáznak ki bújni. Kevesen is öltöztek fel mikulásnak Alig 5-6 mikulással lehetett találkozni estefelé. Azok is hamar elbújtak.

Dec 6

Elég kellemes az idő.  Kell is, mert még soka mezei munka. Ma fejeződött be a cukorrépa szállítása. 180 vagon cukorrépa termett. Egy-egy szekérnél 20-25%-ot vontak le földtartalom miatt. Nem tartom igazságosnak, mert akkor a vasútállomásokon már hegyekben kellene lenni. A vámoscsaládi állomáson négy nagygeresdi ember rakja a répát a vonatba. Ők még sokáig oda fognak járni, mert ott még rengeteg répa van.

Dec 7

Ma megkezdték a falu villanyhálózatának korszerűsítését. Először az utcai hálózatot cserélik ki. A fa oszlopok helyébe vasbeton oszlopokat tesznek. A vezetéket is vastagabbra cserélik. Hogy a házak vezetékének kicserélése mikor fog megtörténni azt még senki sem tudja.

 Dec 8

 Ma megkezdték a közös kukorica szedését. Sietni kell, mert kemény télre van kilátás.A szedés mégis nehezen megy. Ugyanis aTSz vezetősége a kocsisoknak egy szekér kukorica hazhozásáért csak 0,1 munkaegységet akar adni. Ennyiért pedig nem fagyoskodnak kint. Hiszen egy nap alatt csak kétszer lehet egy szekeret teleszedni.

 Megkezdődött a választási előkészület. 1963 Február 24-én lesz a választás. Ma kezdték meg a választók összeírását.

Dec 10

 Baj van a kukoricaszedéssel. Néhányan panaszkodnak, hogy a nekik kimért parcellákról mások leszedték a kukoricát.- A lopás egyik fajtája. -Ugyanis a kukoricatermés után prémium jár. Ilyen szedésekkell néhányan sok prémiumhoz jutnak.

Dec 15

A nagy hideg utá váratlanul eső estt. A föld nem tudta beinni, így mindenütt sok a víz.

Dec 21

 Ma kezdődött meg a téli szünet az iskolákban. Jó is, mert ebben a nagy hidegben nem jó Vasegerszegre menni.

Dec22

Vad viharos szél dühöng. A hőmérséklet –15 fok. Csúnya karácsonyra van kilátás.

Dec 24  

Nagyon csendes karácsony. Mindenki behúzódott a szobájába. Csak 3 fiú 10 11 évesek Jártak pásztorozni.

 Dec25

Jól kifogta a Termelőszövetkezet. 6 vagonrépaszelet érkezett a vámoscsaládi állomásra. A brigádvezetők az egész falut lejárták mire találtak elég ember, hogy a répaszeletet ki tudják rakatni és behordatni.  Igaz, nem csak az ünnep, hanem a hideg miatt sokan húzodoztak a munkától.

A gyermekeknek viszont nagyon tetszik az idő. Karácsonyra nagyon sok gyerek kapott korcsolyát. Mind a jeget kereste. A falu alatt levő tó jege ma nagyon hangos volt a gyermekek lármájától.

 Jó lenne egy jó korcsolya pályát készíteni nekik, de a falu mostani vezetőivel semmit nem lehet kezdeni.

 Dec 27

 Sötétbe borult a falu. Ma cserélik az utcaivezetékeket. Előre láthatólag 2-3 napig nem lesz áram.

 Dec 30

Már megint az időjárás. Ónos eső esik. Az egész falu korcsolyapálya.. Mindenki fél kimenni a házból. Alig mozog valaki az utcán.

Dec 31

 Elmúlt egy esztendő. Nehéz év volt. Nyáron nagy volt az aszály, a tél eddig hideg és kemény. A gazdasági eredmény gyenge volt. 5 kat. hold kukorica még mindig fent van. A közös táblákon alig vágtak szárt. A tagság háztáji földjein levágták ugyan a kukoricaszárt, de alig egy kettőjét hozták haza. A karácsony előtti disznóölések is gyengén sikerültek. Nem zsírosak a hízók. Nehéz lesz a tél.

 Este szilveszteri mulatság kezdődött a kultúrházban. Gyenge mulatság volt. Nagyon kevés volt a vendég. A kocsmáros panaszkodott az eredményre. 3000 ft forgalma volt csak. Egy jó vasárnap délután is szokott ennyi lenni.

 

1962 augusztus 15 én a Szegedi Szabadtéri játékok az  napi Aida előadására l db belépőjegy és következő napra a az Állami Népi együttes előadására szintén egy belépő. Az hogy ki nézte, vagy nem nézte  meg a két előadást arról nem  szól a fáma.

1962 augusztus 19 én a Vas Népe kulturális mellékletében jelent meg egy cikk  A nagygeresdi olvasókör címmel Pomogyi József könyvtáros aláírásával. A cikkben szereplő könyv az olvasókör jegyzőkönyveit tartalmazza 1902-től l943-ig.(A Községi könyvtárban található)

 Feljegyzések a meglátogatott műemlékekről. 1962.évi aug 1-én  látogattam meg.

l./ A Nagygeresdi rk.templom nagyon elhanyagolt állapotban van. Külső valkolata teljesen hiányos. A meglévő vakolat is erősen mállik. A sekrestye kűlső falán hosszú, mély repedés látható. Tetőzete rossz, javításara szorul. A templom, belseje kopott, erősen elhanyagolt. A padok alatt a padozat töredezett, nagyon hibás. A tempolom kívül drótkerítéssel van körülvéve, melynek már csak a nyomai láthatók. Kűlső környék is nagyon elhanyagolt.

2./Nagygeresdi ev. Templom. Körülményekhez képest eléggé karbantartott épület. Külső vakolása néhány helyen lehullott, de igyekeztek kíjavítani.  A  javítás nem volt szakszerű, jobban csak meszelésre korlátozódott. Az ablakok elöregedtek, az ablakrámák meglazultak. A tetözet javításra szorul. A toronyban levő óra számlapjai nagyon rozsdásak, a számok festése már nem látható. A templombelseje kifogástalan, gondozott, tisztán tartott. Kelt nagygersden 1962 szeptember 5 (eredeti)

 Az első ponthoz nem lehet mit hozzá fűzni.  Ahol nincs helyben a híveknek Pásztora, pedig ez az épület a környék egyik legrégebbi katolikus temploma.

 Az evangélukus templom állapota nem változott 1958-óta. Központi pénz nincs a gyülekezet sem a rég már.  A hívek is elszegényedtek.

1962-ben a Váraljai Sádor cseléd háza égett le.

 

Krónika Nagygeresd

Pomogyi József feljegyzései

1963 ról.

Jan 1

Új évet kezdünk. Milyen lesz? Erre majd csak az évégén tudunk választ adni. Nagyon szeretném, ha az érkező esztendő jobb lenne, mint az elmúlt. Erre van egy kis halvány remény. Február 24-én új tanácsválasztás lesz. Az a hír járja, hogy a mostani tanácselnök nyugalomba fog vonulni. Bízom benne, hogy a majd megválasztandó új elnök fog valamit tenni, mert a mostani nem tett semmit, pedig 12 évig viselte a hivatalát.

 Jan 5

A hideg napokat egy kis enyhülés váltotta fel, de nincs benne köszönet. mert a zuhog az eső. A föld fagyos, a vizet nem tudja beinni, így bokáig járunk a vízben.

Jan 7

Még mindig rendületlenül esik az eső. Víz víz mindenütt. Este kultúrházban voltam. A párttagok gyülekeztek politikai szemináriumra. Huszonnégy párttag van a községben. Németh Pál a községi párttitkár. A község lakó Ruszki Palinak nevezik, mert édesanyja orosz nő

Jan 11

Ma fejezték be a község villanyhálózatának átépítését. A szerelők emberfeletti munkát végeztek. Vad hidegben, viharos szélben. Mászták a magas betonoszlopokat. Sokat fáztak. A község lakói csodálattal nézték erőfeszítésüket.

Jan 13

 Második napja tart az ítéletidő. Esik a hó vad szél, tombol. Az utakat hófúvások borítják. Ma körvadászatot akartak tartani, de a vad szélben nem lehet lőni.

Jan 14

Reggelre megállta szél az autóbusz azonban nem tudott jönni a gyerekekért, mert az utakon magas hótorlaszok vannak. 13 gyerek vállalkozott csak, hogy eljön velem iskolába Vasegerszegre. Nem kell ezen csodálkozni, hogy többi ithon maradt, mert -15 fok hideg van.

Jan 17

-18 fok hideg. Nagyon keményen tartja magát a tél. Mindenki behúzódik. Esténként tanácstagi jelölőgyűlések folynak. Csendes gyűlések ezek. Csak rövid beszélgetések.

Jam 19

 Reggel végigszaladt a hír a faluban. A rádió bemondta, hogy január 21-től  február 3-ig minden iskolában szénszünet lesz. A gyerekek igen vegyesen fogadták ahírt. A jobb tanulók nem örültek nekí, mert nehéz lesz majd a szünnapokat pótolni. A rosszabb tanulók örültek, de a szüleik nem. A szénszünet érthető. A kemény és hosszú tél minden tüzelőt fölemészt. Sok család van a faluban, kiknek nem fog kitartani tüzelője.

Jan 21

Veszekedett hideg. Mindenfelé hófúvások. Az utak alig járhatók. A Tszben most silózzák a kukorica szárt. Kegyetlen munka. A vad hidegben, hóviharban a mezőn dolgozni szinte lehetettlen. Mégis kell, mert majdnem az egész kukorica szár kint van a határban. Még a háztáji földjén sem tudta mindenki levágni.

 Jan 31

 Minden nap csak a hidegről írhattam volna. Hóesés, vad szél, hófúvások. Alig bontottak ki egy utat, a hó már belepi. Nagyon sok vonatot leállítottak. Az időjárás még a disznóöléseknek sem kedvezl. A füstölőkben megfagynak a húsok. A fagyos húst nem fogja meg a füst. A Tsz-ben ma kristálycukrot osztottak. A cukorrépa munkálati után kapták.

 Febr 4

 Mindnen nap csak azt írhattam volna, hogy keményhideg, vad szél, erős hófúvás. Az emberek alig mozdulnak ki a házból.

Ma újra megkezdődött volna a tanítás. Az autóbusz azonban nem jött. Így csak egyedül mentem az iskolába. A tantermekben dermesztő hideg volt.  Megjelent egerszegi gyerekek is nagykabátban dideregtek a kályha melett.

Febr 5

Reggel megjött az autóbusz, de délben már nem tudott hazahozni bennünket, mert Vasegeszeg előtt bent rekedt a hóban. 3 lovaszekér jött elénk az egerszegi dombra.

Febr 6

Szélcsendes, derült, szép nap. Délelőtt a Termelőszövetkezet megtartotta a zárszámadó közgyűlést. Csak a szegénységről és lemaradásról tudott a vezetőség beszámolni. Bevételük a tervezettnél l millió forinttal kevesebb volt. Minden hibát az időjárásra igyekezte hárítani. Nem akarják észre venní hogy a hibák oka a vezetők hozzánem értésében és a tagság lústaságában van. A közgyűlés½ 9-kor kezdődött és 13 órakor lett vége. Utána kiosztották az áldomásra szánt bort. Hamarosan jól álltak a közgyűlés résztvevői Alig tudtak haza botorkálni.

Febr 7

Járhatatlanok az utak. A gyerekek is itthon maradtak. A kultúrotthon halljában próbáltam tanítani őket. Nehéz volt, mert nem lehet befűteni jól, hideg volt, meg ülőhely is kevés volt. Mégis valamit hallottak.

Febr 9

 Megcsendesedett a szél. A hideg is alább hagyott. Délben egy kicsit olvadt. A TSz tagoknak gabonát osztottak. 1-2 zsákkal jutott minden házba.

Febr 16

 Ma meg ijedt a falu. Az autóbusz reggel elvitte a gyermekeket. Vasegeszegen az z iskola előtt kerülni akart egy szembejövő teherkocsit, az út szélén lévő magas hófúvás elkapta a jobb első kerekét és az egész kocsi gyengén oldalra dőlt. A leszálló ajtót nem lehetett kinyitni, ezért a gyerekek a vezető ajtaján másztak ki. 10 óra körül hozták a hírt a faluba. A szülök természetesen megijedtek, de rövid telefonálás után megnyugtattuk őket, hogy semmi baj nem történt.

Febr 23

 Minden nap csak az időjárásról írhattam volna.- Erős fagy. Goromba szél. Havazás hófúvás. Elkeserítő időjárás. Mindenki a tüzelőről beszél. Fogytán van minden.

Febr 24

Reggel 7 órakor kezdődött a választás. Oerszággyűlésiképviselőt, megyei, járási és községi tanácstagokat választott a falu népe. Csendben,zavarás zökkenő nélkül folyt le. Egy jelöltet sem húztak ki. Ellen szvazat is csak 6 volt. Negyed 11-kor már be is fejeződött a szavazás.

Febr 28

Este megalakult az újjáválasztott községi tanács. Elnök Könczöl Sándor (Göczöl) Elnökhelyettes Németh Pál, tikár Varga János. Végrehajtó bizottsági tagok: Könczöl János és Németh Sándor.

Márc 1

Délután volt egy kis csoda a faluban. A TSz egyik lova fölfordult a falu közepén. Szerencsére közel volt az állatorvos, ki mindjárt eret vágott rajta. 5 liter vért vett ki belőle. Azt állapította meg, hogy a lovat agyon etették. Jól is nézek ki a Tsz lovai. A kocsisok nem csak a kiadott bőséges porciót eteik meg a lovakkal, hanem igyekeznek mindig szerezni egy kis pótlás. Így természetesen sokba kerül a Tsz-nek a tartásuk. Sokat etetnek, és keveset dolgoztatnak a lovakkal.

Márc 5

 Megindult az erőteljesebb olvadás. Mindenütt víz van. A közigazgatási szervek megkezdték a felkészülést az árvízveszélyre. Sajnos csak papíron. Mindenféle szép kimutatás készült, hogy milyen anyagok állnak rendelkezésre Árvíz esetén. Ezeket az anyagokat azonban sehol nem lehet felleni. A TSz-ben kefélik a kukoricát. 3 vagon kukoricátkell elszállítani a Terményforgalmi Vállalathoz. A kukoricát azonban vastagon penész fedi. Minden kukoricacsövet megkefélnek zsurolókefével. Szépen megtisztulnak.

Márc 7

Kukoricaszedés hóban. A tél folyamán néhány gazdával egyszer összeszámoltuk, hogy mennyi kukorica marad szedetlenül a határban. 10.000 négyszög ölet számoltunk össze. Lehetett volna rajta 20 szekér kukrica. Ma kimentek, hogy összeszedjék azt amit az állatok meghagytak, vagy amit a hó alól nem tudtak kikaparni. Másfél szekérrel tudtak összeszedni. A többi már elveszett.

Márc 8

 Tengerré változott a falu. Erőteljesebben indult meg az olvadás. Az olvadt hólé az utakon hömpölyög, mert az árkok tele vannak jéggel. A hidak allatt nem tud elfolyni a víz, mert az is mind befagyott. Mindenki igyekszik a víznek utat vágni. Nehéz feladat ez, mert a föld fagyos. Szerencsés ember az, akinek jó gumicsizmája van. A boltokban most nem lehet gumicsizmát venni, mert elkapkodták. A Répce erősen dagad. Ha így megy tovább, akkor hamarosan kilép a medréből.

Márc 9

Kiáradt a Répce.  Délután ½ 5-kor már átfolyt az egerszegi úton. Éppen ott voltam. Percek alatt elöntött az útból több mint 100 métert. 10-12cm vastagon ömlött a víz. Azt hiszem, hogy egy darabig el leszünk zárva Vasegerszegtől.

Márc 10

Vasárnap van. Mindenki az az egerszegi úra jár ki. Nézi a vizet. A víz kisebb jégtáblákat sodor át az úton. A víz mélysége 22-25 cm már az úton. Reggel kitették a táblát, hogy az út lezárva.

Márc 11

Reggel Tompaládony felé mentünk iskolába. Már arra is veszélyes volt elmenni, mert a Metőcnél vastagon ömlött át a víz az úton. 20 méter hosszúságban az útkoronát is elmosta. Az autóbusz nehezen vergődött át rajta. Délután megnéztem a Répcét. Még bele mertem menni a vízbe. Erős volt a sodrás, de nem lehett látni, hogy emelkedne a víz. Nyugodtan visszamentem hogy megtartsam a könyvtár órát. Fél hatkor végeztem a könyvtárban. Nyugodtan indultam haza. A faluban azonban már mindenki jött velem szebe, hogy megnézzék az árvizet. Magam is visszafordultam. S meglepve láttam. Hogy a kultúrház kertjéből már nem lehet kilépni, mert a híd előtt is már víz van. Ez már árvíz. A Bokkon köz végére septében néhány szekér trágyát hoztak, hogy az egyre emelkedő víz útját elzárják. A fél falu népe ott tolongott a víz partján s figyelték, hogyan emelkedik a víz szintje. A víz szélére botokat tűztek s mindenki a maga botját figyelte. Rövidesen nyilvánvalóvá lett, hogy az ár lassan de biztosan növekszik. Mindenki látta, hogy védekezni kellene. De nem volt a községben senki, aki az irányítást a kezébe vette volna. A Tanácselnök és a tanácstitkár már reggel elutazott. Az elnök 2 hetes, a titkár 4 hónapos tanfolyamra. A helyettes tanácselnök, Németh Pál sehol sem volt. Csak este 10 órakor láttam mikor szüleitől ment hazafelé. Estefelé már a malom is segítséget kért. Az egyik raktárt, melyben 30 vagon árpa volt felhalmozva, elöntéssel fenyegette az ár. Hiába volt a könyörgés. A TSz vezetői jóformán meg sem hallgatták, hogy mit kérnek. Csak a kisgeresdi brigádvezető Simon Kálmán adott 3 fogatot és néhány ember ment ki segíteni. Éjjel két óráig hordták a nehéz zsákokat. Akkor már annyira kimerültek, hogy állni is alig bírtak, pedig még mindig volt a raktárban5-6 vagon árpa. A malmot a víz alulról kerülte meg. A vámocsaládi malomnál jégdugó keletkezett s nem engedte a vizet tovább folyni. Böröndi Antal a keverő művezetője le is ment a vámoscsaládi malomhoz, hogy a zsilipeket kinyissa, de azok le voltak fagyva. Visszafelé már futnia kellett, mert a víz már nagyon szorította.

A faluban a tanácstalanság tovább tartott. Horváth János tűzoltóparancsnok kerékpáron ment a veszélyeztetett pontokra, de ő is csak vizet tudta figyelni. Senki nem jött segíteni. Az emberek az utca közepén tárgyaltak s közben emlegették hogy 1916-ban nagyobb árvíz volt. Nem vették figyelembe, hogy a védőművek akkor jobb állapotban voltak, mert a község akkori földesura Mesterházy Ernő állandóan javíttatta, erősítette a töltéseket. Este 10 óra körül néhány ember kiment a Répce kertek alatt húzódó bal partjára, hogy megnézze, nem fenyegeti -e onnan veszély a községet. A víz akkor kezdett átszivárogni. Két szekér tágyát vittek akkor hamar ki, hogy veszélyesebb helyeket betömjék. A sötétben azonban nem sokat láttak. 11 órakor az utcán csoportosuló emberek is hazaindultak, mert látták, hogy semmit sem tudnak tenni. Én is hazajöttem s lefeküdtem. Feladatom az volt, hogy árvíz esetén az elsősegély ellátást szervezzem meg. Ezt el is végeztem. Kisgeresden Németh Gyula vezetésével egy 4 tagú járőrműködött. Nagygeresen pedig Németh Gyurka bácsival felváva láttuk el a szolgálatot. Igaz a váltás abból állt, hogy hol a cigánygyöpnél, hol a Bókkon közben álltunk hol együtt, hol meg külön-külön figyeltük. Hogy hol és mit tudnánk segíteni.. Sajnos nem sok lehetőség volt a segítésre. ½ 12-kor lefeküdtem. Hiszen hiábavaló lett volna a további ácsorgás. . Csak reggel értesültem, hogy 3/4 12-kor riasztották a községet

Márc 12

Már ½ 4-kor talpon voltam. Első utam a Bókkon közbe vezetett. Az ár bizony nőtt az éjjel. Nem volt senki a közelben, csak az útzáró táblánál őrködött a két fiú. Ők mondták, hogy az éjjel 2 óra felé szovjet katonák jöttek s kimenetek a vámoscsaládi malomhoz. 6 óra felé kezdett élénkülni a falu. Ekkor mondta Németh Gyurka bácsi, hogy éjjel ½ 12-kor dobszóval riasztották a falut, de nekem nem szólt, mert tudta hogy későn feküdtem le. Ők kimentek, de nem tudtak semmit sem tenni. Az éj folyamán megjött Molnár László a vizügi igazgatóság szakembere és Szenttgyörgyvölgyi törzsőrmester a hegyfalui rendőrőrs parancsnoka. Ők hamar áttekintették a helyzetet és látták, hogy komoly veszély fenyegeti a falut, katonai segítséget kértek. Termézetesen ez sem, ment gyorsan.

 Reggel még értünk jött az autóbusz. Tompaládony felé mentünk. Midenfelé az ár emelkedését figyelhettük meg. A cigánygyöpnél már szembe jött velünk Bokor Ernő a vasegerszegi tanácstitkár, ki a mienket helyettesítette. Ő sem tudott nyugodni. Tompaládonyban iszonyattal néztem hogy mit művelt a Metőc. Hatalmas erővel ömlött át a víz az úton. Az útkoronából már sokat elmosott. A hegyfalui malom körül még borzalmasabb volt a látvány. A mezők helyén hatalmas tenger. A víz sokat emelkedett. Az iskolánál is tenger fogadott bennünket. Az udvart víz borította. A szenes kamrához, WC-hez nem lehetett eljutni. Gumicsizmás fiuk hordták ki társaikat a WC-hez. Bakó István tanár lakását nem lehett megközelíteni. 60 70 cm-es víz borította az iskola környékét. 11 óra körül előhozták a vasegerszegi tűzoltók szivattyúját. Próbálták szívatni a vizet, de nem lehetett észrevenni, hogy millimétert is apadt volna. Közben az eső is megeredt, úgy a víz inkább szaporodott, mint fogyott..

 Délben korán hazajöttünk. A Metőc már apadt kissé. Nem folyt már át az úton. Itthon azzal fogadtak bennünket, hogy a katonaság már itt van és a Répce jobb partját, robbantják. A katonák a vámoscsaládi malom gátját robbantották ki először. Majd felfelé jöttek s néhány helyen kirobantották a partot. az egyik robbantási helyet rosszul választották meg, mert a kiömlő víz éppen a TSz szénakazaljának vágódott. Az utósó robbantást a Várhely magasságában végezték. A falu népe az inenső partnál figyelte a katonák hősies munkáját. Egy Főhadnagy vezetésével 18 katona küzdött az árral. A jobb oldalra, a rétekre felé akarták terelni a vizet. Hogy, ezzel megmentsék a falut. Nehéz dolguk volt. Térdig jártak a fagyos vízben. Legtöbbjén gumicsizma volt, de a víz felül folyt be csizmájukba. Délután 4 óra felé jutott csak eszükbe az asszonyoknak, hogy meleg helyet kellene készíteni a katonáknak hol kissé meg szárítkozhatnak. A TSz könyvelői Istenes Istvénné Nagy Istvánné, Németh Sándorné és segítőtársaik dr Török Józsefné, Bencsik Sándorné, özv Varga Lajosné. Németh Istvánné kittetek magukért. Pillanatok alatt meleg szobát készítettek. A falu népe rövid idő alatt nagyon sok kenyeret, sunkát szalonnát tojást hordott össze, hogy étkezéshez is jussanak a a katonák. Nem kellett senkitől sem kérni. Mindenki hozta magától szívesen.

 A délután folyamán már megjelentek a járás a megye vezetői is. Reggel még senki sem hitte el, hogy községünk veszélyben van. Saját szemükkel győződhetek meg, hogy nem jelentettünk valótlant. Igérték és adták is volna a további segitséget, de nem volt rá szükség. A veszélyezetett partokat meghordták trágyával. A kertek alatt már elég erősen szivárgott a víz. Németh Gyurka bácsival néztük végig. Nem volt idő a késlekedésre. Nyolc helyen már elég jól jött a víz. Hamar kivittek a kocsisok néhány szekér trágyát s így sikerült meg akadályozni, hogy a víz áttörje a partot.

Este 8 óra körül Bokor Ernő tanács titkáral végig jártuk a falut. Kisgeresden, Németh József házát bizony erősen fenyegtte a víz. A tejcsarnok felől érkező víz Bencsik József háza mellett nem tudott elfolyni. Az egyre szaporodó víz, már veszélyezetett néhány házat. A közben kiérkező rendőrökkel a tejcsarnok előtt levő átereszt elzártuk, hogy a vizet a fölső nagy árok felé szorítsuk.

 A Répce 22 h-kor kezdett apadni. A katonák is abbahagyták a munkát. A kultúrházban száritgatták ruháikat. A víz mellet csak figyelők maradtak. Éjfél után szétoszlott  a vezérkar is a katonák is elhagyták a falu.

22 h-kor a járási tanácselnök hozta a hírt, hogy a déli órákban Vásárosmiskén a villám halálra sújtott 2 ember, a harmadikat meg kórházba kellett szállítani. Mindenki megdöbbenéssel fogadta a hírt.

 Márc 13

Már reggel a Répcét vizsgáltuk. Az éj folyamán 20-25cm-t apadt. Reménykedni kezdtünk, hogy túljutottunk az árvízveszélyen. Nagy megrökönyödésünkre délelőtt 10 órra a víz 10 cm-t emelketde. Estére azonban tovább apadt a víz.

Az autóbusz ma nem tudott értünk jönni, mert Jákfánál kilépett a Kőris. Hosszú szakaszon elöntötte az utat. A községben lakó Horváth József rendőr szakaszvezető mondta el, hogy az éj folyamán Ölbőn ki kellett lakoltatni néhány családot, mert a Kőris veszélyeztette a falut. Mint mesélte még 75 éves ölbői emberek sem emlékeztek ílyen áradásra. Ugyancsak Ő mondta, hogy a vásárosmiskei villámsújtás harmadik áldozata is meghalt a sárvári kórházban.

 Márc 14

Sokat apadt a Répce. A hidra már száraz lábbal is fel lehet jutni. Németh József útőr rögtön munkához fogott. Bazaltkővel teríti a megrongált utat. Vasegerszegre még nem lehet gyalog átmenni, mert az aljban még ömlik a víz.

 Márc 15

 A Répce felől már nem fenyegeti veszély a falut. Most a talajvíz okoz fejtörést. A Kutak már csordultig telet. Az idős felnőtt emberek egybehangzóan mind állítják hogy ílyen magasan még sohasem állt a kutakban a víz. Az Én pincém is tele van vízzel. Van 20cm mély. A szomszédok mondják, hogy még soha sem hallották, hogy ebben a pincében víz lett volna.

Márc 16

Lefutott avíz az egerszegi útról. Éppen egy hétig tartott az áradás. Nagyon megrongálta az utat a víz.

 Márc 20

Sándor József Benedek Zsákban hoznak meleget tartja a szólás. Az idei évben azonban elmaradt a meleg. Eső, hózápor, hideg. Télies idő, pedig mindenki a tavaszt várja Az átázott meglazult talaj bajt is okozott. Velekayék háza fala kibillent. Hatalmas dorongokkal támogatták meg. Este tanácsűlés volt a kulúrotthonban. 7 órára szólt a meg hívó. A 19 tanácstagból 3/4 nyolcra jelent meg 10 fő, hogy meg lehessen tartani a tanácsűlést. Az egész űlés egy komolytalan cirkusz volt. Az utoljára érkező tanácstagok voltak a legtürelmetlenebbek. zajosan követelték, hogy fejezzék be a tanácsűlést, mert 1/4 9kor fotball mérkőzést közvetít a  rádió. Nagy István tanító a művelődési otthon igazgatója volt az előadó, ki a község kulturális helyzetéről számolt be. A kuturház előző évi munkáját ismertette, 20 mondatban, de a tanácstagok még azt sem hallgatták meg.  Állandóan beszélgettek ki bemászkáltak. hangosan, vihogtak.  Én, mint meghívott vendég fanyaran figyeletem az ülést. A község élete gazdasági, kulrúrális, egészségűgyi szempontból nagyon siralmas. Ilyen tanácsülések mellett azonban nem várható javulás. A sötétségbe, tudatlanságba fog sűllyedni a falu. A tanácsűlés végén Varga János vb titkár bejelentette, hogy a jelenlevő végrehajtó bizottsági tagoknak esküt kell tenni Könczöl János a Hazafias Népfront elnöke, Vb tag azt kérdezte, hog kik a aVB tagok. Ő volt éppen az, aki javsalatot tett még a választások előtt tanácstagok személyére. Vb tagokra és nem tudja kik a VB tagok?!? Mit várhat a község népe az ilyen vezetőktől.

Márc 22

 A Répce megint árad. Az egerszegi utat már megint elöntötte. A kutak már majdnem kicsordulnak.

Márc 23

 A vasegerszegi iskolánál a gyerekek fecskét láttak ma. Fázni és éhezni fognak a tavasz kis hírnökei.

 Márc 24

Este Jancsó Adrienna ballada estet tartott a kultúrházban. Népballadákat szavalt. Kisérője Dr Sárosi Bálint népzene oktató volt. A termelőszövetkezet a tagok részére megváltotta a belépőjegyet. Kb 50 felnőtt s 15 gyermek hallgatta végig nagy örömmel a szép előadást.

 Márc 29

 Három napja már szép idő van. A gyerekek már a szabadban játszanak. Csak a labdarúgás megy. Mintha más játékot nem is ismernének. Vagy talán nem is?

 Már 31

Délben 12h 45 kor jégeső volt, 5-6 perces megszakításokkal többször is megeredt. Apró borsó nagyságú volt a jég. Kárt nem okozott.

 Április 1

Az esőzések hatására kiáradt a Répce. Délután már elöntötteaz egerszegi utat. A domb alatt, az első áteresznél az út 300 méter hosszúságban víz alatt áll.

Ápr 3

Meghidegült az idő, lassabb lett az olvadás. A Répce visszahúzódott a medrébe. Megszűnt az árvíz. A felszabadulás emlékünnepélyt este tartották meg a kultúrház nagyterme tele volt.

Ápr 5

Megkezdődött a tavaszi munka Javult az időjárás. A TSz megkezdte az árpavetést. Az asszonyok  is megkezdték a veteményezést. Az udvar első részében kerítenek el egy kis részt, hol hagymát, káposztát, sárgarépát, petrezselymet, salátát termelnek. Általában kevés konyhakeri növényt termelnek. Étkezésük még a hagyományos a falu népének.

 Ápr 11

 Domokos Pál Péter népdalgyűjtő látogatott el a faluba. Hosszas beszélgetés után néhány házat látogattunk meg. Szakavatott érzékeny füle rögtön észrevette, hogy mit kell meg örökíteni, mit érdemes észre venni.

 Ápr 12

A termelőszövetkezetben 30 kh árpát tudtak elvetni. Nem tudták a vetést folytatni, mert nagyon puha a föld. A falu népe keserűen figyelte a felhőket, mert az árpát még mindig nagyon fontos abraktakarmánynak tartja.

 Ápr 14

Húsvét vasárnap. Szemerkélő eső, hűvös szél. Délután ágkupacok árverése volt.. Gyenge kupacok voltak, vékony ág volt benne. Magasra felverték a z árát. 240-250 Ft-ért kelt el egy-egy kupac.

Ápr 15

Délután folytatták az ágkupac árverést. Az egerszegi oldalon már drágábbak voltak. Igaz valamivel jobbak is voltak, de így egy ágkupacot könnyen behozott egy lovas szekér. Egy-egy ágkupac általában 1x 1x3 m  nagyságú volt. Egy-egy ledöntött fa minden részét a tuskó kivételével belerakták.

Este az ifjúság kabaré estet rendezett. A falu népe megtöltöte a nézőteret. A műsor után reggel 4 óráig tartott a táncmulatság.

 Ápr 18

Kukorica szárvágás. Az Ősz folyamán nem tudták a kukoricaszárat teljes egészében betakarítani. Természetesen a területet sem tudták felszántani. Ma kezdték el az őszről elmaradt munka befejezést.

Ápr 19

 A termelőszövetkezet állatállományát meg kívánják javítani. Legelőször is az egészséges állomány kialakítását kívánják meg valósítani. Ma az „elreagált” teheneket elszálltan Répcelakra. Az állatorvos minden tehenet beoltott. Amelyik tehén oltása megkeményedett az, fertőzött „elreagált” volt.

 Ápr 29

Kimérték a háztályi krumpli földeket. Délután az egész falu itt szorgoskodott s ültette a krumplit. Egy-egy tag annyi krumpliföldet kapott, amennyit kért. Általában 100-150 ölet irattak. Kevesen voltak kik 200 n ölet ültettek.

Máj 1

 Délelőtt 9 órakor kis csoport gyülekezett a tanácsház előtt hogy felvonulással köszöntse május l-t.  Az iskolás gyermekek és k-b 25-30 felnőtt férfi volt jelen. A gyermekek útközben énekeltek, de a felnőttek nem kapcsolódtak be az énekbe. A kultúrházban rövid ünnepség volt, majd a televízió közvetítését nézték meg.

 Máj 7

A termelőszövetkezet majorjában hídmérleget építenek. Most ássák a mérleg gödrét. A készülő gödörben téglafalat találtak, melynek téglái kézzel vetett nagyméretű téglák voltak. Senki sem emlékszik pontosan arra, hogy milyen épület alapjait találták meg. Az öreg emberek azt emlegették, hogy ezen a helyen valamikor borospince volt.

 Máj 12

 Szentivánfán rendezték a járási Tűzoltó versenyt. Kocsifecskendőről való szerelésben 26 csapat indult. A nagygeresdi csapat a 21. lett.

 Máj 19

Ma kihajtották a szarvasmarhákat a legelőre. A TSz állományát és a háztáji állományt külön legeltetik. A TSz állományát a gúlyások őrzik. Ők délben behajtanak, mert délben is van fejés.. A háztáji állományt sorában őrzik. Mindenki minden kijáró után egy napot őriz.

Máj 20

A Község Járdaépítést tervez. Ma 30 métermázsa cementet hozta. Ez az első mozzanat.

Máj 23

 Szerelik a hídmérleget a Tsz-ben- A sárvári cukorgyár 2 szakembere építi.

 Jún 13

 A termelőszövetkezet elég sok borsót vetett. A szedésre azonban kevés munkaegységet írtak. Így a nép nem ment borsót szedni. Ma kidobolták, hogy mindenki mehet szedni. A nem tagok is. Felesbe lehet szedni.

 Jún 20

A tél folyamán (december-január) hónapokban felújították az utcai vezetékeket. Ma a házak csatlakozó vezetékeit kezdték el kicserélni. Minden házhoz külön vezetéket húznak az oszlopokról.

 Jún 27

 Özv Németh Sándorné (Vacskó Nanica néni) Petőfi Sándor utca 12 sz. háza előtt megkezdték a járda betonozását. Nagy Zoltán szentivánfai kőműves végezte a betonozást. Azok a háztulajdonosok segítettek, akik előtt folyt az építés.

 Jún 29

 Megkezdődött az aratás. A Bagsál melett kombájn vágta az őszi árpát.

Aug 10

A termlőszövetkezetben a munkaegységre előleget fizettek. Nagy volt az öröm. Elég sokan jó áldomást ittak.

 Aug 12

 A Ma sok gabonát vittek ma a piacra. Minden hétfőn van piac Sárváron. Majdnem minden héten megy egy szekér a piacra. Legtöbbször csak választasási malacokat visznek. Csak gabona osztás idelyén visznek gabonát is..

 Szept 4

 Tegnap TSz-ben egy fiatal bikának eltörött a lába. Eddig a kényszervágott állatot mindig, elvitték Csepregbe.  Most a tanácselnök itthon fogta, s itthon mérette ki hatósági áron. Nem volt magas ez az ár, 1 kg= 20Ft, mégis nehezen fogyott el. Érthető, mert a Tsz, ha ünnepek előtt vágott, akkor a tagok részére 10 forintért a kívűl állónak 20 forintért mérték a húst.

 Szept 5

 Tüdőszűrés. A falu 10 éves kornál idősebb lakóit mind átvilágították. Röntgenfelvételt készítettek mindenkiről.

 Okt 28

A vöröskereszt alapszervezete két év óta haldoklik. Ma este megpróbáltuk feltámasztani. Gyűlést hirdettünk. Négy asszony jött össze. Gyenge redmény. Újra kell próbálkozni.

Nov  3

 A temetőhöz vezető utat javították ma társadalmi munkában. Nagyon rossz volt már. Az előző tanácselnök semmit nem javíttatott.

 Nov 16

 Szombat délután a boltban nagyon sokan voltak. 1/ 5 kor Halász Géza boltezető észrevette, hogy a boltban valaki illetéktelen járt. A boltot rögtön kiürítették, bezártak mindent s értesíttették a rendőrséget.

 Nov 17

Reggel megjöttek a sárvári nyomozók. Rövid idő múlva már Sári Pista már beülhetet a rendőrség kocsijába. Látták, de Ő maga is bevallotta, hogy több alaklommal a háztetőn keresztül a padlásra onnét a raktárba, s az üzlet helyiségbe ment be. Több dolgot vitt el.

Dec 4

 Befejezték a szántást a határban. Nagy szó ez. Könnyű lesz tavasszal a kuorica kapálás.

 Dec 6 Dec 15

 Két asszony a temetőben rendezkedett. A Karcsay kriptánál elmozdult téglákra lettek figyelmesek. Közelebb lépve egy zsákot láttak. Később segítséget hívtak s kiemelték. Kiderült, hogy a zsák félig volt rakva a boltból szármató holmikkal. Ez lett a perdöntő. A nyomozás során gyanúba vették Halász Gézát, hogy összes leltári hiányát a Sári Pistára akarja kenni. Sári Pista ugyanis eddig csak azt vallotta, hogy csak a pénztárból vitt el pénzt. Most egy fél zsákra való ruhanemű, befőtt, aprópénz került elő. A rendőrség hamar érte jött.

Dec 22

 A nagygersdi majorban a vízszivattyúnál rövidzárlat miatt tűz keletkezett. A tehénistálló melletti rész gyulladt ki. Nem okozott kárt. Az ajtó s egy deszkafal égett meg.

 Dec  23

 Nagyon rosz idő. Erős Hófúvás, hideg, nagy szél. Az utak járhatatlanok.

 Dec 24

 Karácsonyeste. Még élnek a népi játékok, szokások. A gyermekek a pásztorjátékkal járták a házakat. Több csoport is alakult. Néhány gyermek egyenként, vagy kettesével járta a házakat s karácsonyi éneket énekeltek.

Dec 25

 Hej regü rejtem…. Hangzott fel ma este a legények ajkán. Egy csoport járta végig a falut.

 Dec 28

 Ma ítélkezett a sárvári járásbíróság Sári István felett. Három és fél év börtönbüntetést kapott.

Petőfi MTSz Nagygeresd

 Pomogyi József tanító részére. Egy levél, amelyben közlik, hogy a 2000 öl illetmény földjének művelési diját 478 Ft-ot a temelőszövetkezet pénztárába befizetni sziveskedjen.

Kelt 1963 Január 8-án(eredeti).

 Mennyi volt abban az időben ez az összeg. A tanitói fizetést nem ismerem. Én akkor a sárvári Járási Szociális otthonban voltam könyvelő. Havi 1530 Ft ért. Igaz ebből a pénzből csak 3  %  nyugdíjjárulékot vontak.

Ferb 24-én  országgyűlési és tanácstagválasztások voltak. A kornak megfelelő megszólítás nélküli értesítő megtekinthető a múzeumban.

A Nagygersdi könyvtár.  A cim felett: Végrehajtóbizottsági ülésre készitettem.

 A helyi olvasási kedv régmúltra tekint vissza régi jegyzőkönyv tanúsága szerint Olvasókört szerveztek, írja a bevezetőben a tanár úr könyvtárosként.

A jelenlegi könyvtár1951-ben létesült. Az első munkanapló szerint 1958-ban a könyvtáros 31 kötetet kölcsönzött.

1959-ben a könyvtárkönyv állomána 266 kötet a beiratkozott olvasó 39 fő és 143 kötetet kölcsönöztek 1961-ben már 117 beiratkozott olvasó 1677 kötete kölcsönzött. A Könyívtár könyv állománya1962 ben 830 kötet. Ebből 461 kötet, letéti a a járási könyvtártól, 369  kötet saját anyag .Beiartkozott olvasó 167. Kikölcsönöztek 3900 könyvet. Jó szervező volt a Tanár úr. Sok felnöt is elkezdett könyveket kikölcsönözni. A beszámoló végén a javaslatai. A Község lakó számára Pályázatot kiirni:”Mit tudnak a Geresdi olvasókör”röl. A volt olvasókör emlékeit felkutatni és összegyűjteni.

 A volt olvasóköri tagok visszaemlékezéseit rögzíteni. A centenáriumra az olvasás, a könyvtár fejlődéséről tablót készíteni. A centenáriumra ünnepséget rendezni. Mindezen feladatok elvégzésére bizottságot szervezni. 1963 szeptember 21  Pomogyi József.(eredeti.

Ha valakit egyszer a lelkesedés elkap. Mennyi minden elő jött volna, ha az a volna ott nem lett volna. Sem iratokban sem emlékeim között nem találok semmit hogy bármi is megvalósult vona ezekből. Igaz a helyi Párt és ifjúsági szervezeten kívűl mást nem is lehetett szabadott abban az időben mozgósitani.

1963 nov 14-én kelt a következő levél

Pomogyi József V.K. titkár Nagygeresd a Községi tanács végrehajtó bizottsága értesíti a fenti címet, hogy 1963.évi.nov. 21-én csütörtökön déli 12.órakor tartandó VB.ülésen napirendipontként tárgyalja: Tisztasági mozgalom értékelését. Az előadó a helyi vöröskereszt alapszevezet titkára lesz. Kérem szíveskedjék felkészülni, és a beszámoló két példányát írásban a közsgégi tanácsra beadni. Aláírta Könczöl Sándor VB. Elnök.(eredeti)

 A Tanár úr krónika leírásában szerepel, az hogy a Tanács elnök, aki saját maga sem tudta hogy hivatalosan hogyan anyakönyvezték Nem K-val, hanem G vel kell írnia a nevét. Vajon a Személyi igazolványa Párt tagsági könyve egyéb iratai is rosszul voltak kiállítva?

 Tisztasági Mozgalom helyzete Nagygeresden

 Ceruzával az a tetejére írva: a végrehajtóü bizottság ülésétre készítettem.A Tanár úr röviden leirja mozgalom keletkezésének történéseit. Majd jön az óvatos kritika: „Községünkben papíron megszerveztük az akcióbizottságot, de a mult években csak egy alaklommal sikerült űlést tartani. A közönyösség okát most nem akarom taglalni” jól is tette.

A Mozgalom leg lényegeseb feladata a falvakban a Tiszta rendezett házak udvarok tulajdonosainak kitünetése. „A folyó évben(1963)  10 ház  nyerte el az oklevelet.”Ezen házak tulajdonosai Táblát kaptak amit a ház utcai homlokzatára kelett kirakni”Tiszta udvar Rendes ház” felirattal. Nincs felejgyezve ki is kaptak ilyen táblát.

 Az iratban részeletesmn taglalja a falu tisztasága kapcsán a település helyzetéből adódó, szerinte lősztalajra épült a falu.Így a talaj eső esetén nagyon hamar felázik a mezei utak sárosak lesznek és szekerek, járművek a faluba hordják a sarat. Egy évben egyszer a behordott sarat letakaritják. Nem kis mennyiség. A mezei utakat kellen terherbirsukban megerősetiteni. Sok társdalmi munkával. A Másik gond a kutak víz minősége. Szerinte:”Bármily gondosan építenek is meg a községünkben kutat víze már eleve fertőzöt, mert a víztisztító kavicsréteg elhelyezkedése nem megfelelő. Csak mély fúrású kuttal lehetne megoldani a község ívóviz problémáját”.  Igaz, a helyi ásott kutak csak a talajvíz szintig készültek.  Taglalja a jelentés a sok szúnyogt. Egyig szaporodási helyüként a gondozatlan Karcsai kertet jelöli, a másik pedig a falu területén lévő két-három nagyobb gödör. Javasolja a park kitisztítását és a gödrök betömését, ez utóbbit azonban megvalósíthatatlanak nevezi.

 Ir a Tsz majorok állapotáról is nem, dícsérő módban. De megjegyzi hogy mind kettő a múlt században épült. Szilárd utburkolattépítését javasolná. Meg a majorok kitelepítéséról ir. A trágyadombok megszünetése is szükséges lenne.

 „Első és egyben legfontosabb munka a felvilágosítás, oktatás lenne. Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a község népének megmutassuk a mai kor egészségügyi követelményét. A község közterületeinek rendjét minél előbb meg kell valósítani, hogy a lakóházak tulajdonosai is kedvet kapjanak a rendhez, tisztasághoz.

Emlékszem a Tiszta udvar Rendes ház táblák első kiosztása mennyire megmozgatta a falut. Mindenki szerette volna, ha az Ő házán is olyan diszelegne.

 

Krónika Nagygeresd

 Pomogyi Jószsef feljegyzései 1964-ről

Jan 1

A szilveszteri mulatság reggel 5 h-kor fejeződött be. Nincs róla mit írni. Az iváni zenészek húzták a talpalá valót. 1 primás, l kontrás, l bőgős, l cimbalmos.  Tudás szintjü nem valami magas, de aránylag olcsók.

 Jan23

Az első enyhébb nap. November 25-e óta tartott magát a kemény hideg.

 Jan 28

Régen a parasztember addig nem ment ki a határba még valahol havat lehetett látni. Ez a szemlélet már változik. Bár még fagyos a föld hófoltok borítják a vetéseket, de a gépek már megindultak. Ma Horváth Sándor kit a faluban Pipás Sanyinak hívnak mütrágyát szórt Hoffer gépével az egerszegi dombon levő búzavetésre.

Febr 2

Mi lesz a medvével? A népi mondásszerint febr másodikán a medve kijön a barlangjából s megnézi, hogy milyen az idő. Ha szép napsütéses az idő és meg látja az árnyékát, akkor visszamegy a barlangjába, mert még nincs vége a télnek. Ha borús zimankós téli táj fogadja, akkor kint marad, mert már néhány nap van csak hátra a télből. Nem érdemes visszafeküdni. Délelőtt kisütött a nap, olvadt. Délután erős szél támadt.

 Febr 6

Este a kulturotthonban a Hazafia népfront helyi szervezete vezetőség választógyűlést tartott. Sokan vettek rajta részt. A nagyterem majdnem teljesen megtelt. A H.N.F négyévenként vezetőségválasztást tart. S ezen kívül, jaj de keveset tesz. A tanácsválasztáskor aláír, esetleg valamilyen ünnepségen képviselteti magát. 35 tagú bizottágot és 12 tagú elnökséget alakítottak.

 Febr 14

Délelőtt 9 órakor a termelőszövetkezetben megtartották a zárszámadó közgyűlést. Nem kiváló évet zártak. Volt is vita, mert sokan kevesebb munkával jobban akarnak élni.

 Febr 16

A Tsz-ben gabonát osztottak. Aratás után a munkaegységekre előleleg adtak. Most már megtörténik az egész évvégi elszámolás, úgy a munkaegységek után már pontosan ki lehetett mérni a részt.

 Febr l. Sokan mentek piacra. Malacokat és gabonát vittek. A választó malacokat 1200-1500 forintért adták el párban. A kukorica, Búza mázsája 400 forint volt.

Márc 4

 Ma árverezték az ágkupacokat. A határban az utak árkok melett álló fákat tisztogatták, nyesegették meg. A kupacok árát nagyon felverték.

Márc 8

 A termelőszövetkezet elnöke Könczöl János ma reggel a sárvári kórházban meghalt. Tegnap oprálták gyomorbajban Halála nagy megdöbbenést keltett a faluban.

Márc 10

Ma temették Könczöl János TSz elnököt. Nagyon sokan jelentek meg a temetésen, még vidékről is, hiszen az elhunyt több társadalmi szervnek is tagja volt.

 Márc 17

 Tervismertető közgyűlés a termelőszövetkezetben. Megválasztották az új elnököt Adorján István személyében. Sok embert meglepett ez a választás. Eddig elnök mindig a volt cselédek közül került ki. Az új elnök apja, Adorján Lajos Jómódú kisparaszt volt, ki az1930-as években még cséplőgéppel is rendelkezett. Egyik fia tanító, leánya Mesterházára ment férjhez egy jómódú paraszthoz. István fia polgárit végzett, s talán tovább is tanult volna, ha nem jön a II.világháború.

Márc 23

 Árvíz. A répce annyira tele van, hogy kicsordult. Az egerszegi domb alatt már keresztül folyik a víz az úton

Márc 24

A víz emelkedik. Az egerszegi útból kb. 300 méter víz alat van.

Márc 27

Lefutott a víz. Felszabadult az egerszegi út. Át lehet már menni.

Márc 29.

Húsvétvasárnap. Az ifjuság szindarabot játszott. Címe: Két ember az ágy alatt Régen majdnem minden húsvétkor játszottak szindarabot az ifjak. Most már ritkábban. A falu népe már gyéren látogatja az ifjak előadását. Most is nagyon gyenge volt az érdeklődés.

 Ápr 7

Felszáradt a föld. A gyümölcsösben elvetették a borsót.

Ápr 9

 Ma az árpára került sor. Jó a földje könnyű volt a vetése.

Ápr 26

 Túzoltó vereseny Bőben. Két csapat indult. Egy férfi és egy fíú csapat. Nem értek el jó eredményt.

 Ápr 29

 Ültetik a háztáji krumplit az egerszegi dombon készíették el a helyét. Délután az egész falunépe kint volt.

Ápr 30

Két májusfát állítottak fel a legények. Egyet a kocsmárosnak, egyet a TSz majorjában. A lányoknak már nem állítanak, mert nagyon nehéz fát szerezni.

 Máj 1

 Reggelre nagyon sok apró májusfa jelent meg. Az apák állították gyermeküknek- eddig még ez nem volt szokásban. A kis májusfák 2,5 -3,5 méter magasak. Gyenge vékony fák. Szalagokkal diszítették. A falu népe egész nap dolgozoztt. Csak este a mozi megkezdése előtt tartottak egy rövid 2 perces ünnepélyt.

Máj 7

Kihajtották a teheneket a rétre. Az ifjuság panasszal fordult a Tsz vezetőséghez, mert a legeltetéshez a fotballpályát is használják. Marha legelőn pedig nem jó játszani. Viszont az állatokal nehéz lenne a pályát kikerülni. Így új pályát keresnek az ifjak és a község vezetői. Az oltványban lévő kaszálóra gondolnak.

Máj 15. folytatják a járdaépítést. Kisgeresden a déli oldalt építik.

 Máj 17

 Mulatság volt a kulturotthonban. Regeggelig tartott a jó hangulat.

Máj 24.

 Vasárnap van, mégis egész nap folyik a járdaépítés. Érthető, mert a TSz tagok építik a járdát. Németh Pál és Németh Gyula a két szakember. Németh Pálnak 6 gyerneke van, s a nagycsaládnak nem könnyű a megélhetést biztosítani. Ezért Minden munkát megragad. Ügyes ember mellette szorgalmas is. Németh Gyulát Tislér Gyulának hívja a falu, mert asztalos mester volt 1945 előtt. Iparát azonban elhagyta, jobban szerette a földművelés munkáját. Minden munkát szívesen és jól elvégez.  A betonmunkához is jól ért. A segítő emberek is mind Tsz tagok. A TSz-ben pedig rohamosan közeledik a kapálás, kaszálás ideje. Ott pedig meg kell jelenni. Az a munka sürgős és fontos. Addigra a járdának készen kell lenni.

 Reggel híre terjedt, hogy a kisgeresdi temetőben ledöntötték a sírköveket. Pál László rendőr törzsőrmester hamar kínyomozta hogy két Hoós gyerek próbálta ki az erejét. Két szerencsétlen gyenge képességű gyerek. Az egyik 14, a másik 12 éves.  Az első negyedikbe a másik  a második osztályba jár. Önálló gondolatuk alig van. Megdorgálták őket.

 Máj 26

Bokor Istvánné kotlósa alatt kikeltek a kiscsirkék. Az egyik kiscsirkének 3 lába volt. A harmadik láb a csibe hátán, tetején nőtt ki. A falu népe megnézte, de különösebb jelentőséget nem tulajdonított neki.

 Máj 27

 A „szivárvány” cirkusz érkezett a faluba. A kultúrotthon udvarán állitották fel sátrukat. Ez már nagy szó, mert a faluban volt már néhány cirkusz a múltban, de sátruk egyiknek sem volt. Ennek a cirkusznak néhány ügyes kutyán kívül még egy medvéje is volt. Este a falu népe megtöltötte a nézőteret. Csak egy előadást tartottak.

Máj29

 Németh Istvánnét, Barna Pityu feleségét ma reggel gyógyszermérgezéssel kórházba szálították. A falu népe öngyilkosságról beszél, de ez nem valószínű.

Jun 6.

 Este 20-22 óra között nagy vihar volt. A szalmafedelű disznóólak tetejét alaposan megtépte. Néhány háznál cserepet is lesodort.

 Jun 7

Reggel híre járt, hogy a tegnapi vihar Vámoscsaládon felgyújtott egy pajtát.

 Jun 29

Megkezdődött az aratás. A Baksál mellett kombájnnal kezdték vágni az őszi árpát.

Júl 9

A község fiataljai közül nyolcan a vizügynél dolgoznak. A falu népe csak vizesenek hívja.

Minden reggel fél hétkor jön értük a teherautó s viszi őket a munkahelyre. Velem, Bük, Peresznye. A folyók, patakok medrét igazítják, gátszakasz építenek. Ma este, mikor hazahozták őket, összeütköztek egy teherautóval. Egy ölbői vizmunkás súlyosabban, a geresdiek közül Takács József könnyebben megsebesült.

 Júl 13

 A Répcén 1945 előtt betonhíd volt. 1945 március 27-én, mikor a front közeledett a németek felrobbantották. Helyére fából építettek. Ez gyenge híd volt. Csak 2 tonna terhelést engedtek át rajta. 1962-ben az autóbusz miatt megerősítették. 4 tonnára. A meg növekedett forgalom miatt azonban már ez sem elég. Új híd építését határozták el.   

A terven sokáig vitatkoztak. Sokszor mérték sokszor tárgyalták. A mai napon azonban minden vita befejeződött. Megérkeztek a munkások s megkezdték a híd építését.

 Aug 7

 A termelőszövetkezet szerzett egy szívattyút. Percenként 7000 liter vizet szív ki a Répcéből. Már nagyon régen meg kellett, volna szerezni ezt a gépet. Sokkal több széna termett volna. A sarjú talán még segít valamit.

 Aug 13

Az aratás részben már kombájnal történik, de még a búzából. és rozsból elég nagy területet arattak kézi kaszával. A learatott gabonát kévébe kötötték, kepibe rakták. A kepiből hordták a cséplőgépre. Ezt hívják ráhordásos masinálásnak.  Sietnek a masinálással, hogy a szem minél előbb zsákba kerüljön Az idei masinálás ma fejeződött be.

 Aug 16

 Öntözik a réteket. A Nagy rét, Bognár rét, kapja a vizet. Menekülnek az egerek, hörcsögök a víz elől. A környék gólyái azonban észrevették, hogy itt terített asztal van. Délfelé 96 gólyát számoltam meg. Messzi vidékről jöhettek össze, mert a faluban csak egy gólyapár van.

Aug 19

 A hosszú szárazság után ma megeredt az eső. Már nem sokat segít. A termésen. Este tartották az „alkotmány ünnepet”. Csak gyermekek jelentek meg.

Aug 20

Ma van a faluban a Búcsú. A régi szokás szerint tartják meg. Rengeteg vendég érkezett. Az elszármazott gyermekek, unokák mind megjönnek ilyenkor., sőt nagyon sok rokont, Jó barátot is meghívnak a falubeliek. Mindenki igyekszik vendéget hívni. Nem is esik jól a búcsúi ebéd, ha nincs vendég. Néhány sátoros már délelőtt kirakta áruját. Cukorkát s bazárárut árulnak. Elég gyenge a választék. Azért minden gyereknek jut valami. A déli órákban a cigányzenészek járják a házakat s köszöntik a ház lakóit. egy-egy nótával. Délután a kultúrotthon kertjében gyülekeznek a falu vendégei és lakói. A földműves szövetkezet ide hozta át az italmérést, a kultúrotthon zenészeket fogadott. Tánc, ivászat, beszélgetés folyik egész éjjel.

Aug 21

Ma is folytatódott a mulatás. Zene és vendégek nélkül.

 Szept 3

Idősebb Ágoston Fernec inszeminátor, mesterséges megtermékenyítő, naponta motorkerékpárral járja a körzetét. Ma a hegyfalui vasútiátjáró előtt a csornai úton, egy lovas szekérbe szaladt. Súlyosan megsérült. A mentők kórházba szállították.

 Szept 11

 A háztáji földön a burgonyát szedi a falu népe. Gyenge a termés.200 n ölön 8-10 zsákkl termett. Ráadásul még apró is.

Szept 26

 Nagy a vita az autóbusz járat miatt. A 17.AKÖV nem engedi meg , hogy az autóbusz rámenjen a szerinte gyenge hídra. Igaz a híd előtt a „4 t” teherbírás van jelezve, az autóbusz pedig üresen is 9 tonna. A gyerekek gyalog mentek iskolába.

Okt 4

Délután fél háromkor Dr Vető Lajos evangélikus püspök hivatalos látogatásra a faluba érkezett. Csendben fogadták.

Okt 7

 A felsőtagozatos tanulók 1960 október 1 óta Vasegerszegre Járnak iskolába. Az Őszi munkák idején a TSz-ek és az állami gazdaságok igénybe veszik öket a betakarításban. Ma a 7 és 8 osztály az állami gazdaság Cseres majorjában Kisölbő mellet szedték a kukoricát. A szülők zúgolódnak. Itthon is a kukoricaszedés folyik. Itthon is szükség lenne a nagyobb gyermekek segitségére, de nem maradhatnak itthon. A gyermekek is a felnőttek normája szerint vannak elbírálva. Természetesen nem tudják teljesíteni. Így aztán nem sokat keresnek.

Október 25

 Árad a Répce. Délután 16 h-kor átcsapott a víz az egerszegi úton.

Okt 27

 20 óra 45 perckor enyhe földrengést éreztünk. Szekrények, ajtók nyikorogtak, a tányérok megzörrentek.

Okt 30

Megszünt az árvíz. Délre lefutott az útról a víz.

 Nov 7

 A földművesszövetkezet új szolgáltatással próbálkozik. Este disznótóros vacsorát rendezett a  kocsmában. Sok vendég volt, pedig jó néhányan hazavitték a vacsorát. Különösen a kocsonya fogyott el nagyon gyorsan.

 Nov 8

Véradás volt a faluban. A szombathelyi vérellátó munkatársai jöttek ki. Nagygeresdről 21-en Nemesládonyból 9-en Tompaládonyból 4-en adtak ért A nemsládonyi és tompaládonyi  véradókat autóbusszal hozták át.

 Nov 29

 A Savária múzeum rendezésében az önkéntes gyűjtőknek, és múzeumvezetőknek tapasztalatcsere látogatás volt 10 Múzeumvezető és gyűjtő látogatott el községünkbe.

Dec 4

 Reggelre lesett az első hó. 2 cm vastag.

 Dec 10

 Az iskolás gyerekekért az autóbusz csak a hídig jön el. Ott megfordul. Esőben, hóban a hídon kell várakozi.

Dec 21

 Megint árvíz. Az egerszegi úton 150 méter hosszúságban 20 cm magasan ömlik a víz.  A falu népe nem sokat törődik vele.. Lovasszekérrel, kerékpárral átmennek rajta.

 Dec 22

 Nem tarttott sokáig az árvíz. Estére már lehúzódott az útról.

Dec 24

 Tűz volt Ágoston Ferenc öreg oldalkocsis motorkerékpárját javította. Egy kivágódott szikra felgyújtotta a pajtát. A környékről összeszaladt emberek hamar el is oltották Nem jelentős a kár. A motorkerékpárt is meglehet javítani.

 

Vas Népe 1964 március 24 kedd. Elsőfokú árvizvédelmi készültség a sárvári járásban. Cikkben említik, meg hogy a Répce a Vasegerszeg és Nagygeresd közötti utat zárta el 250 m hosszúságban. Itt a forgalmat is el kellet terelni.

A Földműves szövetkezeti Híradó 1964 márciusi száma közlöl nekrológot Könczöl János Nagygersdi TSz elnökről, Volt a MESZÖV társadalmi elnöke is.

A Vas Népe az Iskola reform nyomán közölt cikket 1964 április 22.i számában meg említik, hogy vasegerszegi körzeti iskolába a nagygeresdi gyerekek 17 alkalommal nem tudtak elmenni a közlekedési nehézségek miatt Aláíró H.J.

1964 április  26 Vas Népe cikk Dávid József től. Elsőkből útólsók útólsókból elsők. A nagygeresdi Petőfi Termelőszövetkezetről 1950-es évektől l964-ig Az akkori Agronómus Enzsöl Imre és a ifjú Tsz elnök Adorján István munkáját dicsérve.

1964 május 7 Vas népe cikk  A múlt megbecsülése a jelen szeretete cimmel a  falumúzeúm anyagának összegyűjtéséről.  Horváth János tollából.

1964 május 17 Kis cikk a Szabad Föld hetilapban Falumuzeum Nagygeresden cimmel

1964 szeptember 5 Rendőrségi Krónka szól a Nagygreresdi Ágoston Ferenc motor balesetéről, ami  Vasegerszeg külterületén történt.

Haubner Máté Gyülekezete cimmel az Evangélikus Élet cimű hetilap cikke a a nagygeresdi gyülekezetről. Vető Lajos Püspöki látogatása alkalmából Fülöp Dezső tollából.

Ahogyan a következő évi szintén Országgyűlési és tanácsi választásokon a szavazásra jogosultságot igazoló 7cm x10cm-cédula Istenes jenőné (így írva írógépen) és Bokor Lászlóné nevére l964 október 4-ére.(eredeti)

A Nagygeresd Községi Tanács végrehajtó bizottságától Pomogyi József részére meghívó eskütételre a szavazatszedő bizottsági tagsághoz. 1964 szeptember  17(eredeti).

Paul Hansen látogatása Magyarországon cimmel cikk jelent meg az Evangélikus élet című lapban. A Dán lelkész a Lutheránus Világszövetség kissebség evangélikus titkárságnak vezetője. Magyarországai kőrútja során meglátogatta a nagygeresdi evangélikus gyülekezetet. is. 1964 október 4-én.

1964  október 27. Áradások viharok az Alpoktól keletre az áradás a Nagygeresd és vasegerszeg közöti utat is elárasztotta.-

1964 ben Ágoston Ferenc istállója gyullad ki december 24-én este.

  A következő irat a Falumúzeum megalapításának első írásos dokumentuma.

Kivonata községi tanács VB 1964. Január 16-án kelt jegyzőkönyvéből.

 Bejelentések:VB.elnöke bejelentésében ismerteti a Nádasdy Ferenc Múzeum leiratát, amelyben dícséretben részesíti Pomogyi József tanárt az áldozatkész munkájáért, amit a tudományos kutató munka során végzett. A községünk abba a kellemes helyzetbe került, hogy aVas Megyei Múzeumok Főigazgatójának javaslatára a községünkben egy önálló falumúzeumot kíván létrehozni, ennek költségeit a múzeumi keretben van biztosítva. A Járási Pártbizottság kezdeményezésére a községünkben Munkásmozgalmi Vándorkiállítás lesz, két heti időtartalomra. A helyiséget, a Végrehajtóbizottságnak kell biztosítani. A Falumúzeumhoz megfelelő helyiséget, a nem használt tanteremben lehet biztosítani, ami arra a célra megfelelő lesz. Kérem a végrehajtóbizottság tagjait szóljanak hozzá, mondják el véleményüket.

Hozzászólások:

Könczöl János VB. tag elmondja, hogy múzeum részére a volt tanterem megfelelő lesz,csak be kell rendezni.

 A munkásmozgalmi kiállítást szrvezni kell a végrehajtóbizottságnak.

Nagy Istvánt tanító elmondja, hogy a volt tanteremben az iskolának még vannak berendetései, amiket onnét megfelelő helyre kell elszállítani és ő a helyiségetrendelkezésre bocsátja, csak megfelelő írást kapon.

Pomogyi József tanító elmondja, hogy a helyiség kitakarításához és rendbehozasához a Múzeum részéről megfelelő pénzösszeget megkapja.

A végrehajtóbizottság négy szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozta:

                        5/1964. sz.VB. határozat                  

                        A végrehajtóbizottság  helyesli a Múzeum létesitését községünkben.

A múzeum helyiségének a használaton kívüli a volt nagyiskolai tantermet

jelöli ki

 Felelős: VB elnöke.

Határídő:Azonnal.  (eredeti)

 

Értesités a Nagygeresd Községi Tanács VB. től hogy1964 évi május hó 7-én tárgyalja a VB ülés a Községi könyvtár működést. Két példányos írásos beszámolót kérnek a könyvtárostól erre az időre. A levél kelte Május 5.(eredeti) Mintha a tanár úranak nem is lenne más dolga.

 Aláírás Géppel és kézzel Könczöl Sándor. G helyett K val. A Tanár úr az évről leirt feljegyzéseiben olvasható hogy a megválasztásakor derült ki hogy hivatalosan a Tanácselnök nevét Nem K val hanem G vel kell írni.

Jelentés Községi Könyvtár működésésről

Beszámolt a könyvtáros az előző évi be iratkozottak számáról ez 171 fő a lakosság26,2 %-a.

A látogatottság a járási adatokhoz viszonyítv jónak mondható. Javasolja: a könytárban  a nyitott polcos könyv válogatásra áttérést. És olvasó sarok kialakítását. A beszámoló kelte 1964 Május 5 (eredeti)

Meghívó a Nagygersdi Községi Tanács Vb. 1964 május 15. nap este 8 órakor tartandó ülésére A napirendi pontok között A Községi Könyvtár működése. Előadó: Pomogyi József könyvtáros a meghívó kelte.1964 Május 11(eredeti)

 A Tanár úr elkészült időben a beszámolóval nem ő miatt marad el az előző kitűzöttVB. Ülés a meghívót aláírta Varga János VB tikár és Könczöl Sándor Vb elnök.(itt is K-a G helyett)

Jelentés a Műemlékek állapotáról. A nagyeresdi Műemlékek állapota szinte szóról szóra egyezik az előző évi leírással. A levél kelte 1964 május 31.(eredeti)

1964 augusztus 5.                                                                                                                       

É:M Országos Műemléki Felügyelőségtől levél Pomogyi József Nagygeresd cimre

 A hátoldalál a tanár úr jelentésére a Műemlékek állapotártól. Egy sírkőnek a temetőből a templomkertbe történő áthelyezéséről Sajtoskálon.(eredeti).

Levél a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságától Pomogyi József VK. Titkár részére. Levél kelte 1964 szept 7.

Értesítik, hogy 1964 Szept 18-án tartandó tanácsűlésen, tárgyalja a Tisztasági mozgalom jelentőségét községünk viszonylatában. Erre kérnek négy példányos beszámolót  szeptember 9-re. Aláírja a VB. titkár

Ejnye ejnye, ilyen fontos dologról beszámoltatót íratni ílyen rövid idő alatt. A tanár úr biztosan késő estig dolgozott az anyagon. máfél oldal a meghívóhoz ragasztva. Ebben a beszámolóba ir a tanár úr arról hogy  elkészült  a falun végighúzódó beton járda.. Új kerítések új házak épülnek. De az ívóviz gondot az egy fúrott kút nem oldja meg.  Ajánlatos lenne a törpevízmű gondolatával foglakozni. Nagy gond hogy a boltban vásárolt csokit az ajtón kilépve azonnal fogyasztani kezdik, és a csoki papírt meg szél sodorja. Nem írja le de biztosan a bolt mellé egy szemétgyűjtó lenne a megoldás? Meg állapítja hogy a község tisztasága sokat javúlt. De még többet fog javulni. 1964 szeptember 7.

Meghívó a KözségiTanács űlésére1964 szeptember 18-ra. Naporendi pontok között  Öszi mezőgazdasági mnkák menete. Előadó:Enzsöl Imre Tsz agronómus. Tisztasági mozgalom évi értékelése Előadó: Pomogyi József VK. Titkár.(eredeti)

Kelte:1964 szeptember 10

Nyomtatvány. Nagygeresd Községi Tanács végrehajtó bizottsága. Sorszám…./1962

Pomogyi József Nagygeresd

Értesítem hogy  a Hazafias Népfront helyi szerve a községi szavazatszedő bizottság tagjául jelölte ki. Kiljelöltését a  tanács végrehajtó bizottsága megerősítette. Felkérem, hogy az eskű letétele céljából.1964. szept napján …órakor a Nagygeresdi községi tanács végrehajtóbizotsága elnökénél jelenjék meg.

Nagygeresd 1962(föléje a kettőnek) 1964 szeptember 17 napján Körpecsét. A tanács Vb elnöke áthúzva titkár  Kézel Varga János.

 Igazolom, hogy az előírt esküt az 1964 szeptemeber napján letette. Nagygeresd, 1984 szept hó…napján)(PH) a tanács elnöke.(eredeti) Ebből az iratból csak az derült ki hogy a tanár urat jelölték a szavazatszedő bizottság tagjául. De arra hogy azt elfogadta, és az esküt letette, nincs bizonyíték.

Beszámoló a községi könyvtár munkájáról.

  A könyvtár könyv állománya 952 kötet ezt gyarapítandó a Járási Tanács költségvetéséből kapott 3000 ft értékú új köny vásárlásával tudják. A könyvtár állandó hely és ellátási probémái melett megemlíti a kövytáros hogy 1967 ben lesz az olvasókör alapításának100-ik évfordulója. Erre az évfordulóra pályázatot kíírni, javasol. Jó lenne a volt olvasókör tárgyi emlékeit felkutatani és begyűjteni. Javasolja hogy a társdalmi szevek juttasanak könveket a könyvtár részére.(eredeti)

Kelt Nagyeresd, 1964 szeptember 24

Krónika Nagygeresd.

 Pomogyi Józef feljegyzései 1965-ről.

 Jan 1

 Reggel 5 óráig tartott a szilveszteri mulatság. Gyenge volt az érdeklődés.  A kultúrotthon rendezte, Körmendről hívtak 5 zenészt. Kik egy éjszakáért 1500 forintot kértek. Ez az öszeg alig jött be a belépti díjakból

 Jan 4

 12%-al emelkedett a pálinka ára. A drágulást nem lehetett észrevenni. Ma is annyit ittak az

emberek, mint eddig.

Jan 5

 Az idei tél eddig nagyon jó volt. Ma vad erős széllel kemény fagy köszöntött be.

 Márc 7

 Délben kiöntött a Répce. A kijáró dolgozók nehezen jöttek át rajta este. Többen nem mertek kerékpárral átvágni a vizen. Levetették a cipőjüket és mezítláb gyalogoltak át a hideg vízben.

 Márc 10

Apad a Répce. A víz már nem folyik keresztül az úton. Ma megkezdték a vetést.

Márc 23

 Fényképes tüdőszűrés. 10 éven felül mindenkit át vílágítanak.

 Ápr 30

Az új híd már majdnem készen van. Ma az útépítést kezdték meg az egerszegi dombon levő homokbáyából hordják a homokot, mert magas töltést kell építeni.

 Ápr 4

Reggel rövid ünnepség volt, majd a jelenlevők a televizió közvetítést nézték végig.

 Ápr 22

 Reggel fél hatkor a kiáradt Répce elöntötte az egerszegi utat. A falu népe nagy nyugalommal vette tudomásul. Volt ilyen már máskor is. Estefelé azonban komolyra fordult a helyzet. A víz állandóan emelkedett. Sokan kimentek a hídra, hogy megfigyeljék, hogy a vonatról érkezők hogyan jönnek át a hídon. Élénk érdekldéssel figyelték a bátrabbakat, kik kerékpárral vágtak át az áron. Míg ők vasegerszeg felé figyeltek, addig a víz meg körbe vette őket. A Hídról a kulturotthon ketjébe vezető utat is elárasztotta.  A kivüklállók derülten figyelték a bent szorultak menekülését. A víz állandóan emelkedett. A TSz fogatok állandóan hordták a trágyát, hogy a víz betörését megakadályozzák. A falu népe éjfélig figyelte a víz emelkedését. Éjfélkor megállapították, hogy ilyen nagy ávíz 1919-ben volt utoljára.

 Ápr 23

Hajnali három órakor a tompaládonyi úton 300 méter hosszan ömlött a víz a töltés tetején. Pál Sándor rendőr törzsőrmester felkeltett néhány családot, meghúzatta a harangot, hogy mindenki menjen ki gátat erősíteni..Alig néhányan keltek fel. Azt hangoztatták, hogy sötétben úgysem látnak. 6 óra felé. Mikor már kivilágosodott, akkor neki fogtak a munkának. Igaz akkor már Kisgeresd nagy veszélyben volt. A víz ugyanis megkerűlte a falut. S kisgeresd és az oltvány házait veszélyeztette.  Karókat Deszkákat és trágyát hoztak. Németh János, kit falubelike Jandinak vagy szupesznak hívna belelépett az árokba s méterenként vetre a karókat. Eléje deszkát, mögélye Trágyát raktak. Tízórára elzárták a vizet. Közben többen végig járták a töltést, s ahol kellett, mindjárt erősítették. A töltés alján, derekán töb helyen karvastagságúlyukakon ömlött a víz. Gyors betöméssel sikerült megakadályozni a katasztrófát.

 Délfelé jött a hír, hogy Répcelakot két hulámban is érte. 40 ház dőlt össze. Délután egy vonattóval 25 férfi ment Répcelakra menteni. Szomorú dolgokat meséltek este.

Délután híre jött, hogy Tompaládony és Hegyfalu között a 84-4s úton egy új híd összeomlott. A víz alámosta a hídfőket és az egész híd kifordult Így most már sárvár felé minden út elvan zárva. Kenyér nem is érekeztt késő estig. Akkor hoztak Csepregből.

Ápr 25

 Aki csak tehette elment Répcelakra. Meg akarták nézni az árvíz pusztítását. Csak a tompaládony-hegyfalu között húzódóvasuti töltésen lehet közlekedni. Itt jöttek haza azok a betegek is aki a sárvári Kórházban voltak, met a kórházat is elöntötte az árvíz. Kőszegről is árvíz híre jött.

Ápr 28

Délelőtt folyamán az osztrákok újabb vizet jeleztek. A járási Tanácsról szóltak ki telefonon, hogy készüljünk fel. Az emberek álandóan figyelik.. Kis botokat dugnak be a víz szélébe, s azt figyelik, hogy mikor nyeli el a víz. Estig keveset apadt az ár. Hajnalban emelkedett a víz. A hidat nem lehet megközelíteni. Az Új híd épülő útjából renegetg homokot elhordott az áradás. Az emberek 2 Zetor vontatóval Répcelakra mentek menteni. Segítenek a romba dőlt házak szétbontásában.

 Ápr 30

Lassan apad a víz. Veszélytől már nem kell tartani. A Répce jobb oldalán három nagy szakadás van, azon ömlik a rétek felé az ár.

 Máj 1

Nagy májusfát nem állítottak a faluban egyet sem. Az apák viszont annál többet a gyermekeiknek. A fák kicsinyek alig 3 méteresek és nem a házak előtt van, hanem az udvarok elején vannak.

Máj 2

Vasárnap van, de egész nap vetették a cukorrépát. Az árvíz és a sok eső miatt a mezei muka egy kicsit késett. S azt most be kell hozni.

 Máj 3

 A Várhely fölött három szakadás volt. Mind a hármat elzárták. Most majd néhány nap alatt lefut az ár. Az egerszegi uton még 20 cm-es víz van.

 Máj 7

Felszabadult. Az út. Nem folyik már rajta víz. Az ár nagyon megrongálta az utat. Egyes helyeken az egész útkoronát lemosta.

 Máj 19

 A rét már eléggé felszáradt. Ma hajtották ki először a teheneket. Szegedi István tehenét egy másik oly szerencsétlenül lökte fel, hogy eltört a gerince. A helyszinen elpusztult.

 Máj 23

 Tűzoltó verseny Sótonyban. A Férfi csapat 11. lett. A fíú csapt a 3. helyen végzett s  600  Forint dijat kapott.

 Máj 24

 Megint árvíz. Ebben az évben ez már a harmadik. A rétek tele vannak. Az egerszegi uton 25-30 cm magasan folyik a víz.

 Máj 28

 Apad. Felszabadult az út.

 Máj 29

 Estére megfutot a víz. Megint átcsapott az úton. Ez már a negyedik. A hídhoz a töltést Tompaládonyon át, hordják. 2 km helyett 14 km kell megtenni az autóknak.

 Máj 31

 Egész nap szakadt az eső. A háztáji kukoricát már kapálni kellne, de csak 80%-át  mérték ki, mer a többi még  nem tudták elvetni.

 Jún 1

Nagyon emelekdik a víz. Este 20 órára már majdnem elérte az április 23-i magasságt. Most a Metőc is megáradt s Tompaládonyban az úton folyik  keresztül. Arra sem lehet átmenni Egyik állomást sem tudják a geresdiek megközelíteni.

Jún 2 Továbbra is sok a víz. Estére 1.-2 cm-t apadt.

 Jún6

 Este 22 h-kormegint tetőzőörtt az ár. További vitzet jeleznek az osztrákok.

 Jún 9

 Eső, eső eső. Minden nap. Az ár nem apad Az eszterü megint veszéyben van. A majorból már minden trágya kifogyott. A házaktól hordják.

Jún14

Apad avíz. A gátszakadástokat megint el lehet zárni. A rétek még tele vannak. Idő kell még  a sok víz, leszalad. A széna nagyon iszapos lesz.

Jún 21

 A víz már nem folyik , de az út víz alatt áll.az árvíz sodrása elvitte az utat is most mélyebben van mint a rét. Sok töltés kell.

Júl 10

 Az esös tavsaz miatt minden muka megkésett. Az aratás is csak ma kezdődött.

 Júl 22

 Árad a Répce. A szakadásokban a tömést kidobta. A benne levő deszkákat, karókat elvítte víz. Egész nap dolgoztak az elzáráson. Ez már az ötödik árvíz ebben az esztendőben.

Júl 24

 Apad. Sok szénát elvitt a víz.

Aug 2 Megjött a hatodik árviz. Elöntötte a réteket, az utat. A falu népe már nem is védekezik.

 Aug 7

Lehúzódott a víz. Igen nagy a kár. Már a sarjú is veszélyben van, az is iszapos lesz.

 Aug 26

Kaszálják a réteket. Legnagyobb részén szénát sarjút egybe. Hiszen a sok árvíz miatt a szénát sem tudták rendesen betakarítani.

 Okt 6

1960 Október elsejével Nagygeresden megszűnt az általános iskola felső tagozta. A felszabadult tantermet a múzeúm kapta meg kiállítás létesítésére. A mai napon kezdtük meg a kiállítás építést.

 Okt 26

 Készen van a kiállítás. A rendezését. Nógrádi Géza a sárvári múzeuum igazgtója írányította. A grafikai munkát Pék József a sárvári Kóház laboránsa végezte. A múzeúmot. Erős János a sárvári járás Művelődési Osztályvezetője nyitotta meg.

 Nov 7

A felsőtagozatops tanulók ünnepélyes csapatgyűlésén Vasgereszegen az iskolában voltak. Az ünnepély közepén értesítés jött, hogy a falut azonnal el kell hagyni mindenkinek, mert száj és körömfályás miatt a községet lezárják. A lezárás egy óra múlva meg is történt. A gyermekek egyenlőre nem mehetnek iskolába. Nagyeresden még nincs megbetegedés, de a környező községek majdnem mind le vannak zárva. Sárvárra, Szombathelyre nem lehet bemenni. Az utakat katonák, rendőrök őrzik.

 Nov 9

 A felsőtagozatos tanulókal itthon foglalkozunk. Nem lehet átvinni Vasegerszegre, mert ott néhány szarvasmarha megbetegett. Azokból a házakból hol eteg állat van, senki sem léphet ki az utcára. A teremlőszövetkezezt istállójában is voltak beteg állatok. Elkülönítették őket. A gondozók velük maradtak., nem jöhettek ki. Mindent úgy adtak be nekik.. A casornai és Répcevisi vonalakon a Máv megszüntettee a személyforgalmat. A lezárt községekken a személy és teherautók csak külön írásbeli engedéllyel mehettek keresztül, de a községben sehol sem állhattak meg. Nagygeresden nem volt megbetegedés. Az óvintezkedéseket azonban megtették. A falu bejáratai előtt 5 méter hosszúságban fertőtlenítő sávot készítettek. Vegyszerel átitattott fűrészporrt terítettek szét azt rendszeresen locsolták. Az érkezőknek ezen át kelett menni. Nem kerülhették meg. Őrség vigyázott a szabály betarttására.. A major kapujában, az istáló ajtajában is volt fertőtlenítő szőnyeg, s kapuőr állt ott is. Idegeneket nem engedtek be.

 Nov 12.

 A GYeSEV vonalon eddig még volt személyforgalom. A mai napon Répceszemere és Celldömölk között ott is lezárták.-. Most már semerre sem tudunk menni.

 Nov 14. Délelőtt erős hóvihar volt. Korán jött.

Nov 18. Celldömölk és Sopron között felolodották az utazási tilalmat. Egy Út már megnyílt.

 Nov 24.

 Felolodtták a száj és körömfályás miatt elrendelt zárlatot. A gyermekek holnap már mehetnek iskolába. A vasúti személyforgalom a mai napon megindult.

1965  Január 27

 Aszájos évben is a vízzel volt a baj Nagygeresden. Vas Népe cikk Az 1964 évi gazdálkodás nehézségeiről nyilatkozott Tóth István Németh János és Enzsöl Imre

Vas Népe 1965  március 20. Vasi eredmények a a néprajzi és nyelvjárási Gyűjtőpályázaton.

Pomogyi József tanár Nagygeresd. Néhány szó a cselédházakról című dolgozatával V. díjat nyert. Megtalálható a Falumúzeumban )

Szabad föld l965 május 9. Árvíz után címü cikke említést tesz a Nagygeresd, Vasegerszeg közötti út járhatatlanságáról is

A Múzeumi hónap hírei

Kiállítás Jánosházán és Nagygeresden. Vas Népe 1965 október 24.

Nógrádi Géza a sárvári múzeum igazgatója nyitja meg a nagygeresdi falumúzeum állandó kiállítását.Október 26-án délután

Rendőrségi Krónika Vasnépe 1965 október 29

Szerencsés kimenetelű baleset történt Nagygeresden október 24-én P.Gábor iskolai tanuló figyelmetlenűl haladt át az úttesten az arra haladó Pethő Attila motorkerékpárával elütötte . Szerencsére az ijedségen kívül más baja nem lett a kísfiúnak.

Vasnépe 1965  november 18.

A honismeret és hazaszeretet iskolája Nagygeresden. Cimmel ismertető a helyi falúmúzeumról. Bertalan aláírással.

Népszava  l965 november 23.

Körgátak épülnek vas megyében

Több falu között a Nagygeresd árvíz védelmét meg oldó körgát építéséről történt döntés.

Vas népe l966 február ll.

Múzeumaink és a népművelés című cikk, említést tesz a többek között a nagygeresdi falumúzeumról is.

A nagyeresdi olvasókör.

 Egy három oldalas tanulmányt írt a Tanár úr a valamikori olvasókörről. A tanulmányban az irásakor már tudott adatokra íratokra hagyatkozik. Az első takarékba tett pénzől 1871-ben. Magtalált közgyűlési jegyzőkönyv füzet adatait felhasználva. A tanulmány írásakor még az alapító okiratról nem tudott. Az alapítás időpontját az 1860-as évek elejére teszi. Tanulmány végén meg leírja, hogy nehéz és  hosszú kutató munkát kell még elvégezni, hogy megismerhessük az olvasókör munkásságát. (eredeti)

A Múzeum tulajdonában van, a  később megtalált összegyűjtött az olvasokör bélyegzőjével és nyilvántartási számmal ellátott néhány nyilván az olvasköri tagoknák megmarad, vagy az  1945 –ben elhordott könyvállomány néhány példánya.

Gyűjtőiv. A vasmegyei árvízkárosultak segélyezésére, hat oldal minden oldal elején a községi Tanács körpecsétjével egyűjtó ivhez csatolva kettő darab Csekk postati feladóvevény része . 2180 Ft-ról   A gyűjtőíveken 111 név szerepel . Az íveken szereplők nevei alapján a falut három vöröskeresztes járta végig, mert egyík is sem telt be és minegyik lezárását a Vöröskereszetes titkár Pomogyi józsef végezte el.

Meghívó az 1965 évi múzumi hónap kiálításaira, előadásaira és egyéb rendezvényeire.(eredeti Színes nyomdai termék) az ötödik odalon:

Helytörténeti Gyűjtemény Nagygeresd.

 Október  6-án 17 órakor.

Állandó kiállítás megnyitása

A killítást megnyitja Nógrádi Géza múzeum igazgató Sárvár.

 

 Nagygeresd község Tanácsa V. B.

 A Művelődési Otthon Vezetősége

 A hazafiaa Népfont községi szervezete

                        és a

            Falumúzum

Tisztelettel meghívja a Falumúzeum

1965.október 26-án 18 órakor

tartandó megnyítójára

 Alírók: Köncszöl Sándor VB elnök Pomogyi József h.gy.vez Nagy István Műv.otth.ig

(eredeti.a Tanács körbélyegzőjével elltáva.

A tanár úr feljegyzésében a megnyitó Erős János a Járási tanács művelődésügyi osztályvezetője, a Vas népe Szerint Nógrádi Géza nyitotta meg. Most vajon melyi az igazi.

 A tanár úr ott volt. Ő tudja mi az igazság. Az meg hogy nem a  programfüzet időpontában történt? Nyilván a prominensek sűrű elfoglaltsága lehetet az oka. Mindegy, a múzeum megnyilt látogatható lett. A vendégkönyvbe is bekerültek az első bejegyzések.

Beszámoló a könyvtár működéséről

A könyvtár az év foyamán  tovább fejlődött. A beiratkozott olvasók száma előző évi utáne-akkor 250 fő volt –eléri a 280 főt ez a laksság 49 %-a. A könyvtár könyvállománya eléri  az 1200 kötetet. Ebben az éveben a Művelődési otthonon belül új helyre költözik. Kellene a berendezést is cserélni, ez egyenlőre távoli kérdés  1965 dec. 21(eredeti)

A fentebb leirt,  a Járási Tanács költségvetéséből rendelkezésre bocsátott 3000 ft nak köszönhetően is bővült.  Minden évben mindenből többet mindent jobban kellett teljesíteni.   

 

Krónika Nagygeresd

 Pomogyi Józswef feljegyzései 1966-ról

 Máj 1

 Sok elgfoglaltságom miatt elmaradt a feljegyzések gyűjtése. Igaz, különösen érkes feljegyzésre méltó esetmény nem nagyon akadt a faluban. Nem is tartom szerncsésnek ezt a feljegyzési módot hiszen nagyon szubjektív. A későbbi korok kutatói számára feljegyzem, hogy ez a Falukrónka hogyan készül, hogy adatait mérlegelni tudják.

 Egyedül írom. Nem segít benne senki. Csak az iskolásgyerekektől értesülök néha egy-egy eseményről. Ugyanis történelem-ének szakos Általános iskolai tanár vagyok. Vasegerszegen tanítok a körzeti skolában, hová Vasegerszeg Vámoscsalád és Nagygeresd 5-8 osztályos tanulói Jjárnak. Szabadidőmben sok mindennel foglalkozom. Legelőször is négy gyermekes családapa vagyok. Feleségem nincs állásban, nincs is semmilyen képesítése. Megfelelő munkalakalom pedig nincs számára a faluban. Varáshoz,  kézi munkázáshoz, nagyon jól ért. Vezetem a falumúzeúmot. Gyűjtöm a nép életévelkapcsolatos néprajzi helyjtörtneti tárgyakat. Az ifjuságvédelmi albizottság elnöke, a vöröskereszt alapszervezetének, a Hazafias Népfront, a tűzoltők titkára, a községi könyvtár vezetője. A kultúrális bizottság tagja vagyok. Még többet is fel lehetne sorolni az alkalmi tisztségekből, de ezeket is csak izlítőül szántam. A sok feladat mellet természetesen kevés időm marad arra, hogya nekem kedves munkával foglalkozzam. Nagyon szeretek néprajzzal bíbelődni. Összegyűjteni, fel jegyezni, amit lehet. Ha megmarad irásom 100-200 év múlva érdekes lesz. Hiszen mi is élvezettel böngésszük elődeik feljegyzéseit. Írom, amit tudok. Igyekszem becsületesen, tárgyilagosan feljegyezni mindent. Sajnos mindenről nem szerzek tudomást.

 Községünkben régi idő óta volt szokás a májusfa állítás. A legények április 30-án estefelé a „Baksál” erdőbe mentek s onnét lehetőleg egyenes, jó magas fát hoztak be.Az utóbbi években a kocsma és a kultúrotthon és a major udvarába állítottak egyet-egyet. Régebben a tanító a jegyző, s néhány lány is kapott. Idén csak a kocsma és a kultúrotthon elé állítottak, bár nem a legények,hanem fiatal emberek. Nem is várták meg az éjjelt, hanem már délután felállították. Nagy meglepetésemre ma május elsején reggel legalább 30 háznál  kis májusfák jelentek meg. Az édesapák álították gyermekiknek. 4-5 méter magas, vékony fák voltak. Színes papírszalagokkal feldiszítve.( megjegyzés: Az édesapák leány  gyermekeiknek állították és állítják ma is -2010- az ilyen májusfákat)

 Aug 24

 Reggel kiáradt a Répce.elöntötte az utat is a rét mind a két oldalon víz alatt, van.

Aug 26

Estére levonult az ár az út járható már, de víz kissé megrongálta.

 Szept  25

A vasegerszegi körzeti iskola rendezésében gyermek mulatság volt a kultúrotthon kertjében. Minden őrs egy-egy vidámkis jelenetet adott elő. Közben az összegyűjtött süteményeket, tortákat, szendvicseket, árusították. A műsor után hanglemezről zenét szolgáltattak, de tánc nem alakult ki, mert a gyermekek még nem nagyon táncolnak, a fiatalok pedig fáztak, mert kissé hűvös volt az idő.

 Okt 6

Este a felsőtagozatos gyermekek szülei részére szülői értekezlet volt az iskolában. A vasegerszegi iskola vezetői jöttek át, hogy beszélgessenek a szülökkel. Sajnos az ilyen beszélgetés nem szokott eredményes lenni. A szülők jóindulatúan  meghalgattak mindent, de nevelési eljárásaikon nem változtatnak.

Okt 25

 Súlyos baleset történt a déli órákban. Iván István 57 éves Tsztag aki a bognár műhelyben mint fafaragó dolgozott, Hoós László 15 éves fíúval szamárszekéren kiment az „egerszegi domb”ra szalmáért. Rakodás közben olyan szerncsétlenül esett, hogy combcsontnyak törést szenvedett. A mentők a sárvári kórházba vitték.

Okt 30

 Jön a tél. Este erős havaseső esett.

 Nov 17

 Erős havazás Hideg van

Dec 28

 Taggyúlés a termelőszövetkezetben. Már hetek óta folyik a tárgyalás és szervezkedés, hogy a nagygeresdi TSz egyesüljön a simasági TSz-el. A tagságnak nem nagyon tetszett a gondolat. Azt érezték és tudták, hogy a nagy TSz-é a jövő, de ők inkább Vasegerszeggel és Vámoscsaláddal kívántak volna egyesülni.. A Tsz vezetősége a simasági felé húzott, mert gazdagabb, szervezettebb rendezettebb. Hosszú vita után a tagság megszavazta, hogy kéri a simasági termelőszővetkezetet, hogy fogadja be Nagygeresdet is az új egyesülésbe.

 Dec 31

A szilveszet estéjét a kulrtúrotthonban töltötte a falu népe Kevesen voltak. A falu lakóinak nagy többsége ma már a rádió és televizió mellet szórakozik.

 

1966 július  4

Ötszáz tárggyal gyarapodott a nagygeresdi Falumúzeum

Cimmel cikk jelent meg a múzeúm alapító, Pomogyi Józsefel történt beszélgetésről. Zentai tollából

,1966 augsztus 20. Vas Népe

Népművelőket tüntetek ki.

Pomogyi József nagygeresdi Községi könyvtáros. A Szocialista kultúráért kitüntetést kapta.

Vasnépe 1966 október 25

Kiosztották a megyei néprajzi pályázat és múzeumi vetélkedő díjait.

Pomogyi József tanár. A disznóölés című néprajzi dolgozatért kiemelt ötödik díjat kapott. A dolgozota a Múzeumban van meg őrzésre.

Beszámoló az ifjuságvédelmi albizottság munkájáról.

 A bizottság nyegyedévenként ülésezik. Figyelmemel kíséri az ifjúság helyzetét, tanulási és szórakozási lehetőségüket, egészségügyi helyzetüket. Különösen figyellemmel kíséri az albizottság a gyermekek neveltetését.

 A játszó tér hiányát említi. A fiuk a rérten(legelőn) fociznak a lányoknak meg nincs más mint a csavargás a kerek alatt való mászkálás :A kultúrház kertjében elkezdődött egy kézilabda pálya építés, de a pálya kialakítása anyag és eszköz hiányában nagyon nehezen megy.

Tevezik a kultúrház kertjében gyermek és fjúsági játékok felállítását egy szánkó pálya megépítést. Ezekhez azonban a felnőttek segítsége is szükséges lenne.

 Nagyeresden 1966 április 11-én.(eredeti)

 Nagygeresd község egészségügyi helyzete

 Tanulmánynak nevezhető írat. Nincs benne hogy kinek készült és milyen céllal.

 Leírja hogy a falu egészségügyi helyzete nem mondható rózsásnak. A falu határában csak egy kicsi erdő van az elmúlt években a Tsz telepített ugyan eg kis területen erdőt, de több kellene.  Az ívóviz helyzet is megoldatlan, a törpevítzmű kellen. Sokan járnak orvoshoz. Sok a faluban a beteg ember. A Sajtoskáli körzetben l éve nincs orvos. Bőbe meg Uraiujfaluba kell menni orvoshoz.

 A faluban kevés a gyümölcsfa a meglévők termését mosatlanul ott a fán fogyasztják. Néhány ház már tisztának rendezettnek mondható, de elég sok ahol még hagy kívánni valót a tisztaság. Az orvosi rendelő végre az építendő új helyén elrendeződik.

Krónika Nagygeresd

Pomogyi József fejegyzései a falu életről 1967

Lan l.

Megszűnt a „Nagygeresdi Petőfi „Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet önállósága. A szövetkezet 1950jan 12-én alakult. 17 taggal. Azóta folyamatosan működött. Most tagja lett a Simasági”Egyesülés” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek, mint V. számú üzemegysége.

 Elnök Szabó József volt simasági MTSz elnök. Helyettese. Horáth László volt sajtoskáli Mtsz elnök. Főkönyvelő Szele Zsigmond. Főagronómus Szabó István. Öt község tartozik az egyesült TSz-be. Simaság, Lócs, Sajtoskál, Nemesládony, Nagygeresd. Községünkben az eddigi TSz elnök, Adorján István lett az üzemegység vezetője. Brigádvezetők: Béres IstvánÁllattenyésztési, Sárosi István gépesítési, Németh László növénytermesztési. Magtáros Kiss István. Raktáros:özv Könczöl Jánosné.. Az iroda alkalmazottai egyenlőre, maradnak. Istenes Istvánné főkönyvelő, Nagy Istvánné könyvelő, Németh Sándorné pénztáros. Vitár Istvánné normás.

 Jan 30

Sok a suttogás a faluban.”Mindent elvisznek Ságra””Nagygeresd gyarmata lesz Ságnak” Egyes tartalékokat ami a gépek javításához kell elviszik. Felesleges minden faluban nagy raktárt tartani. Takarmányból is kisegíti egyik üzemegység a másikat.

 Márc 19

 Tanácsválasztás napja. 11 fő községi tanácstag lett megválasztva. Ez 8 fővel kevesebb, mint az előző ciklusban volt. Elnök Gönczöl Sándor. Eddig is Ő volt, csak eddig Könczölnek írta a nevét. Most az új személyi igazolvány kiállításakor derült ki, hogy nevét „G”-vel kell írni. Titkár továbbra is Varga János. Végrehajó bizottságot nem választottta. Járási tanácstagnak Hujber Sándor honvéd őrnagy a sárvári kiegészítő főtiszt.  Ő még talán a falut sem ismeri. Megyei Tanácstagot és országgyűlési képviselőt több község választott közösen.

 Ápr 30

Délután Jóivó emberek májusfát állítottak a kocsma mellé. Valamikor a legények szokták a májusfát állítani. Most egy legény sem volt jelen. Igaz, alig van legény a faluban.A fiúk az általános iskola elvégzése után városokra mennek ipart tanulni.

Máj 1

 Csak a kocsma mellett áll nagy Májusfa. A házaknál viszont elég sok kisebb ál, de valamivel kevesebb mint tavaly.

Jun 1

Erősen árad a répce. A meder csordultigvan. A híd előtt már kifutott az ártérbe.

Jun2

 Teljes az árvíz. Az egerszegi út már úszik. Nem lehet átmenni.

 Jún 4

 Apadt az ár. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is szaladt. Az utat kissé megrongálta.

 Jún 6

 A művelődésügyi Minisztérium és a különböző szakmúzeumok vezető munkatársai látogattak el a faluba, s nézték meg a Múzeumot. Alapos szamai megbeszélés volt.

 Jún8

Jégeső. 15 óra 10 perckor kezdődött 3 percen keresztül sűrű esővel kezdetben borsó, később babszem nagyságú jég esett, elég sűrün. Szerencse, hogy sok vízzel esett, így nem keletkezett nagyobb kár.

 Jún 12

 18 gyerek a ság hegyre volt kirándulni. Nagy éményt jelentett nekik, mert volt közöttük olyan

  aki, még sohasem mászott hegyet. Itt nálunk még domb sincs, telejesen sik a vidék.

 Jun 14

Kállai Gyula az országgyűlés elnöke látogatott el a faluba. Délután 16 h 30-kor érkezett simasgáról, honnét már a TSz vezetőikísérték. A kultúrotthon előtt szállt ki a kocsijából. s a kapu körül tömörülő nép közé sietett. Sok felnőttel kezet fogott.  A község vezetői jelenlétében megtekintette a majort. Röviden elbeszélgetett a jelenlevő Tsz tagokkal. Alig egy órái tartózkodás után távozott a községből.

 Júl 30

 A tementő mögötti árkot Tisztogatja egy hatalmas makológép. Nagyon üdvös munka. 1945 ta az árkok tisztogatását, vízrendezést elhanyagolták. Az l965-ös árvíz sok kárt okozott, s felhívta a figyelmet, hogy a vízrendezést nem szabad elhanyagolni. A temető előtt egy kb 2 Kat hold nagyságú tó van, melynek víze nagyon piszkos, mert sok házból s a Tsz majorból is a trágylé belefolyik. A kitisztított árok, nem is teljesen de alaposan csökkenteni fogja a benne levő víz mennyiségét.

Aug 20

Búcsú. Nagyon sok hazalátogató rokon a faluban. Egy bábos üldögél a sátrában.A csepregi zenészek muzsikálnak. A tánchelyen nagy a tömeg, alig lehet mozdulni. Az asztaloknál miden hely foglalt. Csedes iszogatás folyik. Nem valami magas a hangulat. Inkább sör fogy. Igaz a bor nagyon gyenge minőségű.

 Aug 25

 Vándorcirkusz tévedt a faluba. Csak egy este tartott elődást. Így sem tellett meg a nézőtér

 

Vas népe 1967 június 13. A tej Nagygeresden

A cikk egy új rendszerbe terelt szigorú munkarend alkalmazásától várja a tejtermelés növelését a Termelőszövetkezetben.

Vasnépe cikk1967 június  13

Havi 1500 forint fix a simasági tsz-ben.

A Simasági tsz ben már az ott lévő társúlt tsz-ek köztük a nagygygeresdi is a tagok havi bér jövödelmét taglalja a szerző

Vasnépe1967augusztus 13

Táguló szemhatár és többesszámú önbizalom. A cikk a Nagygeresdinek mondott Nagy József állattenyésztő agronómus ténykedésével foglalkozik.

A megye legfiatalabb kovácsa?

A Vas Népe 1967 november 18-i száma Mesterházi Miklós nagygeresdi kisfiúról szól.

Vas Népe 1967 november18. Kihelyezett iskola Vasegerszegen.

A cikk a Kőszegi mezőgazdasági technikum esti tagozatos osztályának indításáról szól. Szerepelnek benne nagyeresdi Tsz tagok is

Versenyben a televízióval. Vas Népe 1967  november 23.

 

Beszélgetés Pomogyi Józseffel a falu kulturális életéről.

Értesítés Pomogyi József Nagygeresd Petőfi u 54 sz alatti lakos részére hogy községi választókerületi bizottsági taggá jelölték és felhívják eskütételre.

 A következő irat szerint a Tanár úra jelölést elfogadta. Mit is tehetett volna?

Pomogyi József meghívója eskütételre az l967 év január 23-ára a községi választókerület bizottsági tagsághoz.

2 db szerencse sorsjegy a 1967 február 10-én tartott sorsolásra.

 Ezek a sorsjeyek is a nem nyert kategóriába tartoztak, hiszen a gazdájuk, ha nyert volna velük akkor nem ide kerülnek.

 

Szavazó lapok az 1967 évi  Országgyűlés és Tanács válaszásokra.

Országgyűlési Képviselő jelölt Dr Hargitai Katalin.

Járási Tanácstagjelölt Hujber Sándor.

Községi tanácstag jelölt. Lőrincz István.

Az országgyűlési jelölt a Járási Tancsács egészségügyi osztály vezetője.

A járási?

A Lőrinc István volt kisbíró, a helyi mozi vezetője.  Valószínűleg ebben az idöben már a helyi adóügyekkel Ő foglalkozott.

Vasnépe 1968  Szeptember 8

Kukorica Amerikából

Kishir 40 tonna takarmány kukorica érkezett a Megyébe, amiből a nagygeresdi takarmánykeverő üzembe is jutott

A múzeumi hónap híreiből. Vas Népe 1968  Október 10

Október 9-én Pomogyi József tartott előadást a falu földrajzi neveiről.

Október 10 Va Népe.

Nagygeresd földrajzi neveinek magyarázata. Előadó Pomogyi József a művelődési házban

A nagygeresdi helytörténeti gyűjtemény kishírben a múzeumi hónappal kapcsolatban. Vas Népe 1968 október  18

1968 november 17 Vas Népe

Tanácskozás a honismeretről Körmenden. Előadást tartott Pomogyi József a nagygeresddi falumúzeum igazgatója is.

Helytörténeti gyűjtemény Nagygeresd

Levélváltás a Vasmegyei Múzeumok igazgatóságával a Múzeumi hónap látogatottságáról.

1968 eseményei.

Pomogyi József feljegyzései. a kor kívánalmainak megfelelően

Január l

Reggel lett vége a szilveszteri mulatságnak. Hangulatos, jó éjszaka volt.  Nagyon sokan voltak. Az éj folyamán szépségkirálynő választást tartottak. Leány és fiu párokat állítottak össze. A fiuk árusították a szépségkirálynő jegyeket. Az első lett Német István(Kertész Stefi) menyasszonya, aki simasági leány. A faluban először rendeztek szépségkirálynő versenyt. A közönség nem nagyon látott benne érdekeset.

Január 12

A déli órákban hídavatás volt a kisgeresden, de a falu népe alig tudta. A Király útján egy nagyobb átreszt építetettek, melyet hídnak is lehet tekinteni, azért avatták ma szinte titokban. Az 1930-as években Király jJózsef az akkori molnár utat építetett a Vasegerszeg Vámoscsalád között Ez az út a Répcétől a mostani (2009) 86 –os útig vezetett.  Mert a Répce meg kiárad és meg mutatta, merre van a víz természetes útja. A szemlélő bizottságnak menekülni kellett, mert a víz hamarosan az utat is elöntötte

Január 21.

Estére leapadt az árvíz. Az utat elég vastagon jég borítja

Január 25

A Hazafias Népfront helyi szevezetének évi közgyűlése és vezetőségválasztása volt este. Elnök Kiss István alelnök Reichard Istvánné, Titkár Pomogyi József

Január 26

Furcsa természeti jelenséget lehetett ma meg figyelni. Délelőtt 9 óra 20 perckor vad hóvihar közben villámlott dörgött. Még az öregek sem emlékeztek januárban villámlásra.

Február 24

Eddig eseménytelen volt a hónap, de ma kettő is akadt. Szombat van, darálási nap.A falu népe a nagygeresdi majorban levő kalapácsos darálóba hordja a darálni valót. Seregély József 64 éves tsz tag is vitt egy zsák kukoricát. Nem került rá mindjárt a sor, ezért a zsákját a sarokba állÍtota. A következő pillanatban arcra bukott és meghalt. A körülötte állók oda ugrottak, de már nem tudtak Rajta, segíteni.

Este a Kisz ifjúsági tánc, mulatságot rendezett. 3 szál zenész húzta a talpalá valót. Éjfél után már oszlani kezdett a vendégsereg

Február 26

Felszáradt a föld ma megkezdték a mák vetését.

Február 29

A Termelőszövetkeztben meg kezdték az árpa vetését.

Március 7

Este 18 óra 10 perckor érkezik minden este az autóbusz járat a faluba. Ma este a falu közepén az evangélikus templom előtt szembe jött vele az Uraiujfalui Állami Gazdaság egyik teher autója, melyet Füzi Ferenc uraiújfalui lakos vezetett. A két jármű elég gyorsan ment s egy enyhe kanyarban találkoztak. Mind a kettő gyorsan fékezett és erősen kitért. Az összeütközést elkerülték, de az Állami Gazdaság teherautója belecsúszott a kb 80 cm mély árokba, s nekidőlt az ott álló kettős beton villaoszlopnak. A két oszlop és a teherautó vezetőülése összetörött. A falu nép mindjárt kitódult. A közlekedési rendőrségtől jó sokára jöttek ki helyszíni szemlére. Személyi sérülés nem történt.

Március 16

Már reggel óta nagy a készülődés. Disznót vágtak a TSz-ben. Estére vendégeket vártak. Délután fél öt körül megékezetek a Szombathelyről az ottani szovjet alakulattól a zenészek, vezetőik és kísérőik. Rövid köszöntés után megkezdődött a műsor. Először Gönczöl Sándor VB elnök tartotta meg nőnapi köszöntőjét, majd a szovjet vendégek adtak zene és ének számokból álló műsort. A község népének nagyon tetszett. A műsor. Utána vacsora, majd jó hangulatú táncest következett. A vendégek 22 óra 30 perckor távoztak. Maradtak volna még, de katonák voltak s a parancsnak engedelmeskedni kellett.

Április 4

Este rövid ünnepség volt. Az ünnepély után a község vezetői együtt maradtak s megbeszélték, hogy hogyan fogják a Kultúrotthon parkját rendbe szedni. A park rendezésértől már évek óta folyt vita. Tervek elképzelések születtek, de megvalósulás sohasem következett be Most a TSZ vezetői anyagi segítséget, szakmunkát is ígértek. Így remény van rá, hogy a teljesen elvadult parkot kitisztogatják berendezik.

Április 5

Megindult a park tisztogatása. Az asszonyok gereblyézik a csalitot, a férfiak a bokrokat, fákat tisztogatják. Nagy a sűrgés forgás. A falu népe már régen dolgozott ilyen lelkesedéssel. Pethő József és Horváth János a padlábakat öntötte.

Április 16

Ma az utakat hasították ki a parkban. Németh István, kit a falu népe Barna Pityunak hív -ekével felszántotta, az iskolás gyerekek pedig kapákkal kialakították az utakat.

Április 24

Teljes üzem a parkban Állítják a padokat, építik a zene emelvényt, hordják a kavicsot az útra. Állítják a Hintát, söprögetnek, takarítanak. Mindenki igyekszik segíteni.

Április 26

Kimérték a répát mindenki szaladt kapálni. Pedig a parkban is lenne munka. Május l-én az ünnepséget itt akarják rendezni

Április 30

Mégis készen lett a park. Délután nagyon sokan segítettek. Tisztogatni, rendezgetni. diszíteni. A hintát is kipróbálták a legkövérebb asszonyok ültek bele. A gyerekek körében is nagy az öröm. Nem akartak kiszállni belőle.

Április utólsó napjaiban-sajnos a pontos dátumot nem írtam fel- hatalmas porvihar dühöngött a határban. A földet behordta a faluba-. A friss mákot és a répát elhordta. Újra kellett vetni. Egyes helyeken az odahordott föld és homok betemette. Újra kellett árkolni az árkokat.

Május 1

Reggel zeneszó ébresztette a falu népét. Teherautó ment végig az útcákon tetején 5 zenész muzsikált

.Délelőtt 9 órakor ünnepség kezdődött a Kultúrotthon parkjában. Az ünnepélyt az egyesült TSz rendezte. Simaság, Lócs, Sajtoskál, és Nemesládony népét idehozták Nagygeresdre. Az ünnepi beszédet Adorján István a nagygeresdi üzemegység vezetője mondta. A beszéd után Lócs Sajtoskál, Simaság, Nemesládony és Nagygeresd ifjúsága adott műsort. Néhány ének szám és szavalat volt. A műsor után a felnőttek félre húzódtak, beszélgettek, a gyerekek és ifjak pedig kipróbálták az új játékokat.

Május 6

Nagy szélvihar volt sok kárt tett. A hidasok, és pajták tetejét megtépte. Németh Béla új házánál a Szabó Lajos utcában a pajtát összedöntötte.

Május 12

A járási művelődési osztály az általános iskolások részére dalos találkozót rendezett. Tavaly volt az első, de arra nem mentünk el. Idén a vasegerszegi iskola énekara is megjelent, közöttük több nagygeresdi gyerekkel.

Május 14

Ássák az új árkot a domb alatt. Hatalmas markológép emeli ki a földet az árokból. Most majd végig készen lesz az árok Vasegerszegtől a vámoscsaládi malomig, csak az útra kell majd hidat építeni.

Május 19.

Reggel 7 órakor indultak a tűzoltók Hegyfalura, versenyre. Járási verseny volt. Minden faluból indultak a tűzoltók a versenyen. Tőlünk 2 csapat indult. Egy férfi és egy úttörő leány. Mindkét csapat a 400 liter/perc motoron szerelt. A felnőtt raj a ll. Lett, a leány csapat első lett.

Délelőtt 10 órakor emlékünnepély volt Vasegerszegen. Markusovszky Lajos sírjánál az iskolás gyerekek és község küldöttsége jelent meg.

Május 20

Hordják a kavicsot az aljba az újépítésű hídhoz.

Május 23

Reggel 6 órakor indult a TSZ kirándulók első 40 tagú csoportja. Autóbusszal mentek először Pápára, hol megtekintették az Elekthermax gyárát. Innét Herendre mentek, a herendi gyárat azonban nem sikerült megnézni, mert Lengyel államférfiak voltak éppen ott. Útjuk Nagyvázsonyba vezetett tovább hol a Kinizsi várat tekintették meg, majd Révfülöp következett, hol a Balatonban gyönyörködtek s a Birka csárdában töltöttek egy-két kellemes órát. Közel volt már az éjfél mikor haza érkeztek.

Május26

Író olvasó találkozó volt a kultúrotthonban. Kónya Lajos Kossuth díjas költő jelent meg Urbán László társaságában. Kónya Lajos egy ideig nagygersdi lakos volt. Most először a faluval kapcsolatos emlékét idézte fel, majd röviden ismertette életét. Befejezésül néhány versét mondta el.

Június 3

A termelőszövetkezet tagjai közül a második csoport ma ment kirándulni. Ugyanazt az útvonalat járták végig. mint a május23.i csoport

Június 8

Az iskolában az utólsó tanítási nap. A gyerekek iskolai munkája ezzel befejeződött. Nincs nyilvános vizsga, vagy zárt összefoglaló. A nyolcadikos tanulókat a vasegerszegi iskolában ünnepélyesen búcsúztatták.

Június 15

Ünnepélyes tanévzáró és bizonyítvány osztás. Nagygeresden az alsó négy osztály ünnepsége hamar  lezajlott, mert sokan igyekeztek átmenni Vasegerszegre, hol a tanévzáró az iskola nyugalomba vonuló igazgatóját, Falvi Károlyt búcsúztatták. Kedves megható ünnepélyen mutatták ki szeretetüket a jelenlegi és volt tanítványok.

Augusztus

Kevés feljegyezni való van erről a hónapról. Különösebb feljegyzésre méltó esemény nem történt. Nagyon sokat esett az eső hátráltatta a munkát. Az emberek bosszankodtak, hogy nem tudnak dolgozni. Még a gyermekek sem örültek a nyárnak, mert a hűvös idő miatt fürödni is csak ritkán lehetett.

Szeptember 27

Hajnalban Németh Béla háza kigyulladt. Ők nyugodtan aludtak bent a házban. A szemben lévő házban lakik özv Sáry Lajosné 44 éves elmegbeteg leányával. Az idős leány rendszertelenül alszik így gyakran éjjel is ébren van. Most is hajnalban kiabálni kezdett ”Ha meggyulladt hadd égjen” A kiabálásra az anyja is megébredt, de szintén csak jajgatni tudott. A szemben lévő házban (Németh Béla  testvére lakik az égő ház mellet)Németh Józsefné ébredt meg először, s hallotta a kiabálást. Kitekintett, s mindjárt ébresztette ház lakóít. Ég Béláék háza. Átszaladtak s az égő házban alvókat felébresztették. A községi tűzoltók hamar megérkeztek de sokat segíteni nem tudtak, mert 400 l/ perc motoros szivattyújuk Sárváron volt javításon. A kiérkező szombathelyi állami tűzoltók végezték el az oltást.. A falu népe alig tudott vett tudomást a tűzről. A tűzoltó paracsnok kerékpáron haladva fújta a trombitát. Erre bizony kevesen ébredtek fel. Akik felébredtek azok sem tudták, hogy merre menjenek.. Németh Gyula és Moór János például halotta a kürtszót. Fel is öltöztek, kimentek az utcára egymástól kérdezték, hogy hol van tűz. Ruzsa János a TSZ majorjában éjeliőr a két ember őhozzá ballagott el, s tőle kérdezték meg, hogy hol van a tűz. Ruzsa erősködött hogy nincsen tűz. Erre megnyugodtak s szépen hazatértek. Másnap reggel tudták meg hogy Németh Béla Szabó Lajos u 38 asz alatti háza égett. A ház 1967-ben épült. Az utólagos vizsgálat szerint a ház fele az elektromos vezeték rövidzárlata által okozott tűz miatt égett le

Október

Eseménytelen hónap. A mezőgazdasági munka jó ütemben folt. Bár az eső kissé akadályozta a munkát, mégis sikerült mindent idejében, betakarítani. A répaszállítás kissé vontatottan ment a cukorrépát Sárvárra a gyárba kellett vinni. A gyár kapuja előtt a gépkocsik és vontatók hosszú sora állt. Fél napba is bele telt mire egy-egy kocsit leürítette terhét. Így egy vontató egy nap csak egyet tudott fordulni.

November 9

A szövetkezeti italbolt disznótoros vacsorát rendezett a kultúrotthonban. Sokan elmentek, mert a tavalyi disznóölés már régen volt, az újra meg még várni kell. Így bizony a falu népe már nagyon kívánt egy kis sertés sültre, kocsonyára.

November 18

Bemutatkozott a tél. 14-én esett le az első hó, mindjárt el is olvadt. 16-án reggelre szép hótakaró fedte a falut, de ma délre mind elolvadt.

November24

Délután a kultúrotthonban véradás volt. Már napok óta folyt a szervezés. 24 donortól vettek vért. Ez kevesebb, mint tavaly volt. Évről évre mindig kevesebb a véradó. Talán érthető, mert fogy a falu népe. Igaz még mindig kevesen vannak, akik megértik a véradás fontosságát. Még gyenge a közösségi szellem. Pénteken több véradó lenne. 1957, 1958-ban pénzt adtak a véradóknak. 1 dl-ért25 Ft-ot fizettek 1959.-ben 50 Ft-ot. Akkor 70 80 donor is jelentkezett.

December 12

Délelőtt végig szaladt a hír a falun hogy Balogh Ernő evangélikus lelkész, volt esperes meghalt a kapuvári kórházban.

Balogh Ernő 1923 ban került Nagygeresdre. Azóta egyfolytában itt működött. Zárkózott csendes ember volt. Rengeteget olvasott. Nagyon szerette a magányt. Tanulmányait Pozsonyban kezdte, mint 4 éves teológus ment1914-ben a frontra. Több kitüntetést kapott, amiért l930-ban vitézzé avatták. 1918-ban a frontról hazaérkezve nem mehetett Pozsonyba tanulmányait folytatni, ezért Budapesten tanító oklevelet szerzett- Egy évig Bobán tanított. Majd alkalma nyílt, hogy Sopronban befejezze teológiai tanulmányait. Volt segéd lelkész és Püspöki titkár.1923-ban megválasztották Nagygeresdre lelkésznek. Feleségül vette Kapi Béla szombathelyi püspök leányát, Magdolnát Két leányuk született Éva és Judit. Felesége 1941-ben meghalt .Az óta özvegyen egyedül élt.

December 13

Luca napja  a 10 éven aluli gyermekek korán keltek. Jónéhány szalmacsutakot össszefogva megindultak a rokonok jó ismerősökhöz lucázni. Nem mentek be minden házhoz. A gazdaszonyok ma már nem esnek kétségbe, ha nem tér be hozzájuk Lucázó gyerek. A hozott szalmát bedobják a tyúkházba, de nem teszik feltétlenül a tojó fészekbe. A gyermekeket pénzzel ajándékozzák meg.

December 15

Délután eltemették Balogh Ernő esperest. Nagyon sokan jelentek meg a temetésen

December 22

Tegnap és ma nagy vérengzés volt a faluban. Majdnem minden házban disznót vágtak .A pörzsölésnél már nagyon sokan gázt használnak.

December 25

Még él a régi népszokás. Este 5 legényből álló csapat végigjárta a falut, s el regülte a fiatalokat. Minden háznál szívesen fogadták őket.

December 26

Gépkocsi baleset történt. Kelemen Gusztáv Wien-i lakos feleségével és sógornőjével itt voltak látogatóban, a faluban Reichardt Lászlónál. A délutáni órákban „Pegau” márkájú személygépkocsiján átmentek Bőbe Reichardt Lászlóval és Németh Sándorral, két gyerekkel(Ifj Reichardt László Németh Klára) látogatóba. Szerencsésen vissza is érkeztek, de a Halász Géza háza előtt Kelemen Gusztáv hátra fordult beszélgetni kezdett. A kocsi nyílegyenesen belefutott a baloldali árokba. A Takács István hídjának ütközött. A kocsi eleje, első ablak, kormány, ajtó összetörött. A benn ülők közül a két Gyereknek semmi baja sem lett. A gépkocsi vezetője Kelemen Gusztáv az arcán kapott kisebb horzsolásokat. Rechardt Lászlón orcsont, Németh Sándor pedig bordatörést szenvedett. Az utóbbi kettőt a hamar kiérkező mentők kórházba szállították. A falu népe, mint ilyenkor lenni szokott összeszaladt csodát  látni. A sok lábatlankodó miatt még a sérülteket bekötözni is nehezen ment.

December 28

A Nőtanács helyi szervezete bált rendezett a művelődési otthonban. Eddig minden évben szilveszter estélyén volt a bál. A rádió és a televízió viszont jó műsort igér szilveszter estéjére, s azt sokan szeretnék megnézni, vagy meghallgatni. Ezért rendezték meg előbb az év végi mulatságot. Az ifjak kissé zúgolódtak az időpont miatt, de azért jó szórakoztak.

Nógrádi Géza .

Víznyerés és vízhasználat Nagygeresd.

A Vasi Szemle 1968 évi. Számából

 A szerző röviden leírja a falu elhelyezkedését és történetét.

Leírja, hogy 1903 ban  Karcsay Lajos Földbirtokos vezette árvízvédelmu munkák során a helyiek által várhelynek nevezett római helyőrség földsáncainak egy része is áldozatul esett, Répce falu felőli partjának megerősítésekor. 1967 áprilisában a falutól délre belvíz elvezető csatorna tisztításakor a mai medertől 1000 méterre cölöpsorokat találtak, feltehetően egy korábi malom alapjait.

 A falucsúfololó mondások közül is bizonyító erejű a ma is használtos mondás: Árvizleső geresdiek, kik ellopták a répcét.

Az első oldal lábjegyzetében írja szerző, hogy a munka összeállításában nagy segítségére volt Pomogyi József a helyi gyűjtemény vezetője. A mű alaposan leirja falu kutjainak szerkezetét építési modjait. A kutakból a viznyerés módját eszközeit. A kutak mélységét, és a viszint ingadozást egy év mérési alapján.

 Tanulmány végén a szerző ír a helyi tisztálkodási és mosási szokásokról.

Nyáron a Répcén fürödtek. A gyermekek mezitelenül a asszonyokal, akik mindig ingben fürödtek. A férfiak meg kék kötényen -ebben a faluban a kék kötény férfiak napi viseletéhez tartozott. A fürdéskor a levetet ruházat után csupasz derekukra kötötték a négyszögletes kötényt amelyik a derekukat körbe érte elől összefsodrva a lábuk között áthúzva hátul a köténykötőbe tűzték ebben fürödtek. Az asszonyok kéthavonta mostak hajat, a férfinép meg az ő leírása szerint csak a nyári Répcei fürdéskor.(eredeti)

Meghívó a Magyar Könyv ünnepe 68 rendezvény Nagygeresdi eseményére Kónya Lajos író olvasó találkozót tart. Május 26-án vasárnap.(eredeti)

A Vasmegyei Múzeumok Igazgatósága

 Levél Pomogyi József múzeum vezető Nagygeresd.

 A múzeum hónap kapcsán kérnek jelentést a Múzeumi látogatók számáról, előadásokról azok látogatói számáról. Rendezvények és azok látogatói számáról.1968 október 31. (eredeti)

Vasmegyei múzeumok igazgatósága

Jelentem, hogy

 1./ A múzeumi látogatók száma 169 fö

2./   Nagygeresd A nagygeresdi földrajzi nevek magyarázta

X.hó 9-én Hallgatók száma 48 fő

     Nagygeresd  Tárlatvezetés és eőadás a falumúzeum munkájáról X:14 30 fő

     Nagygeresd  Tárlatvezetés és előadás: Néprajzi gyűjtésról Xhó15. 27 fő

     Nemesládony A Lád nemzetség elhelyezkedése és élete X.hó 16-án 28 fő

     Szentivánfa: Falumongráfia, falutörténet. X.hó.17 26 fó

3./ Kiálítás és egyéb rendezvény nem volt. Összes látogató 169 fő

Összes hallgató 159 fő.

 Nádasdy Fernc Múzeum Nagygeresdi helytörténeti gyűjteménye Nagygeresd Vasmegye körpecséttel dátum nélkül

Pomogyi József  gy. vez  gépelt aláírással.

 Gyászjelentés.

 Balog Ernő a nagygersdi evangélikus gyülekezet lekészének haláláról 1968 decemebr 12-én és a temetés idópontjáról1968 december 15.

 Balog Ernőaz egyik leghosszabideig szolgáló lelkésze volt nagygeresd evangálikus gyülekezetének. 1924 február 24-től haláláíg1958 december 12-ig. Több mint 34 évig.

Nagygeresd 1969 évi eseményei.

Pomogyi József feljegyzései.

1969  Január 1

. A mai napona községi tanács beolvadt a simasági Közös Községi Tanácsba Simaság Lócs Nagygeresd, Nemesládony, és Sajtoskál községekben megszűntek a helyi tanácsok és  Simaság székhellyel egy közös tanácsba tömörültek A gazdasági központ már 1967 óta Simaságon van, most az államigazgatási központot is ott szervezték meg. Itt a községben fenntartják az irodát, mert hetenként kétszer valaki kijön a helyi ügyeket intézni. Távolabbi terv, hogy az öt község tanulóit is ott tömörítsék egybe, hogy a körzet minden ügyét egy helyen intézzék.

Január 2

Délután l6 óra körül végig szalad a falun a vészhír. Fölrobbant a répcelaki szénsavgyár. Az utcára tódult mindenki. Néhányan kerékpárra ugrottak s rohantak Répcelakra, mert a nagygeresdi munkások közül többen műszakban voltak.. 18 óra körül már jöttek az első hírek. Kilencen haltak meg. Reichardt Katit kórházba vitték, más nagygeresdinek nem történt baja. A haza érkező munkások beszélték el hogy Kati a felrobbant tartályok közelében lévő épületben tartózkodott. A teremben hirtelen nagy por és füst támadt. Ketten kiugrottak az ajtón, de Ő már a beomló törmelék miatt nem tudott kimenni. Már közel volt, ahhoz hogy eszméletét elveszítse, mikor Gróf Kálmán nagygeresdi lakos rohant be és vezette ki.

Itthon folytak a találgatások hogy mi idézte elő a robbanást. A vélemények nagyon eltérőek voltak.

A robbanás súlyos károkat okozott. A tartály repeszdarabjai még a répcelaki vasútállomáson is súlyos károkat okoztak. A peron egyik oszlopát eltöre, néhány vágányt megrongált, az állomás épületén túl lévő magánház tetejét átszakította,

Január 8

Az iskolás gyermekek téli szünetje befejeződött. Újból megkezdődött a tanítás. Ma osztották ki a félévi értesítőket.

Január 9

Fakitermelés kezdődött a Baksádban, a termelőszövetkezeti tagok közül csak azok mehettek ki fát vágni, akik előzőleg orvosi vizsgálaton meg jelentek.

Kötelezővé tették a védősisak használatát is. Mivel ilyen nincs a faluban motoros bukósisakokat vittek magukkal, és azt használták.

Január 12

A termelőszövetkezetben egy három mázsás anyadisznó elhullott. Nem kellet elásni, mert a sárvári fehérjegyár autója elvitte.

Január 23

3 napos balesetvédelmi előadás sorozat kezdődött a termelőszövetkezetben. A fogatosoknak traktorosoknak műhelyeseknek és az üzemegység vezetőinek kellet rajta részt venni.

Este vöröskeresztes alapszervezet tartott ülést. Új vezetőséget választottak. Bencsik Kálmánné lett az alapszervezet titkára.

Január 24

A községi sportkör 1966 óta haldoklik. A kevés sportolni kívánó fiatal Simaságra járt. Ma este megpróbálják a sportkört feléleszteni. Varga János lett az új elnök.

Január 29

A termelőszövetkezetben szaporodnak a gépek. Ezért a mai napon hat pár lovat eladtak. Maradt 14 pár igásló és l2 csikó.

Január 31

A termelőszövetkezet nagygeresdi üzemegységében ma tartották a zárszámadási közgyűlést. Adorján István üzemegység vezető tartotta a beszámolót..

Este 18 óra 30 perckor a KISZ ifjúság tartott taggyűlést, melyen Vinkovits János megyei KISZ titkár beszélgetett a fiatalokkal.

Február 1

A termelőszövetkezet tagjai ebben az évben már nem munkaegységre, hanem készpénzfizetésre dolgoznak. Havi keresetük 80%-át minden hónapban kifizetik részükre. A mai napon 604.000 forintot. Osztottak ki.

Február4

Tüdőszűrő vizsgálat volt a faluban. 5 tagú brigád jött ki a faluba, s mindenkiről röntgenfelvételt készített. Gyorsan ment. Reggel nyolc órakor kezdték, 11 órára már be is fejezték.

Február 6.

Viharos erejű széllel megjött az igazi tél. Hordja a havat. Sok helyütt már hófúvások is vannak.

Február 8.

Újra esik a hó. Az utak síkosak. Özv Varga Lajosné Mogyorósi Lidi elesett az utcán.  Eltörött a lába.

Február 11.

A személyi igazolványa elég sok személynek lejár ebben az évben. Az új igazolványhoz fénykép kell. Ma volt itt egy fényképész ki a jelentkezőkről elkészítette a felvételt.

Február 16.

Az evangélikus gyülekezetben ma volt a lelkészválasztás. Szabó Lajos esperes kőszegi lelkész vezette a lelkészválasztó presbiteri ülést. Bánfi Béla meszleni lelkészt választották meg.

Február 18

Eladták a szamarakat! Mivel fogjuk hordani a zöldet? Kiáltottak fel ma sokan a faluban. A termelőszövetkezetnek, volt egy pár szamara, reggel este azon hordták a tejet a csarnokba.  Napközben a tagság hajtotta. Apró cseprő szállításaikat a szamarak segítségével oldották meg. Állandóan lesték, hogy mikor lehet ezt a fogatot megszerezni. Gyakran volt veszekedés is, mert mindenkinek kellet. Ma eladták a szamarakat szekerestül. Egy nemesládonyi ember vette meg.

Február 22.

Ráfutott a víz az útra. Vasegerszegre nem lehet gyalog átmenni. A fiatalabbak kerékpáron áthajtanak a vízen.

Február 24

Emelkedik a víz és romlik az út. Az autóbusz ma már nem is jött át rajta. Tompaládony felé került

Február 25.

Estére lehúzódott a víz. Az útról.

A termelőszövetkezetben ma 23 db hízó marhát és 26 db hízott sertést adott el. A legnehezebb bika 9,5 q volt.

Február 26

Kora volt az öröm a víz miatt. Ma megint kifutott a Répce, s elöntötte a vasegerszegi utat.

Február 28

10 db csikót hoztak Simaságról. Az a terv, hogy itt fognak kialakítani egy csikónevelő telepet.

Kiss Sándor kamrájának tömésből készült fala kidőlt. Szomszédjának szőlőjét agyoncsapta.

Március 1

A víz leszaladt az útról. Megszűnt az idei második árvíz.

5 fiatal férfi, akik eddig Vízügyi Igazgatóságnál dolgoztak, mint gátépítők, ma visszajöttek a termelőszövetkezetbe. Az építőbrigádba osztották be őket.

Március 3

A termelőszövetkezetnek szerencsétlen napja. Egy hízóbika elhullott. Egy sertést pedig sűrgősen le kellett vágni.

Március 4

Megkezdődött a tavaszi munka. A férfiak a gyümölcsösbe mentek a fákat nyesni. A község régebben nem termelt gyümölcsöt, így a gyümölcsfák gondozásában nincs tapasztalat. Igaz hogy a házak kertjeiben találunk gyümölcsfát, sok szilvát, kevés almát, körtét, de nagyon sok az akácfa. A házaknál lévő gyümölcsfákat nem gondozzák, nem permetezik, nem nyesik. Csak a száraz ágakat vágják le évenként.

Március 5

Az elmúlt napokban az árvíz miatt az autóbusz Tompaládony felé közlekedett. Ma megint a rendes úton ment már.

Március 8

Nagy nap a 18 évesek életében. Ma voltak Összeíráson. A katonaság írta fel adataikat, s beszélgetett velük, hogy beosztásukat megállapíthassa.. Hazaérkezésük után a kocsmában szoktak az elmúlt években nagy mulatozást csapni. Idén a KISZ szervezet klubestet tartott, hol szolid körülmények között szórakoztak.

Március 9

A nemzetközi nőnap alkalmából ma este köszöntötték a falu asszonyait és lányait a kultúrotthonban. Az iskolás gyermekek adtak rövid műsort és néhány szál virágot az ünnepelteknek.

Március 11.

A szántóföldeken is megkezdődött a munka. A vontatósok simítóztak. A traktor után kötött, nehéz gerendákból készült eszközzel törték a hantokat..

Az evangélikus lelkészlakást kitakarították a hívek. Várják az új lelkészt. Az épületre nagyon rá fértne a tatarozás, hiszen régen 1856-ban épült, s utólsó lakója már nem sok gondot forditott rá. Most az asszonyok egy hétig mostak zsúroltak, hogy valahogy rendbe szedjék.

Március 12.

Meg kezdődött a vetés.. Az árpa került a földbe. A föld nagyon puha, gépekkel nem tudnak rámenni. Lovak húzzák a vetőgépet.

Március 13

Viharos szél támadt reggelre. Sok kárt okozott. A termelőszövetkezet kisgeresdi majorjában két lábas pajtát összedöntött. Két cséplőgép volt alatta. A lezuhanó gerendák összetörték a cséplőgépeket. Nem is lehet őket megjavítani.

Március 14

Sok a beteg gyermek a faluban. Rózsahimlő járány tört ki az iskola 1-4osztályában sok a hiányzó.

Március 15.

Új agronómus került a faluba Eőry Miklós mezőgazdasági mérnök személyében. Eddig a simasági egyesült termelőszövetkezet kertészetét vezette. A régi mezőgazdász Enzsöl Imre már Szelestén van. Oda szerződött.

Március 17

Megint vízvan az úton.

Március 19.

Sándor József Benedek zsákban hozzák a meleget. Így mondja a nép. A mai József nap azonban hóvihart hozott. Csúfolták is a Józsefeket.

A termelőszövetkezetben fizetésnap volt. 160 ezer forintot osztottak ki. Ez két  havi kereset 60 %-a. a Fennmaradó 40%-át év végén osztják ki, ha sikeres lesz az esztendő.

Március 24.

Lement a víz az útról. Szomorú nyomot hagyott. Nagyon megrongálta az utat.

Március 27.

Erős vad  szél dühöng. Hordja a havat. Tavaszt várjuk, s újra jön a tél..

Az iváni szövetkezet kirakodó vásárt rendezett a kultúrotthonban. Ruhákat, cipőket hozott. Nagy volt a forgalom. Megérezték az ivániak, hogy a tsz-ben pénzosztás volt.

Március 29

Tovább terjed a rózsahimlő. A kicsinyeknél alig van gyermek az iskolában.

Március 30.

Vasárnap van. Ma iktatták be az új evangélikus lelkészt a hivatalába. Bánfi Béla volt meszleni lelkész került ide. Családjával együtt már ide is költözött.

Délután a rábapatyi Kisz ifjúság a „Pettyes” cím színdarabot mutatta be a kulturotthonban. A terem nem tellett meg.

Március 31

Állatszámlálás volt a faluban. Eredményt majd csak később fogjuk megtudni. Annyit azonban már tudunk, hogy a községben a szarvasmarha állomány az utóbbi időben erősen csökken-

A rossz idő miatt megszakadt vetést ma folytatták.

Április3

Ma ültették az előcsíráztatott korai rózsa burgonyát. Az elmúlt esztendőkben a termelőszövetkezetnek mindig jó termése volt a korai újburgonyából, és jól el is tudták adni. Talán idén is jó lesz.

Este rövid kis műsorral emlékezett meg a falu népe a felszabadulás évfordulójáról.

Április 6.

A nőtanács tagjai bált rendeztek. Vidám volt a hangulat. Reggel 4-ig tartott.

Április18

Vissza  jött a tél. Délelőtt 11 órakor pár percig esett a hó.

Április 19

Befejeződött a cukorrépa vetése.

Április 23.

19 órakor 22 termelőszövetkezeti tag, mint küldött ment Simaságra. Az új bérezési formát tárgyalták meg. Sokáig tartott az ülés. Éjjel 2 órakor keveredtek haza, nagyon vidám hangulatban.. Az egyik férfi hazaérkezve leült a kisszékre, de csak az egyik csizmáját tudta lehúzni. A másodiknál már elaludt. A kisszéken virradt meg.

Május l

Nagy ünnepség volt Simaságon. A község lakóit 3 teherautó vitte. A simasági termelőszövetkezet fennállásának 20. éves évfordulóját ünnepelte. Délelőtt a labdarúgó pályán vidám műsor keretében emlékeztek meg a 20 év eseményeiről. Délután szólta zene, s a jelenlevők vidáman szórakoztak. A geresdieket estefelé kezdték a teherautók hazaszállítani.

Május 2.

Az egész falu a simasági ünnepnapot tárgyalta. A szervezés, rendezés tetszett, de a műsor nem nagyon.

Május11.

Délután az iskolások vidám majálist rendeztek a kultúrotthon parkjában. A felső tagozatos gyermekek a vasegerszegi nevelők vezetésével vidám tréfás jeleneteket mutattak be, majd a gyerekek és az ifjak táncoltak. A vidám hangulat, késő délutánig tartott, bár közben sokan kimentek a futballpályára hol a helyi csapat a mesterházaiak ellen játszott, s ebben az évben először győzött.

Május 18.

A Sárvári Járás iskolásai részére a mai napon rendezték a II. Dalostalálkozót. A

vasegerszegi iskola énekkara –melynek több nagygeresdi gyermek is tagja- is elment. A szajki tavakhoz, hol kellemes időben jó dalolás mellettt telt el a nap.

Május 19

Fehér József traktoros 10 napos bulgáriai jutalomüdülésre indult.

Megkezdődött a rét és a pillangósokkaszálása. Valamikor ez nagyon nehéz munka volt. Ma már gépekkel végzik. A vontatókra van szerelve a kaszáló szerkezet. Kézi kaszával csak a fordulásoknál és a csúcsoknál segítenek-

Május 24

A mai napon tartotta a termelőszövetkezet vezetősége a határszemlét. Teherautóra űlve a Tsz vezetői, üzemegység vezetők, és a mezőgazdászok  ( a falu népe agronómusnak hívja őket) bejárták az öt község határát, s megnézték, hogy az üzemegységek hogyan végezték el a tavaszi munkákat, hogyan állnak a vetések, milyen a határ rendje. Nagygeresd a harmadik lett az öt község közül.

Május 25

Versenyen voltak a tűzoltók. Bejcgyertyánosban rendezték a járási tűzoltó versenyt. Nagygeresdről 3 raj vett részt. A férfi raj negyedik, leány raj második, a az úttörő fiú raj a hetedik lett,

A nőtanács délután a kultúrotthonban gyermeknapot rendezett. Minden 14 éven aluli gyermek kapott szendvicset és bambit. Vidáman játszottak egész délután a gyerekek.

Május 26

Korán reggel indult autóbusz mely a kirándulókat vitte. A tél folyamán a kulturotthon TSZ akadémiát rendezett. Azokat kik az előadásokon részt vettek a mai napon kirándulni vitték. Győrben megnézték a Richards gyárat, onnét Pannonhalmára mentek, hol az apátságot tekintették meg, onnét Veszprémbe mentek, hol a várost és az állatkertet látogatták meg. Hazafelé a Dabrókai csárdnál álltak meg, hol a jól sikerült kirándulás örömére áldomást ittak. Éjfél felé érkeztek haza

Május 28

Megkezdték a pillangósok összehordását. A táblaszélén rakták össze kazalba.

Május 29.

A termelőszövetkezetből Szabó József elnök vezetésével 18 fő Bulgáriá ba ment a testvérszövetkezet látogatására. Nagygeresdről Adorján István üzemegység vezető és Rechardt László állatgondozó vett részt. A kiránduláson. Gépkocsival mentek egész úton.

Május 30

Nagy a munkalendület. 3 nap alatt 14 vagon pillangóst raktak kazalba

Június 2.

Az elmúlt években többször veszélyeztette az árvíz a falut. A megyei tanács elhatároza, hogy a falu mellett védőgátat építet. A felmérés és kijelölés már tavaly meg történt. Úgy látszik, hogy idén megtörténik az építés. Ma megjött az első gép, mely a gátat fogja építeni.

Június5

Olasz kereskedő jött a tsz-be, s meg vett 10 db bébi bikát. Nagyon válogatott. Csak a teljesen hibátlanokat vette meg.

Június 6.

A tsz kirándulók második csoportja indult korán reggel. Ugyan azt az utat járták be, mint az előző csoport. Ők is vidámhangulatban jó későn értek haza..

Június 9.

Reggelre kiszaladt a rétekre víz. Sok boglyát elsodort. Estére nagyon megemelkedett. Majdnem elérte az 1965-ös magasságot.

Június11.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is futott az árvíz. Estére a Répce már visszahúzódott a medrébe. A kár közel fél millió forint.

A gátépítési munka alig kezdődött meg, már el is akadt. 5-én megkezdték a munkát, de az árviz a folytatást megakadályozta.

Június 12.

A tsz vezetői megjöttek Bulgáriából. Szívesen meséltek a látottakról.

Június 13.

Kiss István a termelőszövetkezet magtárosa Lengyelországba indult 8 napos jutalomüdülésre.

Június22

A kultúrház parkjában köszöntötte az öregeket a tsz és a nőtanács, az öregek napja alkalmából. Vidám nótázással telt el néhány óra.

Június23

Az 5-8 osztályos tanulók közül 18-an két napig elmentek a tsz-be ribizkét kapálni. Reggel 7 órától déli 12 óráig. Nagyon meleg volt. Két nap múlva meg tudták hogy 3 forintos órabérért kell dolgozniuk. A harmadik napon már senki sem ment.

Június 24.

Megérett a repce. Éjjel rendre vágóval aratták.

Június 25.

A felnőtteknek nagyon tetszett a kirándulás. Sajnálták, hogy a gyermekek nem mehettek el. Nagy István igazgató tanító a gyermekek részére is megszervezet a kirándulást. Egy gyermek költsége 105 Ft volt. Mégis sok szülő befizette. Meg tellett az autóbusz, mert néhány felnőtt is velük ment. Ajka, Herend, Veszprém volt az útirány. Gyárakat, városokat és a veszprémi állatkertet nézték meg.

Az iváni szövetkezet megint vásárt rendezet. Nagy volt a forgalom.

Július 1

Repcét a kombájn csépeli. A rendről szedi föl. Így kevesebb szem pereg ki, mint régen mikor kaszával aratták.

Július 4

Megkezdődött az aratás. Az egerszegi dombon a rozsot vágja a kombájn. 3000 négyszögölet a tagok vágnak le kaszával, hogy tudjanak zsuppot készíteni. Ugyanis községünkben disznóöléskor még legtöbb helyen szalmával pörzsülik a disznót., s ahhoz a zsupp a legjobb.

Július 5

Az építő brigádnál- melynek több geresdi tagja van- majdnem súlyos baleset történt. Nem áramtalanították a betonkeverő gépet, s a déli szünetben az egyik munkás meg fogta, s alaposan megrázta. Társa segítségére sietett, de Ő is hozzá tapadt a géphez. Életüket csak az, mentette meg, hogy ez figyelmes társuk kirántotta a csatlakozót.

Július 6.

A soproni süketnémák jöttek el fotbalozni. Nagyon megverték a geresdieket.

17 órakor néhány perces jégeső volt. Borsó nagyságúak voltak a jégszemek, és sok vízzel estek. Nem sok kárt okoztak.

Július  13.

A rendrevágó gépek már sokat levágtak a gabonából. Ma a kombájn is megkezdte a munkát. Utána mindjárt ment a bálázó is. Minél több szalmát szeretnének bálába kötni.

Július 16.

Hordják a gabonát a tagokhoz. Mindenki irathatott búzát és rozsot. Nem munkaegységre adják, mert a munkát pénzben számolják el. A gabona árát is beterhelik. Egy mázsa búzáért 256 forintot számítottak.

Július 21.

Hajnali 3 óra 54 perckor lépett az első ember a Hold felszínére. Az egész falu izgatottan figyelte egész nap a rádiót, este pedig figyelmesen nézték a televíziót.. Mindenki erről a nagy eseményről beszélt. Az idősebbek között akadt még kételkedő, kik nem hiszik el, de a fiatalabbak már szinte természetesnek veszik, hogy az ember már ilyenre is képes.

Július 26.

Befejeződött az aratás. Csak a zab van még hátra. Abból kevés van, egy nap alatt lefogy.

Valamikor az aratás majdnem 3-4 hétig tartott, s azon az egész falu reggeltől későestig a mezőn görnyedt. Idén csak arról vettük észre, hogy aratás van, hogy a vontatók gabonával megrakott pótkocsikkal közlekedtek. A gabona egy részét mindjárt Hegyfalura vitték a Terményforgalmi Vállalat raktárába.

Július 31.

Az aratás útólsó napja. A zab is bekerült a magtárba.

Aguszutus 19.

Búcsúra készül a falu népe. Az asszonyok sütnek, főznek. A fiatalok a kocsmárosnak segítenek (áthúzva hurcolkodni föléje írva) költözködni. A kocsma felszerelését vitték a kultúrotthonba. A kuglizóban lesz a söntés. A környékbeli vendéglőkből hordták össze az asztalokat.

Délután meghozták a húst. A tsz egy hatmázsás bikát, meg 8 darab sertést vágott. A húst előre kimérték becsomagolták, s egy Zetor kocsiján vitték végig a falun. A Zetor előtt gyerekek mentek csöngővel. A csengő szavára az asszonyok kimentek húsért. Ez volt az első esztendő, hogy így osztották szét a húst. Az elmúlt esztendőkben, a majorban mérték szét.

Aúguszus 20.

Nagyon kellemes szép idő van. Rengeteg vendég érkezett a faluba. Délután rokonlátogatás, beszélgetés, 17 óra után pedig meg kezdődött a tánc a kulturotthon parkjában. Estére már alig lehet mozogni. A körhinta egész nap forgott. A céllövöldében is nagy volt a forgalom.

A szomszéd falvak fiataljai közül is sokan megjelentek, bár a környéken több faluban is szintén ma van a búcsú.

Augusztus 21.

Búcsú másnapja. Ma a helybeliek mulatnak. Zene ugyan nincs, de jókedv az van. A

Körhinta működik. Idősebbek ültek bele. Egy tréfáskedvű férfi ugrik a körhinta tulajdonosához. Pénzt ad neki. Fülébe súg. ,”Meg ne álljon addig, míg valaki össze nem rókáza magát”. Forog a körhinta a bent ülők kezdenek sápadozni. Egyszer csak hárman is viszont látják a reggelijüket. Szidták a tréfás kedvű férfit. A saját asszonylánya a legjobban. Ő is az áldozatok között volt.

Augusztus 28.

Sok az eső. Majdnem minden nap. Puha a talaj. A gátéptők nehéz gépe nem tud dolgozni. Ma elmentek. Az építés félbe maradt.

Augusztus 30.

Megkezdődött a szilva szedése. Néhány asszon nekilátott a szilvát, rögtön le darálják és hordókba gyűjtik. Pálinkát fognak főzni belőle.

Szeptember 1.

Ünnepélyes tanévnyitó az iskolákban.  A nagygeresdi iskolába 31 tanuló halgatta a megnyitót. Az I. és III. osztályt, Rózsa László a II. És IV, osztályt Nagy István fogja tanítani..

Nem tartott sokáig az Sz 100-as láctalpas traktor dicsősége. Ma megkezdték szétszedését. Az olvasztóba viszik.

Szeptember 5.

Szedik a háztájiban a burgonyát. Nagyon gyenge a termés. A Burgonya bogarak (colorádóbogár) sok kárt tettek, pedig a falu népe sok permetező port szórt ki.

Szeptember 6.

A mai nappal megváltozott az autóbusz menetrendje. A község lakóinak most nagyon rossz. Reggel negyed  hatkor jön az első, de nem Vasegerszegre megy, mint eddig, hanem Hegyfalura. Az iskolásokért 7 óra 18 perckor jön. Délben háromnegyed 1-kor és 14 órakor hozza haza. Délután 15 órakor a répcelaki munkásokat hozza haza. 18 órakor pedig Hegyfaluról lehet meg jönni. A község lakóinak most nem jó az autóbusz menetrendeje, mert sem az orvoshoz, sem a vonatra nem lehet vele menni.

Szeptember 9.

A faluban levő gyümölcsfákat ellepték a szövőlepkék. Ma kidobolták, hogy mindenki tisztítsa meg a fákat, mert aki elmulasztja azt 1000 Forintra büntetik meg.

Mindenki hozzá fogott a védekezéshez. Hosszú rudakra szalmát kötöztek, meg gyújtották, s azzal égették le a fészkeket. Sokan  nagy ágakat  vágtak  le, Már nem tudták letisztogatni Több kárt okoztak a védekezéssel mint  szövőlepkék.

Szeptember 10.

Nemesládonyból almát hoztak, mert a kulturotthon picéjében jól lehet tárolni. A termelőszövetkezet minden esztendőben tele rakja a pincét gyümölccsel, zöldséggel. Tervbe vették, hogy Hűtőgépeket szerelnek fel.

Szeptember 12.

25 db hizott bikát vettek meg az olaszok. Ma szállították el.

Szeptemeber 13.

A vasegerszegi iskola felsős tanulói már második napja szilvát szenek. Jó a termés, cefrének darálják le.

Szeptember 19.

Megkezdődött a legnehezebb munka a cukorrépa csirázása. Ettől mindenki fél, mert ha beköszönt a hideg esős idő, akkor a répakupacok mellett sokat lehet fázni. Igyekszik vele mindenki  Még az iskolás gyerekeket is kiviszik délután.

Szeptemebr 20.

Meg kezdték a Búza vetését.

Szeptemebr 21.

A gyümölcsösen Szedik az almát. Nem lesz sok, mert a fák gyengék pedig l6 évvel ezelőtt kezdték telepíteni őket, de rosszul kezelték, s nem fejlődtek rendesen. Most már több gondot fordítanak rá.

Szeptember 27,

.           A  cikori csírázása is meg kezdődött. Ez nem sok. Hamar fognak végezni vele.

Szeptember 30.

Teknővályó cigányok jártak a faluban. Egy szekér, sütő teknő volt náluk. Sokan vettek, 1965 óta nem jártak erre teknős cigányok. A régi teknők közül már sok tönkre ment. Pótolni kellet.

Október 2.

Szedik a háztáji kukoricát. A rokonok összefognak. Lehetőleg annyian mennek ki amennyi rend  van. Minden rendre egy szedő áll. Előszőr kifosztják a kukoricát, majd letörik. Kosárba, vödörbe vagy a nyakba akasztott zsába helyezik. Egy férfi, legtöbbször a gazda egy nagyobb kosárral jár a szedők között, s gyűjti össze a kukoricát. Ha valamelyik szedőről meg feledkezik, akkor kiabálnak neki „kosaras”

A leszedett kukoricát a kosaras mindjárt a szekérbe önti,- ha van- vagy az utóbbi 2-3 évben zsákokba. Este jön érte a szekér, vagy a vontatós beviszi. Ma már ritkábban fordul elő, hogy fosztásosan szednek. 1965-ben még szokás volt az esti kukoricafosztás. Ma már csak elvétve akad.

Október 3.

A cikorit kiszállítoták a vámoscsaládi vasútállomásra.

10 kh volt az összes terület. 12,5 vagonnal lett.

Október 6.

Az autóbusz menetrendje nem kedvez a postának sem. A mai naptólkezdve a tsz kocsija hozza minden reggel Tompaládonyból.

Október10.

Nagy a szenzáció. Répaszedő kombájn jött. 20 k.h területről az fogja felszedni a répát. Ha beválik, akkor a legnehezebb őszi munka meg fog szűnni. A falu népe nagy érdeklődéssel figyelte az eseményt, s meg állapították, hogy a gép jó munkát végez.

Október 19

Befejeződött a vetés. Búzából 232 k holdat vetettek el.

Október 22

Szedik a sárgarépát. Igen erősen kifejlődött. Dugványnak szánták eltenni de nem lehet.

Október 27.

Eddig igen nehéz volt éjjel telefonhoz jutni. Éjszakára olyan helyek voltak bekapcsolva, hol nem tartózkodott senki. Ma posta külső folyosójára szereltek egy segélykérő telefont. Ezt mindig el lehet érni..

Kukorica kombájn dolgozik tsz tábláján. Szedi, fosztja és le is morzsolja. Csak az a baj hogy még kevés az ilyen gép.

November 8.

A cukorrépát kihordták a vámoscsaládi állomásra. Ma vitték ki az útólsó kupacot. 177 vagon volt a termés. Katasztrális holdanként 246 métermázsa volt az átlag. A múlthoz viszonyítva ez az eredmény nagyon jó.

November 10.

Összehívták a községi tömegszervezetek vezetőit. A celldömölki vérellátó alközpontvezetője jelenlétében a véradással kapcsolatos feladatokat beszélték meg.

November 11. a felsőtagozatos tanulók Répcelakra mentek kukoricát szedni. Már második napja. A répcelaki termelőszövetkezet kukorica termését kombájn takarította be, és nagyon sok fejet elszórt, vagy letiport. Az iskolás gyermekek ezeket szedték össze.

November 12.

Az egerszegi úton mindjárt a domb alatt kis hidat építettek. A mai napon elkészült és átadták a forgalomnak.

November 16.

Véradási nap. 36 véradó jelent meg a vizsgálaton. 34 főtől vettek. Ez az eredmény valamivel jobb, mint az elmúlt esztendőben volt. A termelőszövetkezet minden vért adó tagjának 30 forint jutalmat adott.

November 20

Reggelre befejezték a mélyszántást. Délelőtt már itt voltak a mezőgazdasági Minisztérium ellenőrei, kiknek néhány nappal előbb már jelezték a szántás befejezését. Nem akarták elhinni, mert az országban még egy termelőszövetkezet sem végzett az őszi munkákkal. A környéki termelőszövetkezetek még csak most szedik a kukoricát. Messze vannak még a szántástól.

November 26.

Furcsa nap volt. Hajnalban fél négy órakor villámlott, dörgött, este 18 órakor meg havas eső esett.

November 30.

Erős északi szél fúj, kevés hó esik. Már hóakadályok is vannak.

December 1.

Harmadszorra próbálkozik a felnőtt énekkara megalakulással.. November 20-án l8-an, 25-én 12-en, ma este pedig hatan jöttek össze. A faluban már többször volt énekkar. 1856-ból van az első feljegyzés az énekkar szerepléséről. Az utólsó énekkar 1943-ban szűnt meg. Azokat az énekkarokat az evangélikus gyülekezet szervezte. Ma ilyen szervező közület nincs.

December 5

Mikulás este. Csak néhány 5-8 sztályos tanulóöltözött fel, de ők sem mentek be minden házhoz, csak a rokonok, és a jó ismerősökhöz, hol kisgyermekek voltak. Az utcán a csarnokba igyekvőket ijesztgették.

Beköszöntött a valódi kemény tél. Már tegnap is havazott és fújt a szél, de mára nagyon megerősödött. Senkinek nincs kedve kimozdulni.

December 6.

Vad hóvihar. Sűrűn esik a hó, és vad szél fúj. Az autóbusz már nem jött meg a gyerekekért. Sok embernek az 1929-es tél jutott eszébe. Kenyeret sem hoztak. 14 óra körül 4 ember a termelőszövetkezet teherautójával ment el Sárvárra kenyérért. Zsédenyben elakadtak. Ott hagyták a kocsit, s késő este vergődtek haza. Este 18 órakor a tsz-ben vezetőségválasztó közgyűlést tartotak. A régi vezetőséget választották meg újra. A közgyűlés után a simaságiak haza indúltak. A Karcsay kert mellett már elakadtak. Éjjel fél kettőkor egy Sz100-as lánctalpas traktor jött értük. Az erős hófúvásban reggel fél 6-ra értek haza.

December 7-

A falu népe már reggel óta lesi a kenyeret. 9 órakor a gátépítők dózere indult el Zsédenybe, hogy az ott elakadt tehergépkocsit haza segitsék. Délben érkeztek haza. Mindenki szaladt kenyeret vásárolni. Voltak kik 5-6 kenyeret is akartak venni, mert féltek hogy a hóvihar miatt megint nem lesz napokig kenyérszállítás. Arányosan osztották szét. Családok nagysága szerint egy, vagy egy és fél jutott mindenkinek.

December 8.

Jó volt a szilvatermés, cefrének darálták le, Vönöckön főzették ki. Reggel elindultak egy vontatóval, hogy Sárváron keresztül megint elvigyenek egy adag cefrét. Nagysimonyi határában elakadtak a hófúvásban. A kísérő emberek Sárvárra jöttek vissza és a cukorgyárban töltötték az éjszakát.

December 9.

A vihar ereje fokozódik. Már a vonatok is leálltak. A közutakon minden forgalom leállt. Nagyon sok gépkocsi kint rekedt az utakon. Vasegerszeg és Hegyfalu között négyet láttam.

December 10.

Megált a szél. Teljes erővel megindult az utak felszabadítása. A közúti karbantartók hóekéi és hómarói a legfontosabb utakon dolgoznak. Estig felszabadították a Beled Szombathely közötti szakaszt. Győr felé még nem lehet menni.

December 11.

Már 5 napja a vámoscsaládi állomáson vesztegel a termelőszövetkezetünk 3 vagon répaszeletje. Eddig nem tudták haza hordani, mert az út járhatatlan volt. Keserves munka. Egyes helyeken csak két vontató tudja a megrakott pótkocsikat elhúzni.

December 12.

Megindultak az autóbuszok is. A gyerekek a viharszünet után ma tudtak először iskolába menni.

December 13.

Csunyán néz ki a falu. Tréfáskedvű férfiak szalmával és törekkel hintették be az egész

Falut. Nem csak az utakat, és az udvarokat, hanem a házak előtt levő kiskerteket, sőt a házak elejét is.. Még az a szerencse, hogy elég kemény az idő, s a szalmát össze lehet szedni, nem tiporták bele a sárba. Az asszonyok mosolyogva mérgelődnek, a férfiak meg hangosan derülnek a bőséges szalmahintésen. Mindenki találgatja, hogy kik lehettek a csíny elkövetői, de azok bölcsen hallgatnak, nem árulják el magukat.

A gyerekek közül kevesen mentek lucázni. Jobban csak a kisiskolások.(az1-4 osztályosok) mentek a rokonokhoz, jó ismerősökhöz. Természetesen csak a fiúk, mert a lányok nem járnak lucázni. Valamikor a lucázási szalmát a Tyúkok alá tették, gondosan elrendezve a tojófészekbe, Ma esetleg bedobják a tyúkházba, vagy begyújtáshoz használják fel.

December 14.

Délután az egerszegi utat elborította a víz. A Répcében kevés van így egy kicsit meglepődve vettük tudomásul.

December 16.

Estére csökkent a víz szintje, s lassan ráfagyott az útra.

December 19

Délelőtt vad hóvihar kezdődött. Estére már minden forgalom megszűnt az utakon.

December 20.

A vihar fokozódik. Néhány vomnat is leállt. A középiskolások szülei lesik a híreket, hogy, gyermekeik hogyan tudnak hazajönni? Sárvárról már nem jön vonat.

Eskűvőre készültek a faluban. A hóvihar miatt az ifjú pár nem tudott el menni Simaságra a tanácsra. A vendégek sem tudtak eljönni.

December 21.

Vadul tombol a hóvihar.

Az esküvőt megtartották. A vendégeket két dózer után kötött pótkocsi hozta meg Uraiújfaluból. Más jármű nem tud mozogni.

December 22.

Reggel nagy csöndre ébredtünk. Meg állt a hóvihar. A lakás ajtaján nem tudtam kimenni, behordta a vihar hóval. A templom és a Múzeum épülete között faltól falig magas hófúvás van. A lakás ablakának aljáig ér. A falu északi oldalán lévő házakat és udvarokat nagyon meg hordta.  Van aki nem tudja a pajtát, vagy az ólakat megközelíteni.

Reggel híre érkezett, hogy Hegyfalura szén érkezet. Három szekér rögtön elindult, mert nagyon sok háznál hiányzik a téli tüzelő. Az Ősszel nagyon keservesen lehetett beszerezni, mert nem lehetett kapni. Most is keveset adtak. Családonként 5 métermázsát

December 24.

Karácsony estéje. Már délután minden háznál fel díszitették a karácsonyfát. Este egy fiú végig kürtölte a falut. Valamikor a kanászok köszöntötték kürtszóval a karácsonyt. Három csapat fiú pásztorjátékkal járta a falut. 19 óra után már senkit sem lehetett az utcán látni.

December 29.

Halott van a faluban. Reggel kidobolták, hogy minden háztól menjen valaki a temetőbe vezető útra havat lapátolni.Délelőtt kevesen, délután többen mentek, s estére kibontották az utat.

December 30.

Új határozat született. A termelőszövetkezetben. Az ősszel minden sertést elvittek a sajtoskáli telepre, azzal hogy csak ott lesz sertéstenyésztés. Onnét viszont nem lehet sertést kihozni, ha hús kell. Pedig Május elsején, Búcsúkor, vendégek érkezésekor kell. Most újra rendbe szedik a sertés ólakat, mert a házi szükségletre itt fogják nevelni hízlalni.

December 31

30 db üszőt hoztak a termelőszövetkezetbe. Tenyésztésre vásárolták.

Csendes Szilveszter est. A családok otthon ülnek a rádió mellett vagy a televízió képernyője előtt, figyelik a műsort. Az ifjak a kútúr otthonban gyülekeztek, hogy közösen búcsúztassák az óévet. Nem voltak szerencsések. Két lemezjátszójuk is volt, de mindkettő elromlott. 22 óra után a rádió már adott tánczenét, arra táncoltak.

 

Elpoccsékolt percek  Vas Népe l969 február 19.

A körzeti iskolába járó gyermekek sokat kell várni a menetrend szerinti autóbuszokra. Több év óta gond ez. Nagygersdi és vámoscsaládi iskolások utaztatása nem meg oldott.

Márkus István és Reichardt Ágota az országos versenyre mehet. Vas Népe 1969 április 1

1969 március 12-én iktatták be hivatalába Bánfi Béla evangélikus lelkészt

Vas Népe 1969 május 8. Reichard Ágota mint tanuló nem jogosult az országos versenyen való részvételre.

Vas Népe 1969 május 20

Hangverseny a szajki erdőben.

Résztvettek a vasgerszegi körzeti iskola kórusának tagjaiként nagygeresdi gyerekek is Pomogyi József tanár vezényelt

1969  augusztus 17 Vas népe.

Elkezdődött a nagygeresdi védő gátrendszer építése. Fénykép a gépekről.

A  Világosság című folyóirat 1969 januári számnak részet.Ez a részlet a Nagygeresden született Balázs Sándor Író egyik Művét tartalmazza. A mű címe Optimista elmélkedés a halálról. (eredeti)

A Nagygeresdi Evangélikus Gyülekezet elnöségétől

Meghívó

 Ünnepi gyülekezeti közgyűlésre Bánfi Béla lelkész beiktatása alkalmából 1968 már 30-ra 

A meghívó kelte 1969 március 12. (eredeti)

 Program füzet és meghívó a III: Daloló ifjúság Napja  Szajkirendezvényére 1969 május 18-ra.

Ezen a rendezvényen a vasegerszegi Általános Iskola tanulói akkor már nagygeresdi dikjaival is részt vett.

Meghívó Áfász részközgyűlésre.1969 XI.hó 15 re. Szövetkezeti alapszabály megalkotására.(eredeti) Addig nem volt? Akkor mi alapjám működött? Vagy csupán egy módosítáról lehetett szó?

Közös Községi Tanács Simaság.

Kimutatás

Nagygeresd községben azon személyekről akik a Közös Tanács 1/1969 sz rendeletértelmében mentesek az éjjeliőri járulék fizetése alól.

1./ Gönczöl Sándor VB.tag

2./Németh Pál V. tag

3./Németh LajosM.őr

4./Reichardt István M.őr

5./Szabó József M.őr

6./Lőrincz István M.őr

7./ Horváth János

8./ Pomogyi József. Tó-vez-tag

9./ Németh János

10./Horváth Lajos

11./Adorján István

 12./Pethő József.

Simaság község közös tanácsának végrehajtó Bizottsága Simaság Vasmegye körpecsétjével.

Aláírja GalavicsJózsef VB. elnök 1969 december 18 (eredeti)

 A nevek utáni rövödítés nem mezőőrt , hanem munkás őrt jelent. A Pomogyi József neve utáni beosztás rövídítése megfejthetetlen.

„Egyesült Május 1” MTSZ.

Simaság Valamennyi üzemegység Vezetőjének. Tárgy:Éjelliőri díjakkal kapcsolatos álláspont.

A levél tartalmazza a dij összegét Házanként és évenként 120 Ft a menteséget élvezők névsoráról is rendelkezik. És az üzemegységvezetőknek írja elő a díjak beszedését is.

A1968 decemeber 17(eredeti)

 

Nagygeresd 1970

 Pomogyi József általános iskolai tanár feljegyzési

Január1

Szerény kis szilveszter este volt. 15-20 fiatal jött össze a kultúrotthonban. Nem volt zenéjük. A lemezjátszó rossz volt, Böröndí Piroska behozta a sajátját, de alig egy órai működés után az is elromlott. Az asztalt körl ülve énekelgettek. 22 óra után, a rádió zenéjére tácoltak. Éjfél után hamarosan elszéledtek.

Reggel megkezdődött az országos népszámlás. Nagy István tanító és Varga János nyug VB titkár végezték az összeírást. Pomogyi József tanár pedig az ellenőrzést végezte Nagygeresden és Nemesládony községekben.

7

 Három részeg férfi az éjjel bezörgetet Sz.G idős lányhoz. Néhány ablakszemet bevertek.

10

Az asszonyok pótszilveesztert rendeztek. Csáfodról hívtak zenészeket. Megszervezésére kevés idő volt, ezért elég gyengén sikerült.

11

 A termelőszövetkezetben járványos köhögés ütöttki a növendégmarhák között. Az állatorvost azonnal hívták, aki megállapította, hogy a járvány súlyosan lépett fel.

19

A termelőszövetkezetbe megkezde a tavaszi felkészülést. A vontatók kivonultak a földekre, s megkezdték a műtrágya kiszórását.

21

A községhatárában van egy kis erdő, s néhány kis „remisz”, facsoport. Minden évben kivágtak néhány méter fát. Ebben az évben is tevbe vettek egy kis favágást. A mai napon a növénytemesztők kivonultak. a „Baksál”-ba. Fát dönteni. A balesetvédelmi előírások szerint a fadöntőknek védősisakot kell viselni. Ilyen védősisak a faluban nincs, Ők azonban leleményesek voltak. Elkérték a motorkerékpárosoktól a bukósisakokat, s azt tették fel.

22

 Pénz áll a házhoz. A termelőszövetkezetben a mai napon 103.000 forintot fizettek ki földjáradék címén.A termelőszövetkezet még nem szerezte meg a tagoktól a bevitt föld tulajdon jogát. Ezért bérletet fizet. Ez a földjáradék.

31

az állam igen nagy gondot fordít az ország állatállományánk egészségre. Az állatorvosok rendszeresen vizsgálják, oltják az állatokat. Tegnap a TSz állatállományát vizsgálták, hogy nincs közöttük brunellózissal fertőzött állat, ma pedig az összes szarvasmarhákat vizsgálták meg, mételykóros állatokat kerestek.

Február

1

A Termelőszövetkezetből a kovácssegéd elhagyta a műhelyt és elment Répcelakra a szénsav gyárba, ott vállalt munkát. Valamikor a faluban 3 kovácsmester élt és dolgozott (volt az, 4 is. Antal Ferenc, Kreiter Géza, Hőbér János, Béres Kálmán 2010) a segédeivel együtt. Ma egy mester és egy ipari tanuló végzi a munkát. El is tudják végezni, mert a mezőgazdaság szerszámkészlete erősen változik, mind keveseb olyan eszközöket, szerszámokat használnak, melyeket a kovácsok is el tudnak végezni, vagy meg tudnak javítani.

6

Megtartották a részközgyűlést. A Falu, mint önálló üzemegység, meglehetősen önálóan gazdálkodik. Errúl az önálló munkáról számolt be az üzemegység vezetője Adorján István. A gyűlésután az év közbenvissztartott keresetet osztodták ki. Szép összeg volt ez. 578.000 forint.

7

 Az ifjúság álarcos bált rendezett. Néhányan felöltöztek jelmezes ruhába. Az idősebbek nagyon kiváncsian figyelték az eseményt. Az ő fiatal korukban ilyen nem volt. Így aztán annyira elfoglalták a táncteret, hogy a táncosok alig tudtak mozogni. Jó időpontban rendezték a fiatalok a mulatságot, mert Tsz-ben tegnap osztottak pénzt. A kocsmáros észre is vette ezt, mert kiemelkeddően magas volt a forgalma.

8

Erős influenza-járvány lépett fel. Már a faluban is sok a beteg. Eddig csak az újságokból tudtunk róla, de most már a faluban is sokan beleestek.

14

Az elmúlt éveben a Tsz nagyon sok sárgarépát termelt. Eddig betakarva prizmában tárolták. Mot eladták a Kiskőrősi konzervgyárnak. Ma indították el a 3.vagont.

27

Január 1 óta a termelőszövetkezetben a munka egységges bérezésről át tértek a havi fizetéses rendeszerre. Eddig meg volt szabva, hogy egy bizonyos munka hány munkaegységet ér. Év végén az összes jövödelmet elosztották az év közben teljesített munkaegységgell. Így megállapították, hogy egy munkaegység hány forintot ér. Év közben többször rendszertelenül fizettek előlegeket, adtak ki termény járandóságokat. Most a munkára normákat állapítottak meg, s annak értékét jegyzik. A január hónapban teljesített munkák díját a mai napon fizették ki. Eddig a termelőszövetkezet tagjai mindig azt hangoztatták, hogy ők nem keresnek semmit ”a TSz nem fizet”. Az idősebbek nem örülnek az új bérezési rendszernek, mert ezen túl természetbeni juttatás nem lesz. Lesznek részes munkák, lesznek természetbeni prémiumok, de ezek a terményel nem fogják fedezni a háztáji állattartás szükségletét. Pedig a háztáji állattartás még nagyon jelentős jövödelmet biztosít. A TSz-ben dolgozó fiatalok örömmel vették az új fizetési rendszert, mert ők most pénzhez jutnak. Eddig a kapott terményt a család hasznosította, vagy értékesítette, s ők nem sokat kaptak belőle.

Ma éjjel leégett az udvaron lévő gazdasági pincém. Délután répát hoztam fel belőle. Gyetyát gyújtottam s valószínűleg öngyújtóm egyik szikrája beleugrott a pinceajtót borító szőnyegbe. Éjjel  ½ 11-kor a hazajövő szénsavgyári munkások ébreztettek fel, hogy az épületek végében tűz van. Már erőse égett a pince. A szomszédok segítségével gyorsan elolttottuk, a Tűzoltókat nem is értesítettük.

Március

2

Minden Tsz tagnak jár”háztáji föld” 800 n.öl-től l .k.h.ig.  Az  előző évben teljesített munka arányában. A legtöbb tagnak l kh föld jár. A mai napon mindenkinek be kellett jelenteni, hogy mit akar benne termelni. Általában 100-200 öl burgonya 200 öl lucerna. 400-500  öl árpát és 800-1000 öl kukoricát iratnak. A burgonyának a földet előkészítették, még a vetősorokat is kíhúzták ekével. Már 3 éve nem kell kapa az ültetéshez, illetve nem kell „lyukalni”. Csak elrakják, és betakarják. A kukoricát TSz elmunkálja és el is veti, a lucernát pedig kiméri. Az árpát pedig aratás után a termésátlagától függően kiadja.

4

 Délelőtt tüdőszűrő vizsgálat a faluban. A falu minden lakójáról tüdőfényképet készítetek.

8

Asbóth Józse eddig zsuppos házban lakott. Az éjjel megindult a teteje. Kiköltözött belőle és megkezdte a lebontását. Most már csak egy zsuppos ház maradt.

10

A reggel 7 órás vonat Rábasömjénben beleszaladt egy vontatóba. Egy ember meghalt, többen megsebesültek. A Sárvárra járó nagygeresdi munkások is ezen a vonton utaztak, Mikor beértek Sárvárra haza telefonáltak, hogy semmi bajuk nincs. Itthon nem értették meg, hogy miért telefonáltak? Délben értették meg, mikor a baleset híre megjött.

19

 Január 14-én 28 db anyakocát és egy kant hoztak a TSz-be Itt akarják nevelni a Tsz-nek a házi szükségletre szánt sertéseket. Sajtoskálban van egy sertéskombinát, mely a bői TSz-el közös, de onnét nem lehet sertést hozni, mikor húsra van szükség. Ezért itt is beállítottak egy sertésnevelőt és hízlalót.. Márc 2-án kezdtek malacozni a kocák. Infravöröslámpával melegítették őket. Valami hiba csúszott be, mert a mai napon a malacok hullani kezdtek.

20

 Nagy forgalom a kultúrotthonban. Délelőtt Tsz vezetőségi gyűlés, délután tervismertető küldöttgyűlés. Este vöröskeresztes gyűlés, melyen az ápr 4-re tervezett mulattságot beszélték meg.

22

Tegnap és ma társadlami munkanap volt. A megyei tanács minden esztendőben megszervezi és megszervezteti a társadalmi munkanapokat. Ezeken a napokon mindenűtt a városokat, falvakat tisztogatják, csinosítják. Az idén nem sikerült, mert kellemetlenül rossz volt az időjárás.

23

 Jön a tavasz. Pirulnak a földek. Meg lehet kezdeni a tavaszi munkákat. Vontatók, fogatok a mai napon kimentek a földekre fogasolni.

  28

 Első vetési nap. 5 kat hold borsót vetettek el a TSz ben.

Ápr 29

 1945 márc 29-én reggel érkezett az első szovjet katona a községbe. Mesterházi László uradalmi gulyás és Asbóth Mária(ma Németh Istvánné) találkozott velük először. Ma a 25 éves évforduló napján az egész falu zászlódíszbe öltözött. Majdnem minden házon kint leng a nemzeti zászló.

 31

 Rossz az idő, nehezen szárad a föld. Nagy nehezen taegnap és ma elvetettek 16. k.h zabot.

 Április

 1

 Csúnyán köszöntött be az április. Zuhog az eső, fúj a szél. Az ifjak azonban vidám vetélkedőre gyűltek össze. „Ki tud többet a Szovjetunióról?”. 12 fő indulta vetélkedőn, s nagyon szép felkészültségről tettek tanubizonyságot.

 3

 Reggel óta hatalmas vihar tombol. Megkezdte a szalmakazlakat és a háztetőket. Nincs villany. Az iskola ablakából néztük, hogy a vonat előtt néhány ember megy és  a telefon oszlopokat szedi le a sinekről. A villany távvezeték oszlopait is kidöntötte. Sokáig fog tartani a helyre állítás.

4

 Az ország felszabadulásának 25 éves évfordulója. A falu zászlódíszben van. Délelőtt a kultúrotthonban ünnepélyes kisdobos avatás volt. Este a vöröskereszt községi szervezete bált rendezett. Nagy gondot okozott a világítás.  A távvezeték oszlopai kidőltek. A villanyszerelők szerint néhány napig nem lesz áram. A TSz-ből hoztak két akkumulátort.s arra kapcsoltak 3 égőt.. Gyenge félhomály volt, a teremben nagyon sokan jöttek össze. Áram nem volt, így nem lehetett sem, televíziót nézni sem olvasni. Jól is jött ez a mulatság. Éjjel ½ 3-ig járták a táncot.

7

 Reggel megkezdték az árpa vetését. Este kigyulladt a villany. Az 5 napi sötétség véget ért.

16 Befejezték az árpa vetését.

 18

 Vetik a cukorrépát.

 20

A Május 1-re való felkészülés a tetőpontjára hágott. Építkeznek a kultúrotthon kertjében, próbálnak a táncosok. Tanulják a műsorszámokat, készítik a dekorációt. Legtöbb gondot a TSz történetének összeállítása okozott. Nincs meg az alapító jegyzőkönyv. Most mindenki alapító tagnak jelentkezik. Tudomásunk szerint 15 alapító tag volt, de 20-an bizonygatják, hogy ők azok voltak. Nehéz dolga lesz a vezetőségnek, mire igazságot kihámozza. A kultúrotthon kertjében lévő emelvényt és a táncteret megnagyobbították, az utakat rendezték, kiszolgáló pavilonokat építettek, mindent tisztogattak, diszítettek.

Május

1

Kora reggel kezdődött az ünnepség. Zenés ébresztő volt. Németh Sándor gépkocsivezető hajnalban elhozta  a csepregi zenészeket s reggel 5  órakor már hangzotta zeneszó a fekdiszített utcán. A szomszédos községekből már korán reggel jöttek a vendégek. A termelőszövetkezethez tartozó községekból teherautókon vontatókon hoztáka vendégeket. A kultúrotthonban és a kertben gyülekeztek.  A kultúrotthon egyik szobályában egy kis kiálítás mutatta be a termelőszövetkezet elmúlt 20 évének eredményeit, jelentősebb eseményeit. 9 órakor kezdődött az ünnepség, melyen Dénes Lajos a járási pártbizotság küdötte mondott ünepi beszédet, majd az alapító  és 20 éves tagsággalrendelkezők kaptak pénzjutalmat és a 20 éves jelvényt.  Eztután kultúrműsor volt,melyet az iskoládok és a KISZ tagjai adtak. A vendégeknek nagyon tetszett a műsor, csak nem lehetett nyugodtan nézi, mert nagyon hideg volt.

Az ünnpség után az alapító és 20 éves tagok a vezetőséggel és a meghívot vendégekkel a nagyteremben a fehér asztalok mellet foglaltak helyet. Jó ebéd várta őket.

A többi tagok 15 Ft értékű jegyet kaptak, melyet a vendéglősnél válthatták be, ittalra ételre. A szereplő gyermekek 13 ft értékű jegyet kaptak.

 Délután vidám zeneszó mellett szórakozott táncolt a nagy vendégsereg.

4

Megkezdték a kukorica vetését.

9         

Szép, virágzik a repce. A termelőzövetkezet kérte a falu méhészeit, hog a méhetek telepítsék ki a repcetáblák mellé.. Néhány családot kivittek. Megkezdődött a legnehezeb munka a kapálás. Mákot, borsót kapálnak.

 15

A gyümölcsfák alatt nagyon felnőtt agaz. Néhány embert kirendeltek kaszálni. Dél felé a méhek megtámadták a kaszásokat. Nem volt hova menekülni. Fűvel takarták be magukat.

21

Megnőtt a lucerna. Megkezdték a kaszálást. Szárogatás.

 31

 A vöröskereszt gyermeknapot rendezett. Midegy14 éven aluli gyermeket két szendviccsel, egy narancslével (jaffa), és egy szelet csokoládéval vendégelt meg.

Június

1

Kazalozzák a lucernát. Sietni kell a munkával, mert ha meg ázik akkor hamar tönkre megy. Miden erőt ide öszpontosíttottak.

 Egy elevátort állítottak fel a kazal elé. Egy járgánnyal hajtattották. Két lovat fogtak rá a járgányra így jutatták fel. Reggel 7 órakor indultak a kirándulók. 45 TSZ tag Nagy István tanító kultúrotthon igazgató vezetésével 2 napos autóbuszos kirándulásra mentek a Dunakanyarba. Először Győrben álltak meg s tettek rövid sétát. Komáromban a Duna híd előtt álltak meg s átnéztek Csehszlovákiába. Voltak a kirándulók között olyanok, kik először „néztek ki” külföldre.

Esztergom volt a következő állomás. A Bazilika megtekintése után meglátogatták a Keresztény Múzeumot, majd Zebegénybe mentek, hol az éjszakát töltötték. Jún 2-án kedden Budapesttel ismerkedtek. A Hősök tere, Közlekedési Múzeum, Metró. Délután rövid bevásárlási idő. Mindenki felkeresett egy nagyobb áruházat. 19 órakor indulás haza. Székesfehérváron keresztül jöttek, s éjjfél körül érkeztek meg.

14

 2 bolgár házaspár jött a termelőszövetkezetbe, egy hónapos tapasztalatcsertére. A két férfi mezőgazdasági szakemeber, kik az ittenni gazdálkodást tanulmányozták.

17

 Nagyon gazos a ribizke. Kapálni kellene. A felnőttek nem érnek rá. A TSZ iskolás gyermekek segítségét kéri. 12 gyermek jelent meg.

Moór János leesett a vontató pótkocsijáról takarulás közben. Elég szerencsésen. Csak a füle reped be. A kórházban varrták össze.

18

Szedik a borsót.

27

Megkezdődött a repce aratása. Rendre vágva aratják.

Július

4

A termelőszöetkezet megegyezett a bulgáriai testvér termelőszövetkezettel, hogy a jöbőben minden nyáron a gyermekeket csereüdültetésben részesítik. Ma indult el 18 gyermek 2 nevelővel (Koloszár házaspár Simaságról). Ezek közül 4 gyermek nagygeresdi, Bulgáriából is jött 18 gyemek 4 nevelővel. Őket Nógrádverőcén üdülteti a TSz.

6

 Szedik a ribzkét. Mindenki örült, hogy ribizkéhez jut. A TSZ 10 forintért adja. Mikor ezt megtudta a tagság, mindjárt visszaléptek, és senki sem vesz., így elszállították

7

A TSZ-BŐL gyerekek mentek Nógrádverőcére a bolgár gyermekek mellé. Nagygeresdről négyen mentek.

8

Kombájnolják a repcét.

13

 Megkezdődött a Búza aratása. A Kaszások mentek ki, hogy a táblák széleit körbe vágják. „Kerítik a búzát”.

14

Megindultak a rendrevágó gépek.

 17

 A kombájnok megindultak, verik a búzát.

22

 Hordják a búzát a tagoknak.  Mivel ebben az évben már mindenki pénzben kapja a fizetését, munkegységet nem írnak, így senkinek sem jár a munkája után termény. A család gabona szükségletét azonban mindenki megveheti. Családtagonként 200 kg-t 100 kg ára 260 forint.

24

Jönnek haza a gyerekek Bulgáriából. Ma délután cserélték őket Szegeden.

25

Délután megérkeztek a gyerekek: Nem győzik mesélni bulgáriai élményiket.

Aúgusztus.

 1

Újabb átszervezés. Nagygeresden felszámolták a borjúnevelőt.. Ezután a borjúkat Simaságra viszik.

12

Szerncsés kimenetelű baleset történt. Király János takarmányvágás közben megcsúszott. Hozzá ért sebesen forgó gardán tengelyhez. Az elkapta a ruháját és feltekerte, s letépte. Csak a Csizma maradt a lábán. Ő nem sérült meg.

13

Befejeződött az aratás. Minden gabona bent van a magtában. Éppen egy hónapig tartott.

14

 Az üzemegységben lévő 2 kombájn Csáfordjánosfára ment segíteni, mert ott még sok gabona lábon van.

 15

16 bolgár vendég érkezett a, TSz-be. Mindent megnéztek.

19

Horváth Sándor(sadics) felment a cséplőgépre. Az utólsó lépcsőfoknál megcsúszott,  le esett. Bordálya törött és belső sérülést szenvedett. Rögtön orvoshoz vitték.

20

Búcsú napja. Nagyon sok vendség érkezett a faluba. Vidám a hangulat. Délután és este alaposan megtellett kultúrotthon kertje. A bolgár vendégeket is áthozták Simaságról. Ők is résztvettek a búcsúban.

 21

 Folytatódik a búcsú. Továbbra is vidám a hangulat.

22

 Növénytermesztők napja. Az elmúlt években tartottak már traktososnapot, Álattenyésztők napját, csak a növénytemesztőkket nem ünnepelték. Most erre is sor került.

Az öt községből áthozták a növénytermesztőket, Ital mellet vidáman táncoltak, mulattak. A geresdiek így nagyon jól jártak Már harmadik napja tart a búcsú.

 23

 Még mindig nincs vége a búcsúnak. Ilyen hoszzú négynapos búcsú már régen volt

 Szeptember

 

11

 Véres verekedés vot a faluban. A falu védőgátján dolgozó dömperesek s néhány jó ívó falubei a kocsmában iszogatot, mikor betért az iváni erdész. Rövid idő múlva helybeliek belekötöttek. az iszogató erdészbe. A kocsmában azonban nem mertek verekedést kezdeni. A dömperesek és az egyik helybeli legény előre ki mentek és lesben álltak. Zárás után az erdész hazafelé indut a dömperesek és a helybeli legény útját állták, lelökték kerékpárjáról. És ütlegelni kezdték. A zajra a szemközti házból egy fiatalasszony jött ki s látva, hog mi történi, kiabálni kezdett. A kiabálásra az ütlegelők elmentek. Az erdészt a szomszédos ház lakói mosták ki a vérből.

14

Vetik az ősziárpát

 16

 Megalakult a termelőszövetkezetben a „Nőbizottság”.  A TSz társközségeiból ide hoztá az asszonyokat az alakuló ülésre. Elnöknek Reichardt Isvánnét választották meg.

17

 Az árvízvédelmi töltés átadása nem sikerült. Az átvevő bizottság sok hibát talált, s nem vette át. Még néhány napig dolgozhatnak rajta.

23

 Megkezdték a Búza vetését.

24

 Jelentkezett az ősz. Reggel gyenge hóharmat borítota a határt.

Október

2

Befejeződött az árvízvédelmi gát építése. A bizottság átvette a munkát.

6

 A cukorrépa dülőjét szedik. 10 kh területen répaszedő kombájn fogja kiszedn. Jó lenne ha ebből a gépből több is lenne,mert a hidegnen nem kellemes a „kupacok” melett ülni és késsel vagdalni le a Csírát.

9

A vasegerszegi iskola 7-8 osztályos tanulói második napja szedik a TSz-ben a szilvát. 67 gyermek sokat tud szedni egy-egy nap. Ma délbe lefogyott. A szilát ládákba rakták és elszállították. A TSz idén nem főzet pálikát

10

Megkezdték a háztáji krumpli szedését.

11

Véradó nap. A celldömölki vérellátó alközpont orvosai, aszisztensei jöttek a faluba, hogy a vöröskereszt által toborzott önkéntes vérdóktól vért vegyenek. 33 fő adott vért. A véradók ingyen és szívesen adták a vért. Uzsonnát és jelvényt kaptak.

13

10 kh nagyságú területen répaszedő kombájn szedi a répát. A TSz tagok örömmel nézik. Ez a munka nem a legnehezeb, de répacsirázás idelyén már általában hideg van és nem kelleme ilyenkor a szántófölddön ülni.

14

 A répaszedő géppel csak 10 k. holdon szedték ki a répát. A többi földön még kézzel kell kiszedni. Eddig minden dolgozónak magának kelett gondoskodni a kiszántásról. Most a TSz-től mindenki kapott fogatot, hogy kiszánthassák.

 A mai napon kezdték meg a kiszántást. Minden dolgozó az eget lesi, hogy kitart –e, az idő. A rosz idő a csírázás legnagyob ellensége.

17

A közös kukoricáját szedik. Nem kézzel, mint eddig. Kombájn dolgozik.  Leszedi és mindjárt morzsolja is. A lemorzsolt kukoricát Hegyfalura szállították. A Terményforgalmi Válllat raktárába. Ezt eladták. A TSz a saját részére szánt kukoricáját a hagyományos módon takarították be. És csövesen a góréba rakták.

22

Befejezték az őszi vetést.

 27.

Befejezték a cukorrépa csírázást. Szerencsés esztendő volt az idén, mert a csírázás alatt jó volt időjárás. Rendes ütemben lehetett tenni a munkát, s mindenki elég hamar végzett.

 November.

7

 Délelőtt rövid ünnepség keretében felavatták a kisdobosokat. Délután a vöröskereszt készült fel az esti disznótóros vacsorára. A Tsz két disznót adott, melyből jó házi disznótóros vacsorát készítettek. Sokan jelentkeztek még este is a kultúrotthonban. Nagyon jó hangulat alakult ki. Kora hajnal vetett véget a Jó szórakozásnak

12

Befejeződött az őszimélyszántás.  Éjjel ½ 12-kor végeztek a traktorosok. A munka befejezésével a traktorosokat  TSz községeiből Sajtoskálra gyűjtötték össze, s ott vendégül látták őket. 100-500 forint összegű jutalmakat osztottak ki közöttük.

15

 Ma rendezték az első névadó ünnepélyt a faluban. Négy gyermek részére rendezték az ünnepélyt.

17

Szomorú nap a mai. Ma délután temették Ruzsa Lásló 14 éves 7. osztályos tanulót. Vakbél gyulladása volt s későn vitték kórházba, már nem tudták megmenteni. Egy heti szenvedés után meghalt.

22.

Délután az iskolában gyerekek részére karnevált rendezett a vasegerszegi iskola. A gyermekek vidám műsorral szórakoztatták tásaikat és a megjelent szülőke. A műsor után Jókedvűen szaladgáltak és táncoltak. A bevétel a nyári táborozást segíti elő.

 December

13

 Luca napja. A régi népszoká már kihalóban van. Reggel már egy gyermek sem ment el lucázni. A falu mégis szalmával volt telehintve. Éjfél kötrül néhány fiatal tele hintette a falut szalmával, törekkel. Reichardt László észrevette őket s kiugrott az ágyból, kettőt megpofozott közülük. Reggel mindenki szidta őket.

 15

 Traktoros nap Simaságon. Délután 14 órára hívták össze őket. Késő éjjel keveredtek haza, de oyan állapotban, hogy egy sem ülhetett volna a volán mellé.

22 Bensőséges ünnep a kultúrotthonban. A gyermekek részére karácsonyi ünnepélyt rendeztek. A gyerekek rövid műsora után 1 évestől 14 évesig mindenki kapott egy zacskó édességet.

23

 Hatalmas förgeteggel jött meg a hó.

24

Valamikor sok népszokás fűződött ehhez az estéhez. Ma már mind elmaradtak. Egyedül Bencsik Frenc 13 éves fia (szíriusz) szerezett egy trombitát, s azt fújva ment végig a falun. A házakban minden család karácsonyfát díszített, s mellete töltötte el az estét.

Dec 25

 Regülés.

 27

A KISZ ifjuság teaestet rendezett. Néhány vidám jelenett mutattak be, majd táncoltak a megjelentek.

31 Vége az évnek. Megint sokat fejlődött a falu. Szebb és jobb lett az élet. Az esztendőt a Vöröskereszt multsága zárta be. A kultúrtthonban elég sokan megjelentek, bár erős Hóvihar dühöngött és sokan otthon a TV műsorát nézték.

1970

Balázs Sándor írónak (Nagygeresden születet 1884-ben) 95 születésnapja alkalmából a Munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést adta át Losonczy Pál több évtizedes munkássága elismeréséül

Május 27

Vas Népe az árvíz által veszélyeztetett községek árvízvédelmére védő töltés épül. Nagygeresden is.

Október eleje

Elkészült a Nagygeresdet védőgát a falu körül

Vas Népe. November 13

Kondor László a nagygeresdi KISZ szervezet titkára aranykoszorús jelvény kitüntetést

Népszámlás adatai 1970 jan l Kézzel írt kimutatás a közös községi Tanács hoz tarozó települések Lakásaíról Összehasonlítva az 1960-as adatokkal

 Nagygeresd

Lakások száma Ebből  1-  2  több szobás A lakásszám csökkenése növekedése.

0 156                          44  98  12                    -2  -1,3%

1970

Januárban lehullott csapadék 14,8 m/m.

            Február  csapdék71,1m/m

            Márciusi csapadék 86,8 m/m

            Április csapadék 59,7 m/m

            Májusi Csapadék 50,2 m/m

             Júniusi Csapadék 103,8 m/m 

 

Az 1970 évi múzeumi hónap rendezvényei program füzet 7-ik oldalán a Helytörténeti Gyüjtemény

 Nagygeresdi helynév gyűjtés anyagából Ismeretterjeszőelőadás Pomogyi József az előadó. 1970 október 10 (eredeti)

Nagygeresd község 25 éves krónikájának megírása emlékére. Belső baloladal.Községünk jubileumi krónikájának összeállítását és megírását segítették Pomogyi József

 Németh Sándorné

Vitár Istvánné

Nagygeresd 1970 noveber.

 Jobb oldalon:

HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25. ÉVDFORDULÓJA TISZTEKETÉRE, KÖZSÉGÜNK NEGYEDSZÁZADOS KRÓNIKÁJÁNAK MEGÍRÁSÁÉRT ŐSZINTE KÖSZÖNETÜNKET FEJEZZÜK KI ÉS KÉRJÜK A KÖZSÉG KRÓNIKA ÍRÓ CSOPORTJÁT. HOGY MEGKEZDETT MUNKÁJUKAT NAPJAINK TÖRTÉNÉSEINEK ÍRÁSÁVAL FOLYTASSÁK.

 IGY ŐRÍZHETJÜK MEG HITELESEN NAPJAINK TÖRTÉNELMI VÁLTOZÁSAIT AZ UTÓKOR SZÁMÁRA FALUN ÉS VÁROSON EGYARÁNT.

SZOMBATHELY. 1970 NOVEMBER  HÓ

 Olvashatatlan aláírás                                olvashatatlanaláírás

 Hazafias Népfront megyei elnöke           Hazafías Népfront megyei titkára

 A két alírás között a Hazafias Népfont Vasmegyei Bizottsága Szombathely felíratú pecséttel.(eredeti)

A helyi tanács-  igaz hely sem volt rá -még egy szignót sem adott  a köszönő oklevélhez.

A 17 sz Volán Vállalt stencilezett menetrendje  Répcelak -Nemesládony viszonylatról a járat Nagygeresdet is érintte. Érvényes 1970 November 6-tól

1971

Július 24   Vas Népe

Nagygeresdi és Sajtoskáli tsz tagok Tsz akadémia keretében kirándultak Zalaegerszegre és Keszthelyre.

Npszámlálási adatok 1970 . Nagygeresd népessége 564 fő Nő 287

Férfi297 fő

1971

Csapadék

Január 16,8 m/m

Február 14 m/m

Március 64,7 m/m.

 Levél A Batthány Lajos helytörténei Gyüjetmény vezetőjétől Pomogyi Józef múzeumvezető elvtársnak címezve. A levél írója a chernelházai Chernel család leszármazottai után érdeklődi. alírás Pista. Kelte 1971 február 5 (eredeti)

Hirdetmény. A tájékoztat az országgyűlési és a tanácsválasztásokról. Simaságon helyben készül Dátuma 1971 március 1-én  a végrehajtó bizottság.

Adatfelvételi lap a Nagygeresd Petőfi u 54 sz alatti bérlakásról 1971 március 13 nap. Senki nem írta alá sem az adatfelvevő sem a bérő és a bérlőtársak sem.(eredeti)

Értesítés választói névjegyzékbe felvételről Pomogyi Mária Zita részére 1971 márc 14.

Értesítés válaszókerületi névjegyzékbe felvételről Pomogyi József részére 1971 márc 16

 Meghívó Tanácstagi jelölő gyűlésre hátoldalán a Cimzett Pomogyi József 1971 március 17

Értesítés Pomogyi József bérlő részéreAz általa lakott lakás havi bérleti díjáról Kétszoba 64,8 nm. komfort nélkül 42 Ft

Közös tanácsVb körbélyegzővel bérbeadó olvashatatlan aláírással.1971 április 8-án.

Igazolás

Tartózkodási helyen szavazáshoz. Pomogyi Zitra Mária részére

 1971 április 15

Hogyan szavazzunk. 1971 április 25-én Tájékoztató hogy mindenki pontosan végezhesse el a reá háruló feladatokat. Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége

Átadás átvételi jegyzék a szavazásokhoz szükséges, iratok szavazó cédulák borítékok jegyzőkönyvek ről  Átadó Szabó Ilona átvevő Pomogyi József.

Szavazó lap Országgyűlési kéviselő jelöltre

Dr Hargitai Katalin

Szavazó lap tanácstag jelöltekre.

31 körzet Reichard Istvánné

32 körzet Horváth Zsuzsanna.

33. körzet Kondor László

34. körzet Németh János

35. körzet Kiss István

36. körzet Németh Sándor

37. körzet Németh Pál.

Emléklap Csite Livía Katalin első szavazó részére 1971 április

Nyúl felvásárlási jegy A nagygeresdi kisállatartók névsorával 1971 dátum nélkül.

Beszámoló a nagygeresdi ifjuságvédelmi albizottság munkájáról.

A bezsámoló a szokvány szöveg mellet foglakozik az alkoholisták utcai viselkedésének rosz hatásával az ifjúságra. A Répcén való fürdés egészségre veszélyes voltával. A Készülő játszótér kapcsán ismét megemliti a labdajátékokra alkalmas kispálya építését.

 1971 június 19 Aláírta Pomogyi József albiz eln.

Meghívó

tanácstagi beszámolóra 1971 nov 12-n az iskolában. Levél kelte 1971 nov 6.

Csak  bélyegző van rajta aláírás nincs

Meghívó Véradó ünnepélyre a községi kultúrházba. 1971 november 27-re

 Vk alapszervezet vezetősége.

 1972

Március  23

A Takács család három generációjáról cikk a Vas népében.

Április 3 Vasnépe

Küldjetek emléket falutokról címmel a nagygersdi Tanítókról szóló cikk. 1791-től

Május 13 Vas Népe

Ittasan szenvedett balesetbe halt bele a Tsz telepen Horváth Kálmán tsz tag.

1973

Vas Népe  október 13

Pomogyi László országos néprajzi versenyen kapott elismerést  A naptárhoz kötődő hiedelmek és népszokások gyűjtéséért. ( az anyaga megtalálható a Falumúzeúmban.)

December 12 Vasnépe

A Répcén épült volt malmok elbontásáról. A Nagygeresdi Király malom is köztük volt.

Simasági közös tanács tanácstag választás 1973 április 15.

 A nagygeredsi  tanácstag jelöltek:

31. vk. Reichradt Istvánné       Tsz tag

32. vk Horváth Zsuzsanna.       Tsz tag

33. vk. Kiss István                   Tsz tag

34. vk. Németh János              Tsz tag

35. vk. Kondor László munkás

36. vk. Németh Pál                  Tsz tag

37. vk. Németh Sándor           könyvelő

38.vk Adorján István   Tsz tag üzemegys vez.(eredeti)

1974

Február  2 Vas Népe.

A simasági Körzeti Általános iskola építéséhez minden lakos a Nagygeresdiek is 3 napi bérük befizetésével járultak hozzá.

Július  13 Vas Népe

Bakó Anna Németh Sándornéról cikk aki füzetekbe irta élete és a falu történetét.

1975

Népszabadság augusztus  10

Vihar Gereseden címmel egy rövid novella Balázs Sándor tollából.

Szavazó lap országgyűlési választás1975  junius 15 Ruisz József jelölt.

Ilyen sűrün voltak akkor a választások.

1976

Vas Népe November 7

Németh Pál nagygersdi Tsz tag a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta.

Múzeumi és műemléki hónap 1976

 Program füzet 7 oldal. Nagygeresd KISZ KLUB október.18 19 óra

Helytörténeti vetélkedő vezeti Pomogyi József tanár. A múzeumban összekötve vannak kérdés csomagok.dátum nélkül, valószínű erre a vetélkedőre készültek.

1978

Szeptember Szénsavmunkás

A cikkben nagygeresi Fehér István is szerepel az autós ügyességi verseny győztesekén.

November Vasnépe

Bánfi Béla evangélikus lelkész ír a Prédikációjáról.

Értesítés tanácstagi beszámolóról 1978 nov 4.

Aláírta Németh János(eredeti) 

1979

Február 6  Vasnépe.

Újabb uborkás falukról tudósítás köztük Nagygeresd is.

Március 25   Vasnépe

A képen balról első Istenes István nagygersdi lakos. A Chernelházadamonyi tsz elnöke.

November 16

Vas Népe Amatőr szinjátszók bemutatója Nagyeresden.

1980

Febrár 17

Egész oldalas képes tudósítás Nagygeresdről és lakóiról (Vas Népe)

Áprilris l2 Vas Népe

Népfront tisztségviselők tanácskozása. A képen Kiss István és Pomogyi József

Ifjusági Magazin l980 októbrei száma

A képen Kondor Endre határőr tiszt (Nagygeresden születet)

1981

Május 14. Vas Népe Bencsik János nagygeresdi tsz nyugdíjasról.

1982

Február 13.  Vas Népe.

A cikk Karcsay Lajos Festőművész munkáságáról szól születésének l42-ik halálának 50-ik évfordulóján.

Április 30.

Balázs Sándor munkásságát méltató cikk. Halála alkalmából Bárány Tamás az írója.

Július 26   Vas Népe.

Múzeumban levő térkép másolatról. A falut ábrázolja1784-ben

Május 19 Népszabadság

Kis hír Balázs Sándor temetéséről

Augusztus  24 Vasnépe.

Öten a Trabantban Nagygeresden hídkorlátnak ütköztek.

Október 6 Vasnépe

Levonulóban az ár cikk, amelyik nem említi, hogy „Nagygeresden is volt víz az úton”

November 28 Vas Népe.

Népfront tisztségviselők fóruma Szombathelyen a Képem Pomogyi József is.

1983

Aúgusztus 19 Vas Népe.

A parlamentben vette át a „Kiváló Népfront munkáért” kitüntetést Kiss István nagygeresdi nyugdíjas tsz tag.

Szeptember 13 Népszava. Koszorúzás az író Balázs Sándor sírjánál 100 születésnapján.

1984

Május 26

Vas Népe

A geresdiek zászója Cimmel cikk a KISZ szervet kitüntetéséről.

Agusztus 5 Vas népe.

Sörben az egér Nagygeresden is.

Szeptember  4 Vas Népe.

Meghalt Tóth Sándor Körzeti orvos.

1986

Március 28. Magyar Rendőr

Fénykép Pomogyi Gábor rendőr hadnagyról.

Július 8  Evangélikus Élet.

Bánfi Béla Evangélikus lelkész írása. Tisztes életvitel címmel

Szeptember  11 Vas Népe.

Bolti rekonstrukció a Répcelak környéki településeken. A nagyeresdi ÁFÉSZ vegyes bolt is meg újult.

December 6

Vas Népe. Simasági gyarapodás. A cikk meg említi a nagygersdi közvilágítás felújítását is.

1987

Február 17

Vas Népe.  Házaspár viszi az üzletet. A nagygersdi vegyesboltot üzemeltető Varga Jánosné boltvezető és Varga Jánosról.

Március Vasi Szövetkezeti élt.

A nagygersdi vegyesboltról és vezetőjéről Kiváló Bolt kitüntetés kapcsán.

December 12

Vasnépe

Vezetékes víz Nagygeresden is.

1988

1988 március3 - án a Nagygeresdi falukrónika bemutatása a művelődési házban. Előadó Pomogyi József.

Március5

Nagygeresden megelevenedett a múlt. Település krónika bemutató

December 31 Vas Népe.

Hej regü rejtem

a Nagygeresdi regüsökről

Feljegyzés Közös községi tanácstagválasztásra jelöltekről (l985 után)

17 vk.  2.(eredetileg 1 sz Golyóstollal átjavítva)Németh Ferenc Petőfi u33.

1.  IfjAdorján István Szabó Lajos u 6. Javítva 2 sz ról

18 vk. 2 sz Sárosi Gábor Petőfi 23(javítva

1 sz Nagy István Petőfi 101 szintén javítva

19.vk. 1 Könczöl János Petőfi u106 2 Németh János Petőfi u12

20.vk 1.Ágoston Gáborné  Asbóth Ilona Ptőfi u 104

2.Király Jánosné Horváth Zsuzsanna Petőfi u113

Ez a képgaléria üres.

A címkék listája üres.

• Kezdőlap
• Elérhetőségek
• Újdonságok
• KÉPGALÉRIA
• Vendégkönyv
• Blog
• Kérdések és válaszok
• Események naptára
• Rólunk
• Messze vitték hírünket.
• Babonák Népszokások

Keresés

Nagygeresd

beres.kalman@gmail.com